Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-07 / 55. szám

igyekezett közbeszólásokkal megzavarni a deklaráció fölolvasását. Petrik élesen közbeszól valamit, amire nagy vihar tör ki. Pálfy József csengője csak nehezen állithatja helyre a rendet. Debre Péler: Nincs joga a munkásság nevében beszélni. Pásztor: De igenis van joga. Ne tessék itt terrorizálni. Pálfy a nagy zajban csönget és kéri a közgyűlést, hogy ne zavarja a szónokot. Lájer Dezső ezután kijelenti, hogy a munkásság képviselőit nem politikai szempontok vezették, amikor benyújtották indítványaikat. Megvárták, hogy másvalaki terjeszt-e inditrányt a közgyűlés elé a munkanélküliség ügyében. Amikor látták, hogy ilyen indítványt még 24 óráváJ a közgyűlés előtt sem terjesztett be senki, akkor határozták el indítványaik benyújtását. (Nagy csend.) Lájer ezután a gazdasági válság okairól beszélt. 1925-bten az állami háztartás szanálása volt a jelszó, de azóta nemcsak a bevételek, de a kiadások is 50 százalékkal emelkedtek. A mult évben a magángazdaság talpraállitása volt a jelszó. A racionalizálás jelszava alatt megalakultak a kartelek és növekedett a munkanélküliség. Az egyik oldalon a termelés nemcsak a szükségleteket elégíti ki, a másik oldalon bekövetkezett a fogyasztói válság. A magyar termelés a külföldön nem versenyképes. Ennek egyik oka a rossz irányú külpolitika. Dr. Pálfy József figyelmezteti a szónokot, hogy a törvény értelmében csak félóráig beszélhet, ez pedig rövidesen lejár. Lájer folytatja beszédét. Az egyetlen ut a gazdasági helyzet talpraállítására, ha a munkásságon keresztül folyik be a tőke a gazdasági vérkeringésbe. Ezt csak az állam, a közületek, a városok tehetik meg, mert a magántőke ma tehetetlen, nincs kinek dolgoznia, termelnie ma már. Maayarorszáq gazdasági rendiéi nagy veszedelem fenyegeti. Ezután a munkanélküliségről beszél. A hatósági munkaközvetítő 2500 munkanélkülit tart nyilván, de a szegedi munkanélküliek száma meghaladja az 5000-et. Ez a hozzátartozókkal együtt hatalmas tömegei jelent. — Mi, akik a munkások között élűnk, látjuk a végtelen nyomorúságot. Talán el sem hiszi senki, hogy milyen veszedelem rejlik ebben az állapotban. A városnak kell segítenie. A város teremthet munkaalkalmat, ha (elvesz tízmillió pengő kölcsönt. A munkanélküliek már nem birfák tovább, Intézkedésekel várnak. Ezt üzenik a város hatóságának. Pásztor József szólal fel ezután. Nem minden pontját osztja I.ájer indítványának, de azt senki sem tagadhatja, hogy abban végtelenül fontos és megvalisVásra régen megérett szociális javaslatok vannak. A halóságnak alkalmat kellene adni arra, hogy az ilyen javaslatokkal alaposan foglalkozhassanak a városatyák. Az indítványt ki kellett volna osztani a közgyűlés előtt. Indítványozza, hogy a közgyűlés utasítsa a hatóságot az Interpellációk és indítványok Jövőben való kiosztására. (Helyeslés.) Pásztor ezután kijelenti, hogy sem a polgármester, sem a kisgyűlés nem kezelte elég komolyan az indítványt. A kisgyűlés javaslata szerint például szabályrendelet irja elő az egészségtelen lakások kiürüéséf. Két évvel ezelőtt statisztika készült, ame'y szerint a szeqedi lakások egy hatodrésze egészségtelen és a lakósok egy nyolcadrésze ezekben a lakásokban lakik. Kérdi a kisgyülést, mikor és hogyan hajtották végre azt a bizonyos szabat n rendeletet. A kisgyűlés javaslata szerint a halóság a munkanélkülieket ugyanugy sjgélyezi, mini a koldusokat. Ez ellen a beállítás ellen a dolgozni akaró társadalom nevében erélyesen tiltakozik. (Taps.) Sajnálja, hogy a munkanélküliség problémájával kapcsolatban a kisgyülésnek nem volt más szava, mint az, hogy a dolgpzni akaró munkanélkülieket egy kalap alá vonta a koldusokkal, akik nem tudnak és nem akarnak dolgozni. Nem érti, hogy miért ellenzi a kisgyűlés a munkanélküliség eselére szóló biztosítás ügyének megmozdilását A társadalmi békének, rendnek és biztonságnak a kérdése az, hogy a munkásokat biztosilsuk a munkanélküliség esetére Is. Nem érti azt sem, hogy miért irtózik a polgármester attól, hogy küldöttséget vezessen fontos városi ügyekben a kormányhoz. Miskolc vezetett már küldöttségei és nagy eredményeket ért is el, Pásztor ezután a közgyűlési íárgyalás módjáról beszél. Az elmúlt napokban sokan beszéltek, mint a kisgazdák képviselői. Ezt senki, egy hanggal sem kifogásolta. Pedig a kisgazdatársadalom nem szervezett párt. A szociáldemokrata párt titkára a szociáldemokrata munkásokat százszázalékos ioggal képviseli. — Azt szeretném. ha a közgyűlés ugyanolyan tőreimet és megértést tanusitana irónia, min! a kisgazdák Iránt tanúsított. Megtörtént, hogy rajongó baloldaliak és nem rajongó jobboldaliak együtt szavaztunk itt, a közgyűlési teremben. Szociális megértést kér a közgyűléstől a munkásság nagy társadalmi osztálya részére. Dr. Dobay Gyula szólalt fel ezután. Kijelenti, hogy a közgyűlésen párt nevében senki sem beszélhet, mindenki csak a saját nevében ! >r- zélhet — Minek vannak érdekképviseletekT kérdi Ottovay Károly. — Érdekképviselők ülnek itt — szól köz1« Biedl Samu. — Szívesen sdok Miedl bará'omnak közjóból egy félórát — válaszolt rá Dobay. — Félek, hogy a tarifából lanitvány lenne — vág vissza nagy derültséget keltve Biedl. Dr. Dobay Gyula ezután kijelenti, hogy a munkást minden keresztény ember testvérének tartja. Hibáztatja a deklaráció felolvasását. Arra kéri a szocialistákat, hogy ne támasszanak ellentéteket. — Érzelmi közösség kell, felekezeti, társadalmi különbség nélkül legyen magyar mindenki. Minden bajnak Trianon a forrása. Amig az ország vissza nem kapja régi határait, nem szűnik meg a nyomorúság. Dr. Hunyadi Vas Gergely csatlakozik Pásztornak ahoz az indítványához, hogy a hatóság idejében közölje a városatyákkal az indítványokat. Kifogásolja, hogy a jubiláris közgyűlésről a szocialisták testületileg hiányoztak. Ezután foglalkozik Lájer indítványával, illetve felszólalásával, majd bejelenti, hogy a kisgyűlés javaslatát fogadja el. Kiss Bálint nem akar bérházakat épiteni, mert a külvárosokban is üresen állanak a lakások. Pelrik Antal szerint ő is beszélhet annyi joggal a munkások nevében, mint Lájer, akit ha beküldtek, akkor már nem szociáldemokralapárti, hanem azt a kerületet képviseli, amelyik beküldte. Ezek az indilványok szemfényvesztések. Közbeszólások: Ez dcmagögial Pelrik azt mondja, nem volt idő az indilvárr Oitooay Kdroii iiüti i illa /. nvok előkészítésére. Nagy zajban beszél tovább, a szociáldemokraták kórusban kiáltják; feléje: — Demagógiaa, demagógial Pelrik: Amikor a villanyvilágítást kiharcoltuk... Dr. Detlre János: A gázgyár számára. Petrik teljes erőből próbálja túlkiabálni a baloldalt. Taussig: A gázgyár védője, (óriási zaj.)' Pelrik: Nem fogadom el a kisgyűlés indítványát, módosítást ajánlok. Egy ad-hoc, vagy egy szakbizottságnak adják ki az ügyet és az kövessen el mindent a munkanélküliség enyhítésére. Olejnyik József: A példabeszéd szerint minden jó, ha a vége jó. Petrik is felszólalása végén oda konkludáit, hogy meg kell oldani a munkanélküliséget. A mi indítványainkat miért fogadják olyan idegesen Közbeszólások hallatszanak, mire Ölejnyik igy folytatja: — Bennünket állandóan azzal vádolnak, hogy hazafiatlanok vagyunk. Az a kis munkás, aki elmegy a világ minden részébe, haza vágyik szive minden dobbanásával és ha egy kis tőkét gvüjt, haza siet és itthon földet vesz. De, azok a pafentlrozolt hazafias mánnásoU,akik minden le'kiismeretfurd^Iás nélkül leteszik a román, szerb, vagy cseh hűségesküt, hogy birtokaikat megmentsék, azok az ön?>k szemében fó hazaiiak. Viharos taps zug fel a baloldalon erre a kijelentésére, a jobboldal most némán hallgat. Czigler Arnold a polgármestert és a kisgyülést védi, mert jobb javaslatot nem nyújthattak be az idő rövidsége miatt. Fejtegeti a lakáskérdést, majd kijelenti, hogy ő a magántulajdon alapján áll. Ha ő tőkét vinne a gazdasági éleibe, akkor nem a közület építéseire fordítaná, hanem a magángazdasággal épittetne. Adjon a város néhány millió pengő kölcsönt bankszerű biztosítékok mellett az épitetni szándékozók rendelkezésére és sokat segítene a munkanélküliségen. Máriafőldi Márton külföldi kölcsönt szeretne szerezni munkáslakások építésére és indítványozza, hogy a kislakások építkezésének ügyét mint sürgőset, válasszák külön. Dr. Pap Róbert őrül, ha a közgvV.'s ezt a kérdést nem tekinti politikumnak. -.o'atlan az az izgalom, amivel fogadták Lájer - ' indítványát. Igaza van neki, hogy ide hozta ezt a nagy és égető problémát. Megvádolja a régi közgyűlést, li03Z szociális kérdésekkel nem foglalkozott. Közbeszólás: Viszont más kérdéssel sem. Dr. Pap Róbert: 'A külföld sem orvosolta a bajt, de sokat segített. Az ország tele van panasszal, a városnak valamilyen megoldást találni kell. A Petrik-féle indítvány megfelelő előmunkálat nélkül nem lesz célravezető. Egyes városok munkanélküli alapot létesítenek, igy kell tenni Szegednek is és ehez az alaphoz hozzá kell járulni az érdekelteknek is, a munkásoknak. Bizzák meg a ta-' nács valamelyik tagját, hogj; tanulmányozza ezt a kérdést. Taussig Ármin: Reflektál Petrik Antal szavaira. EÍ szeretne oszlatni egy balhiedelmet Tévedés, hogy mi el akartak gáncsolni a külvárosrészek világítását. Ugy, ahogy megtörtént az elkészítése, ugy nem akartuk. Sokkal kevesebb költséggel lényegesen olcsóbban kelleit volna megcsinálni. Ez kitűnő üzlet a gázgyárnak. Tehát nem elgáncsolni, hanem olcsóbban akartuk megcsináltatni. A kislakásépítések ügyében adatokat olva« Ur /-OB Kóbort