Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-30 / 73. szám

TT730 március 30. A gázgyár ügye A gázgyár úgye látszólag nem aktuális, mert hiszen az ad hoc bizottság utolsó határozata ugy S7/>!t, hogy a gázgyár ajánlata tárgyalásra nem alkalmas és a város tehát az 1935 novTlnber 1-én beállló háramláshoz, illetve a gyár sajátkezelésben való folytatásához ragaszkodik. Hogy ennek dacára helyénvalónak látom az üggyel itt foglalkozni, ez majdnem kizárólag a munkanélküliséggel foglalkozó bizottság tegnapi tanácskozásának behatása alatt történik, mert e tanácskozás egész tenorja és egész gondolatmenete csak a pénzhiány, illetve a városnak a legkülönfélébb célokra annyira szükséges esetleg nagyobb pénzösszegek megszerzése körül mozgott. Korántsem gondolok most már arra — és ezt ez ügyben eddig folytatott harcom mellett bizonyára senki sem fogja rámfogni —, hogy mivel a városnak pénzre sürgős szüksége van, a gázgyárnak még csak a legkisebb kedvezményt is adni kész volnék, azzal szemben, hogy ő a várostól kivánl koncessziót annak valóságos értékében kell hogy megváltsa, de mégis csak rámutathatok arra, hogy a gyárnak azon ajánlata, mely szerint kész a 25 évre szóló koncesszió átengedése ellenében bizonyos összeget fizetni és egy bizonyos másik összeget — természetesen nem függőkölcsönként, hanem rendkívül kedvező feltételek mellett egy nagyobb törlesztéses kölcsönt nyújtani, azonkívül részesedést adni —, mégis olyan, hogy akármennyire elégtelenek voltak a felajánlott öszszegek és feltételek, azokkal talán mégis érdemes foglalkozni, természetesen mindig csak ugy, hogy átengedendő jogainknak teljes ellenértékét megkapjuk. A város — ezt nem kell titkolni — kedvezőtlen pénzviszonyok kőzött van és noha különösen én, a világpiacon kedvezőbb pénzviszonyok beálltát majdnem biztosan várom, mégis fennáll az a helyzet, hogy hosszabb, nagyobb törlesztéses kölcsönök, különösen itt, Magyarországon és még különösebben a magyar vidéki városok részére, egyelőre nehezen szerezhetők. Azon óriási feladatok mellett, amelyek előtt a város áll, az a gondolat kell hogy alapot nyerjen, hogy városunk érdekeinek védelmében, mégis szívesen kell hogy foglalkozzék egy vállalat kellő értékesítésével, oly módon, hogy ezáltal egy jelentékeny pénzösszeghez jut, minthogy az illető kétségtelenül nagyon jó vállalatba mindig ujabb és ujabb pénzösszegeket kell hogy befektessen. Ezen elvi fejtegetések után konkréten is rámutathatok arra, hogy a koncesszióért felajánlott 3 milliót a gyár ma, 1930 márciusában ajánlotta fel, egy oly koncesszióért, amelynek birtokába csak 1935 november 1-én lép, tehát a felajánlott, kétségtelenül meg nem felelő 3 millió pengőt őt és félévvel korább kész fizetni, mint amikor az uj koncesszió birtokába lép. Ezen 3 millió pedig a mai kamatlábat alapulvéve, 5 és félévre kamatos, kamatokkal majdnem 50 százalékkal többet, mintegy négy és félmilliót jelent. A kölcsön megszerzéséről is áll az, hogy az a nagyipari és pénzcsoport, amely a gázgyár mögött áll, egy ilyen — ismétlem — csak törlesztéses kölcsönt olcsóbban, könnyebben és főleg simábban kap, mint a város, úgyhogy ezírányban is számithat a város kellő nyomatékkal követelendő lényeges előnyökre, a felajánlott részesedés, amely igazán nem komoly mértékben ajánltatott fel, kellő mértékre felemelve, szintén már ma kez•dődnék, olyan öt és félévre, amelyre nézve sajnos e részesedést máskép követelnünk, illetve megkapnunk nem lehetne és dacára annak, hogy nagyon szívesen olvas'tam a mai lapban, hogy a döntőbizottság már belátható időn belül munkába fog lépni, esetleges barátságos tárgyalások ezírányban is nagyobb és költségmentesebb eredményeket hozhatnak. Ezen egész gondolatmenet pedig oda konkludál, hogy a gázgyár talán helyesen tenné, ha a város annyira indokolt utolsó visszautasító értesítését ugy intézné el, hogy felajánlana egy szóbeli tárgyalást a vállalat és a város kereskedelmi és műszaki szakértői között, amelynek kilátásai talán nem volnának reménytelenek. Természetesen csak akkor, ha a vállalat az ad hoc bizottság érveit kellő módon tekintetbe véve, e szóbeli tárgyalásokra már olyan számításokkal és olyan készséggel jelenne meg, amely a város képviselőinél azt a benyomást keltené, hogy ha jó üzletet akar is kötni, mégis a város érdekeit is megfelelően tekintetbe veszi. Wimmcr Fülöp. Nikkelezés, galvanizálás szakszerűen készül 153 írüs Testvérednél '01°! QPH TELEPES KÉ5ZÖ! ÉKET ÉTflLfiKIIJfl HÁLÓZATIVÁ .iteixIugonSládiofimiöftcdq^W íeicáácrt 0 z Karinthy, Bibó Lafos, Gellért Oszkár, Simoriv'i Mária a szegeiii pódiumon fl Nyugat és a megujhádo!! magyari rodaiom Az ujjászervezkedet Nyugat, melynek szerkesztését — mint ismeretes — Móricz Zsigmond és Babits Mihály vették át, olyan nagy propagandamunkát kezdett, amit csak a 20 év előtti Nyugat végzett az akkor elálmosodott irodalom felrázására. Programja a legszélesebb körben, az egész országban feltűnést keltett, mert célul tűzte ki az összes tehetségek koncentrikus beszervezését pártállásra való tekintet nélkül. Azonkivűl bekapcsolta a vidék és az elszakított területek iróit is. Már az első negyedévben 72 irót szólaltatott meg, valamennyien a mai magyar irodalom legkülönb erői s a lap olyan friss élvezetes olvasmány, hogy felfigyelt rá az egész magyar kulturközönség. Ebből a célból irodalmi estéket is rendezett. Eddig Kassán, Eperjesen, Miskolcon, Nyíregyházán, Győrött, Sopronban és Szolnokon. Mindenütt az a csodálatos dolog történt, hogy a közönség valósággal megostromolta a városok legnagyobb előadó termeit, ahol az esték voltak. Mintha ki volna éhezve a publikum a tiszta, nemes irodalomra. Mindenütt az voit a benyomás, hogy ennek a kivételes holt szezonnak a legnagyobb eseménye lett a Nyugat-est. Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Gellért Oszkár stb. magukkal ragadták a közönséget, mely feszült lelkesedéssel kapcsolódik bele ebbe a friss irodalmi munkába. Most Szegedre jönnek, ahol április 6-án a Tisza-szálló nagytermében lesz az est, melyet a Szegedi Fészek Klub rendez. Móricz Zsigmond adja a programját az estnek és a Nyugatnak. Uj szemmel, ui szóval jelenti be, hogy a megtépett és bocskorrá szabott kis Magyarországban minden erőt össze kell szedni, ha lábra akarunk állani. Optimizmust hirdet, de nem a mindenbe belenyugvást optimizmusát, hanem mint annyi regényében és Írásában a cselekvést, a gondolatok tisztázása, az uj célkitűzésének optimizmusát. A magyar faj tele van tehetségekkel, hogy szinte azt lehetne mondani, hogy Magyarország tehetségexportra képes. Ma már a világ minden táján vannak fiatal magyarok, akik mindenütt megtalálják a maguk talaját s tudományban, művészetben s a gazdasági életben is vezető pozicióba tudnak emelkedni. Ennek a hallatlanul tehetséges magyar fajnak a saját erejében való bizalmát akarja erősiteni a Móricz Zsigmond vezetése alatt álló irodalmi szervezkedés. Bablís Mihály, aki a szerkesztésben egyenlő rangú s tevékenységű részese a Nyugat avante-gárdájának, verseivel állott a közönség elé. Babits Mihály valaha szegedi tanár volt s azt a szeretetet hozza vissza, azt a szuggeráló lelDeuísch Albert rádió és vtllemosságl tzaklizleie Kárász ucca 3. ' Telefon 8-71. 3 perc' alali átalakítja rég-', telepes készülékét IL1PS modernizáló dobozzal modern hálózati készülékre!! Díjtalan, vótelkényszer nélküli bemutatás. № №1 részldre is Kapható!