Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-28 / 71. szám

19») MÚrous 28. lií > v »<;* • hi»bs* Vfi A Délmagyarország regénye STEFAN ZWEIG: A RENDŐRMINIS2I1 FOllCHE ELETE Fordítatta* SZiNNAJ TIVADAR 22 De Robespierre szeme is kinyílik. Felismeri Fouché taktikáját. Most már Iái ja, hogy ez a fickó kerüli a nyilt küzdelmet, de a sötét háttérben annál kitartóbban áskálódik. Egy Uyen intrikust nem elég megfricskázni. Utána kell menni a sötétbe és ki kell taposni a belét. Nem szabad elengedni addig, amig ki nem adta a páráját, mert nmig szuszogni tud, mérges marásával észrevétlenül halálra se­bezheti az embert. A klub következő ülésén Robespierre ujabb rohamra megy Fouché ellen. Megismétli a vádjait és követeli, hogy idézzék meg Fouchét. hallgassák ki, vonják felelősségre,. Meri Fouché most már óvakodott attól, hogy nyil­vánosan lássák. Nem ad alkalmat Bobe:;­pierrenek ujabb diadalra. Inkább újra buj­kálni kezd. Az idézésre levelel ir klubtársai 'nak, amelyben udvariasan kijelenti, hogv elvi okokból nem jelenhetik meg előttük vallatásra. Várják meg, mig az ügyével foglalkozó bizott­ság befejezte vizsgálatát. Akkor aztán kész­séggel és emelt fővel áll birái elé, viszont addig megkövetelheti, hogy a jakobinusok is függőben tartsák róla való vélekedésüket. Ez a levél kirobbantja Robespierre harag­ját. Az a beszéd, amelyet messidor hó 2."l-án (június 11-én) tartott, a leghevesebb, legepé­sebb, legkegyetlenebb támadás Robespierre •^szes hasonló kirohanásai közt. Már első szavainál is elárulja, hogy most már nem megszégveniteni és lealázni akarja Fouchét, de eltökélt szándéka, hogy végleg kitekeri a nyakát. Színlelt nyugn'ommal kezd beszélni. Kijelenti, hogy ez a Fouché nevü »Individuum* nem is 'érdekli és nem szívesen beszél róla, de közérdekből kénytelen legyőzni az utálatát. — Valamikor érintkezésben álltam vele, mert félreismertem és azt hittem, hogy önzet­len patrióta. Ha ma vádat emelek ellene, nem azért teszem, mert csalódtam benne. Beszél ­nem kell róla, mert régebbi bűneit napról­napra ujakkal tetézi, titokban másokat is bűnre csábit és valóságos ősszesküvést ter­vez. Meg kell semmisíteni, mielőit egyetlen további lépést is tehetne. Meghallgattam a levelét, amit az imént felolvastak és meg vagyok győződve róla, hogy ezt a levelet egy gazfickó irta, aki mindenféle bűnnel vádoltan ki akarja vonni magát az igazságszolgáltatás alól és nem akar polgártársai Ítélőszéke elé lépni Ez egy igen veszedelmes, zsarnoki rend­szer kezdete lehet. Ha népközösség felelősségre akarja vonni valamelyik tagját és az nem hajlandó tisztázni magát a vádak alól, alap­jaiban ingatja meg a népszuverénitás tekin­télyét. A legérdekesebb a dologban az, hogy olvan emberről van szó, aki nemrég még mindent elkövetett, hogy a jakobinus társa­dalom kegyeibe férkőzzék és most egyszerre fumigálja ezt a társaságot, nem akar beszá­molni neki, inkább a konvent bizottságai előtt mondja el a védekezéséi, £s itt Robespierre már nem tud tovább uralkodni magán. Szabad folyást enged a gyű­löletének és még Fouché külső rútságát is felhasználja arra, hogy támadásának céltáb­lája legyen. — Talán azért bujik cl az a nyomorult, mert attól tart, hogy már a külseje is el­arulja a belsejét? Nem meri kitenni magát annak, hogy hatezer fürkésző szem irányuljon felé és szánalmas arcából olvassa ki a gon­dolatait, amelyeket olyan sunyi módon szokott eltitkolni! Netn meri szóra nyitni a száját ennyi becsületes hazafi füle hallatára, mert nagyon jól tudja, hogy zűrzavaros, hebegő beszédje legbiztosabb jele a bűnnek és hazug­ságnak 1 Nincs értelmes ember, aki fel ne Ismerné bujkálásának az okait. Fél és azért fél, mert büuös. Ezen % helyen m'égegyszcr felszólítom Fouchét, hogy jelentkezzék! Áll­jon elénk és adjon számadást a tetteiről. Beszéde későbbi folyamán Fouchét aljas csalónak nevezi, aki visszaélt a hatalmával és valószínűleg a haszonleséstől sem riadt vissza. — Fouché már kiállította önmagáról a bi­zonyítványt, — fejezi be Robespierre a táma­dást. — Teljesen fölösleges leleplezni, min­denki tisztában van vele. Felszólalásomnak nem is volt más célja, csak az, hogy figyelmez­tessem az összeesküvőket: vigyázzanak a bő­rükre, minden titok kitudódik, a nép őrei nem alszanak és a megtorlás nem marad el! -Ezek a szavak egyértelműek a halálos ité­letiel. A gyűlés elfogadja Robespierre indít­ványát és kizárja a nemrég megválasztott elnököt a klub tagjai sorából. Fouché helyzeíe most már olyan, mint az erdőben kivágásra kijelölt fáé. Akit kizártak a jakobinusok klubjából, az bármely pillanat­ban számíthatott a guillotine™. Fouché már haldokló, homlokán a halál bélyege: akivel találkozik, csodálja, hogy még él. Maga sem érti, mikép lehet az, hogy még nem tartóz­tatták le. Már nem mer otthon aludni, ne­hogy ágyából hurcolják a börtönbe, mint Dan­SZEGES Aradi ucca 4 kőtél­(ryárosaél Telelőn 469. Mlndennemll kttieiAm, Mlneg. ponyva, MtahnrA, hslAtz ftsíennl» hiló, nyermelc Hint AH. tornaazerttU. B16 gy^rl áron kaphatók. tont és Desmoulinst. Elrejtőzik hol az egyik, hol a másik barátjánál, akik nagy bátorságról tesznek tanúságot, amikor Robespierre ellen­ségének menedéket adnak. Az ilyen ember átok alatt áll, még az is a nyakát kockáztatja, aki nyilvános helyen szóba áll vele. A titkos rendőrség Robespierre kezében van, megfi­gyeli Fouché minden lépését. N agyon ügyes ember az, aki a kopók éberségét ki tudja ját­szani. A hétszáz nemzetgyűlési képviselő közt egy sincs olyan veszedelmes helyzetben, mint Fouché. Már csak a csoda mentheti meg az életét. Utolsó mentsvára a jakobinusok klubja volt, de Robespierre vasőkle olt is utólérle. A feje már nem az övé, az élete lejárt köl­csön, amelyet akármikor behajthatnak rajt«. Mit várhat a konventtől, e gyáva birkanyáj­tól, amely engedelmesen béget, ha megszavaz­tatják? Hiszen ellenállás nélkül kiszolgáltatta a saját vezéreit, Danton, Desmotilins és Verg­niaud fejét a guillotine számára. Még ezek­nek az érdekében sem mert szót emelni senki, csak nem állnak ki a porondra egy Fouché kedvéért? Némán, reszketve ülnek a helyükön, az egykori hösök, a szabad szó bajnokai. A halálfélelem szörnyű, idegőrlő, lélekmorzsoló mérge akaratlan bábokká aljasitotta őket. (Folyt, kőv.) JU fényes sikere orra indított, hogy jubileumi olcsó árai­••mMBnmBBWoBm mai tovőDbra 1$ föltartsam LUSZTIG i fér 2. Kossmeíilcai intésseÉesn Esíétyt Mkéssités Hafa&ál távolítás. as egyéni lsexelésí htxíoslífa. mjlvésslese a és as egyéniségnek megfelelően. Helyi togyasxtás. Fagy keze lés. as Ssem ölesirtás. H. Cengyel Grefe, Vár ucca 7. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom