Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-27 / 70. szám

1930 március 27. DfiLMAíJVARORSZAG ADélmagyarország regénye STEFAN ZWEIG: A RENDtiRMIRISZTER Fouché élete .Fordította: Szirmai Tivadar. 21 Néhány napig, sőt néhány hétig a hangját sem lehet hallani. Szerényen, alázatosan meg­húzódik. Robespierre azt hiszi, hogy már el­intézte: a gyáva pimasznak elég volt az az egy rúgás. De Fouché hallgatása nem jelenti azt, hogy nem csinál semmit. Titokban szí­vósan és szorgalmasan dolgozik, akárcsak a vakondok a föld alatt. Eljár a bizottságok ülésére, hozzádörgölőzik a tekintélyesebb em­berekhez, mindenkinek hízeleg, mindenkihez van egy nyájas szava: iparkodik barátokat szerezni magának. Legtöbb sikere a jakobi­nusok közt van, ahol még becsülik lyoni hőstettei miatt. Senki sem tudja mire készül, mit akar, mit tervez ez a mindenütt látható, simulékony, barátságos, igénytelen külsejű ember. De nemsokára kiderül, hogy miben sántikál. Az esemény nagy meglepetés min­denki számára, de Robespierret éri a leg­váratlanabbul. Prairial hó 18-án a jakobi­nusok klubja elnökválasztásra ül össz>e. Valaki Joseph Fouchét ajánlja és óriási szótöbbség­gel meg is választják. Robespierre arca eltorzul: erre igazán nem számított. Most látja csak, milyen ravasz és elszánt ellenséggel van dolga. Két év óta most történt meg vele először, hogy egy ember, akit nyilvánosan megtámadott, nem tűnt el a porondról, nem menekült, sőt ujabb szere­pet mert kiintrikálni magának. Addig tüstént elpárolgott mindenki, ha a tigris szeme hara­gosan felé villant. Még egy Danton is jobbnak látta, hogy falusi birtokára vonuljon vissza, a girondisták mind vidékre szöktek, a többi pedig, akinek nem volt hová mennie, elbujt a lakásában és hallgatott, mint a sir. És ez az arcátlan fickó, akit a nemzetgyűlés sziné előtt leköpött és megpofozott, vakmerőségében arra vetemedik, hogy betolakodjék a lanctuárium­ba, a forradalom legbensőbb szentélyébe, a jakobi nus-klebba! Addig mesterkedik, mig meg nem szerzi magának a legmagasabb mél­tóságot, amire még a legnagyobb hazafi is büszke lehet! Mert nem szabad elfelejteni, hogy éppen a forradalom utolsó évében milyen mérhetetlen erkölcsi hatalom volt ennek • klubnak a kezében 1 A' legmegbíz­hatóbb hazafiak is csak akkor estek át a tűzpróbán, ha a Jakobinusok klubja meg­tisztelte azzal, hogy felvett« a tagjai sorába. És akit es a klub kitaszított magából, az már ki volt Jelölve a guillotine számára. A klub­tagság volt a választóvíz, amely elkülőniti az aranyat a salaktól. Tábornokok, politikusok, népvezérek lehajtott fővel álltak e legfelsőbb fórum előtt, amely szinte főpapi tekintéllyel rendelkezett. A klub tagjait a forradalom pre­toriánusainak tekintették, a gárdának, amely a szentélyt őrzi. fis ezek a gárdisták, a leg­szigorúbb, legbecsületesebb, leghajthatatlanabb republikánusok Joseph Fouchét választják ve­zérül! Robespierre dühe határtalan. A pisz­kos féreg, akit eltaposásra sem méltatott, be­csúszott az ő saját házába, ugyanabba a körbe, ahol Robespierre maga szokott megpihenni kipróbált hívei kőzött. Mi Les? ezután? Csak nem képzelik róla, hogy ő, Maximilian Robes­pierre ezentúl Joseph Foucbétól fog enge­délyt kérni, hogy a Jakobinusok közt fel­szólalhasson? Összeszedi minden erejét, hogy lecsapjon a gazfickóra. Ezt a megszégyenítést kell meg­torolni. Korbáccsal kell kiverni a csirkefogót, nemcsak a klubból, ahol az elnöki székben terpeszkedik, de valamennyi társaságból, ahol csak becsületes hazafi megfordul. Rögtőn fel­hivat néhány polgárt Lyonból és megparan­csolja nekik, hogy emeljenek panaszt Fouché ellen. Amikor ez a szerecsétlen flótás, aki a JUBILEI fényes sikere arra indított« hogy jubileumi olcsó árai­mon tovőftbra is Marisam IMRE, Szkienvl Ur £ Jubiláris Nemzetközi Vásár Budapesten, ím miius 3-12. A magyar iDar demonstratív bemutatója számos külföldi állam részvételéíel 50°/o-os utazási kedvezmény Felvilágosítás és vásérlgszolrény kapható: Bodapeslen A Vásárirodánál, V, Alkofmftny u. 8. Szegeden: A Kereskedelmi és Iparkamarán&L szószéken .szánalmasan gyámoltalan, ügyetlen hebegéssel védekezik. Robespierre maga is fel­szólal és figyelmezteti a jakobinusokat, hogy csalóval van dolguk, aki ravaszul közébük furakodott. Már-már sikerűit Robespíerrenek első szóra megbuktatni sz ellenfelét. De Fouché, ha beszélni nem is tud, ért ahhoz, hogy elnöki jogkörét üg,vesén kihasználja. Crügyet talál arra, hogy a vitát hirtelen be­rekessze és más megbeszélnivalókat vessen föl. Szégyenletesen bár, de egve!őre megsza­badul. " (Folyt, kőv.) •MMBMmMHssMinsHaaM Rádió A nagyobb ?ead6dl7omd»oifi mai műsora BUDAPEST. 0.15: A m. klr. Országos Kaszinó szalónzenekarának hangversenye. Vezényel: Bertha István karnagy. 11,10: Nemzetközi vizjelzőszol­gálat. Vízállásjelentés magyarul és németüL 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárás­jelentés. 12.05: A Bachmann szalon kvartett hang­versenye. 4: Bádió Szabad Egyetem. (Az tsko­lánkivíill népmüvelés rádióelőadása). Utána: Pon­tos időjelzés. Időjárásjelentés. 5: A m. klr. Föld­mivelésngyi Minisz.téi iutn rádióelőadássorozat*. Marsehall Ferenc dr. m. kir. gazdasági főtanácsos, as Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója: »Becsüljük meg a magyar föld terményeitl« 5.25: Bigó Jancsi és cigányzenekarának hangversenye 6 óra 30: Angol nyelvoktatás. (H W Thompson.) 7: Ügetőversenyeredmények. 7.45: Gramofonhang­versen). 8.20: Sebestyén Ede felolvasása: »Tőrté­netek Mikszáth Kálmánról« 8 40 Hammerschlag János orgonahangverseny« a Zeneművészeti Fő­iskola nagyterméből. Közreműködik. Falus Edit, a Városi Színház müvésinője és Vajda Lili opera­énekesnő. Utána: Pontos időjelzés, időjárásjelen­lés, birek. 10.30: A m. kir. t. honvédgyalogezrcd zenekarának hangversenye Vezényel Fricsay Ric­hárd zeneügyi Igazgató. - BELGRÁD. 18: Kávé­házi zene. 22.15: Rádiónégyes 23: BalalajIca-zene. — BEBLIN. 16.30- Hangverseny. 21: Bordalok gramofonon. 21.20; A magdeburgi madrígal-énekkar hangverseny« (Gál János, Kodály Zoltán és Bar­tók Béla művei). Utána 0.30 ig tánczene. — BU­KABEST. 16: Rádiózenekar 19: Gramofon 20: A Carmen-énekkar román dalokat ad elő — KÖLN. 17.30: A rádió fuvósegyütlesének Játéka. 20: Katonazene - KÖNIGSBERG. 1845: Cselló­és zongorajáték 20: Gounod Faust cimü ötfelvoná sos operája « königsbergi operaházból. — MI­LANO. 17: Gramofon-tánczene. 19.15: Zene. 21.15: Tiz számból álló vegyes hangverseny. 23.3030— 24-ig kőunv özene. — PRÁGA 16 30: Szonáta-est. 19.05: Szórakoztató zene. 20: A Tepna sajtótár­saság hangversenye. 21.30: Resler zongoraműve«» hangversenye. — RÓMA. 17 30: Hangverseny. Utá­na Renard: A házikenyér eimö egyfelvonásos». 21.02: Operaközvetítés valamelyik színházból vagy, hangverseny a Stúdióból. — TOULOSE. 19 Tánc­zene. 20.00: Szalonzenekar. 21.15: Gramofon. — WIEN. 11: A Silving.zenekar zenéje. 15.15: A Bauer-zenekar játéka. 20: Steiuer Ferwjc dalestj«. 20.45: A bécsi filharmonikusok haacverseny«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom