Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-27 / 70. szám

DELM AI»Y AROKN/Ati 1930 március 27. A kisipar mini társadalmi és lélektani probléma Tonelli Míifkár előadása a Közgazdasági Társaságban (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A Magyar Közgazdasági Társaságban szerdán este dr. Tonelli Sándor, a szegedi kereskedelmi és iparkamara fő­titkára, »A kisipar, mint társadalmi és lélektani problémát eimmel előadást tartott Előadásában abból indult ki, hogy a kisipari törekvések lényegükben osztdlgmozgalom jellegé­vel bírnak, nz osztálymozgalmakban pedig a szoro­san vett gazdasági tényezőkön kivül a lélektani szempontok is döntő szerepet játszanak. Ennek Igazolására mindenekelőtt idézte az előadó Sebas­tian Brantot, a XV. század végén élt hires humanis­tát, aki Narrenschtff néven irt egy hosszú költe­ményt, amely vázolja minden társadalmi osztály helyzetét. Maga a Narrensehiff az egész világ hajója, melyet bolondok kormányoznak. Költemé­nyében a kisipar panaszalt ugy adja elő, hogy azok szórói-szóra egyfeznek a mostani panaszokkal Is. Igen ám, de Brant idejében még nem volt mai értelemben vett kapitalizmus és gyár, ha tehát a panaszok akkor is ugyanazok voltak, nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy a gyár tette tönkre a kisipart, hanem bizonyos változtatást kell esz­közölni a sorrenden. Brant Hcje az abszolút feje­delmi hatalmak kialakulásának kora, melyek ál­landó hadseregeikkel és egyéb nagy szükségleteik­kel olyan feladatok elé állították a gazdasági éle­tet, melyet a középkori kisipar nem tudott meg­oldani. A sorrend tehát az, hogy a szükségletek teremtették meg a kapitalisztikus vállalkozást és a gyáripart, melynek vec.senye mellett a kisipar lemaradt. Ez a kisipar lélektani problémájának magya­rázata. Minden társadalmi osztály ideológiájának képzetei a múltban gyökereznek. Ezzel szemben a társadalmi osztályok elhelyezkedésében, relatív súlyában nagy változások mennek végbe. Ezt látja és érzi a kisipar. A "középkor városi életében a céhekben tömörült »tisztes ipar« minden volt; viselte a városi méltóságokat, végezte a közigazga­tást, jogszabályokat alkotott; tekintélyben, gaz­dagságban, világmeglátásban vezető helyet foglalt el. A gazdasági élet átalakulása folytán, mely az ipari forradalomban csúcsosodott ki ez az oszl&ly politikai suly, vagyoni erő és társadalmi elhelyez­kedés tekintetében lemáradt Bizonyos mértékig még a munkásosztály is elébe került, mert az tö- j megénél fogva be tudja vinni a parlamentekbe képviselőit mig a kisiparosság síig. Ez a lemara­dás a forrása a kisipar állandó helgieii elégedet' lenségének és annak a törekvésnek, hogy helyzetét törvényhozási intézkedésekkél megjavítsa. Az előadó ennek igazolására ismertette a német, osztrák és magyar ipari törvényhozás történetét a múlt század derekától kezdve, amely a kisipar kő. veteléseinek megfelelően mindenütt a szigorítás irányában haladt. Az érdekeltek minden egyes esetben azt remélték, hogy a követelt reform fogja meghozni helyzetük javulását és mindenütt az illúziók szertefoszlása, kiábrándulása és még na­gyobb elégedetlenség lett az eredmény. Paradox­nak látszik, de ugy van, hogy a kisipar azonos gazdasági helyzete mellett lélektanilág kevesebb a baj azokban az országokban, melyek nem akar­ták a kisipari kérdéseket úgynevezett ipartörvé­nyekkel megoldani, mert ezekben a kisipar el­kerülte a csalódásoknak egész sorozatát. Formális törvéngekket ugyanis a gazdasági élet törvényszerű. sfgeit megkorrigálni nem lehet. A helyzeti elégedetlenség és a csalódások soro­zata okozza — mondotta végül —, hogy a kisipar mai állapotában mindenütt sérelmet lát és bi­zalmatlansággal viseltetik ugy a hivatali szervezet­tel, mint a többi társadalmi osztályokkal szemben. Ez a kisipari kérdések intézésének legnagyobb ne­hézsége. Tonelli előadását számos gyakorlati példa felsorolása után azzal fejezte be, hogy elsősorban nem kisipari törvények kellenek, hanem gazdasági megszervezésre és munkaalkalmakra van szükség, mindenekfelett pedig az általános és szakirányú oktatás révén ugy kell emelni a kisipar színvonalát hogy helyéi a megváltozott viszonyok mellett is meg tudja találni. Tonelli főtitkárt előadása végén sokáig tapsolta a nagyszámú közönség. SatffWf „CSEPEL" kerékpárok, ffyárt arban 165 P-ért részletre nálam kaphatók Gumik. •z«rel<iiek rCltletre is! Szántó La)OS g<ftpr«JUAr« ReformAtas palota. VArosI oUctardOvel szemben. Eslélyre, «zinhézba slb. a finomszálú Százszorszép harisnyát ajánljuk GARANTÁLT BEMBERGSELYEM arany ezüst P 5.2O P 4-30 T Délelőttre, délutánra EZERJÓ a kipróbált strapaharisnya GARANTÁLT BEMBERGSELYEM arany - .. .. ezüst P 5'50 P 4-50 az egyedüli magyar gyártmány Bembergselyem harisnya minden létező divatszinben. Gyári lerakat Pollák Testvéreknél Csekonlcs ucca és Széchenyi tér. Vigyázat! óvakodjunk az értéktelen utánzatoktól! OZA az olcsó, de tartós m reklámharisnya GARANTÁLT BEMBERGSELYEM ezüst P 3*80 IGAZGYÖNGY az erősszálu, sürűszövésü tavaszi harisnya SAMNTfiLT BEM8ERGSELYEM arany P 6'*» Hirtík WWW C80101^0^' Dam. J. MmR/<&/.testáns Hajnalka. Nap kél 5 óra 51 perckor, nyugszik 6 óra 21 perckor. A Somogyi-könyvtár nyitva délelőtt 10-1-ig, dél­alán 4—7-ig. A muMum nyitva délelőtt 15-1^1-1«, délután zárva. Egyetemi kőnvvtár (központi egyetem I. «ma­iét) nyitva délelőtt 8-J-ig, délután S-7-ig. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tar­tanak: Barcsav Károly, Széchenyi tér t2. Frank! Antal, Szent György tér 6. Gergely Jenő, Kossuth Lajos sugárut 31. Dr. Löbl Imre, Gizella tér 5. Moldván Lajos, Újszeged, Vedres ucca 1. Selmeczy Béla, Somogyitelep. — Kertész K. Róbert államtitkár Sfcege<fc*. Kertész K. Róbert kultuszminiszteri államtitkár szerdán délelőtt Szegedre érkezeit Rerrích Béla műépítész társaságában. Az államtitkár elmondott^ hogy az egyetemi építkezéseket kívánja itt meg­tekinteni, különösen az árkádos Templom-teret, ahol a szobrokat fogják elhelyezni. M«ctekfati izokat a helyeket is, amelyek a Pásztor Jádös­féle allegórjkus szobrok elhelyezésének kérdésével kapcsolatban kombinációba kerültek. Az állam­titkár délelőtt meglátogatta a polgármestert aki­vel különböző építkezési kérdésekről tárgyalt. A polgármester után meglátogatta hivatalában dr. Aigner Károly főispánt majd Berrich Bélá­val bejárta az egyetemi építkezések színhelyét. Az államtitkár pénteken délután utazik vissza'Buda­pestre. — Vasárnap érdekes felolvasó ülést tart • Dn­jHmies-Társaság. A Dugonics-Társaság március 30-án, vasárnap délután 4 órai kezdettel a város­háza közgyűlési termében felolvasó ülést tart a következő műsorral: Berezeli Anzelm Károly vendég: Költemények. Juhász Gyula rendes tags Költemények. Sz/Szígetliy Vilmos rendes tag: Az olvasztott aranytól a csillagesőig. Novellla. — Házasság. Rosne r Rózsika és Schermer Ferenc március 25-én házasságot kötöttek. — A nyugdíjasok sejféfykérelme. A városi nyug­díjasok küldöttsége kereste föl Polczner Zoltán nyugalmazolI Uözgyám vezetésével a polgármestert. A küldöttség hivatkozva arra, hogy a belügyminisz­ter a költségvetésben a segélyezdsekere és jutal­makra előirt 48.000 pengőből 15.000-et törölt te' hát még maradt annyi, hogy abból a régi nyűg« dijasoknak valami segítséget utaljon ki a 'város. Ha a polgármester ezt a kérdést saját hatásköré­ben nem intézhetné el, akkor a küldöttség azt kérte, hogy a tizenegy városatya által aláirt indít­ványt terjessze a polgármester pártoló javaslattal a közgyűlés elé. A polgármester megígérte, hogy amit lehet megtesz » nyugdijasok érdekébe», figyelmezteti azonban őket, hogy a kormány nem járul hozzá a segélyek kiutalásához, mert ftera akarja, hogy a város nyugdíjasai jobb helyret­bflm legyenek, mint az állami nyugdijasok. — Temelés. Nagy és őszinte részvét mellett te­mették el kedden Sehw.arx Rudolfnét a zsidó temető cinterméből. A gyászszertartás után a tag­számú gyászoló közönség a sírjához kísérte ki a széles körben tisztelt urnő koporsóját. — Szabadegyetemi előadás. A Ferenc József Tudományegyetem Barátainak Egyesülete csütörtö­kön délután 6 órakor *z egyetemi könyvtár előadó­termében (központi egyetem, 1. emelet Jobbra) előadást tart. Előadó: dr. Polgár Péter ügyvéd. Előadásának címe: Jogi pályák: ügyvédi, bírói és közigazgatási pálya. Belépés díjtalan. x A márciusi harmincnapos Del-Ka-dpíviii* páratlan előnyöket nyújt. Fiók: Kárásjs-u. 14. 7S1 — Egy szegedi Írónő külföldi sikere. Vásár­helyi Júliának, a kitűnő szegedi Írónőnek írásait most kezdte közölni Olaszország egyik legelőke­lőbb napilapja, ai II Popolo di Calabrla. Az első novella a március 18-iki szlmban jelent meg, igen szép fordításban. Lucia Gambelli olasz írónő, Anna e la vita címmel, ttoom nyelvezettel, sok érzéssel adta vissza a novella hangulatát. A* első novella megjelenése után har­minc másik novellát kértek Vásárhelyi Júliától, mivel munkájának szociális tendenciája, erős feo­dális koloritja nagy tetszést váltott ki. Novellái olasz nyelven könyvalakban is meg fognak Je­lenni Vásárhelyi Júlia azon kevés iró közé került, akiket szivébe fogadott az olasz Irodalom. * Gond nélkül, olcsón berendezkedhettk az AtS­talosmestereknél (Szendrényi G. és Társai), Du­gonics-tér 1L - M fiKF svéd golyóscsapigyak kaphatók Ka­cses és Magay, Szeged, Kölcsey u. 1. tlÜ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom