Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-27 / 70. szám

Ii&Li>i \k>) Attox.iuAü íJjü iuaicius 2/. Szobafestést, mázolást homlokzatfestést meglepő olcsó áron készít C*íI4muS A« («nkÁ Ouíjonlc» tfr 11. ítóm. Telefon 1-07. 9Zi!aS*i »3 Kálvin lér 2 (gel.-pnloln). Tel.9-88. mtkor • varos réstiérffl nagyobb épltkezésekkel kapcsolatos ajánlatok tétetnek. így például a másfélmillió pengőre becsülhető vásárcsarnoki építkezések kiadását, a ravatalozó «pület felépítéséi, stb., a legrövidebb időn belül tegye lehetővé. Kislakások, egy. és kétszobás lakások építése ugyancsak szükséges és Indokolt volna. — Rá kelt mulatnunk arra Is, hogy a Szeged város tulajdonában levő építmények karbanlartása egyáltalán nem példátmutató. Igen sok munkaalkalom kínálkozik • város állal elvégeztethető különféle renoválási munkálatokból. — A munkanélküliség enyhítését kiválóan szolgálnák olyan munkáltatások, amelyeknél kevés anyag nyer felhasználást. így például Szeged homokos, puha talajánál fogva állandóan romló n'al a munkanélküliségre való tekintet nclkűl Is feltétlenül klja>(lást és karbantartást kívánnának. Ma az a helyzet, hogy még egyes főbb utvonalakon is csak veseszaggaló rázások és a jármüvek rongálása mellett lehet végighaladni. A Petőfi Sándorsugárut, a Tisza rakodópart, stb., stb., átkővezése jelenlegi anyagából közhasznú, sőt közszükségszerü volna. A Mars-tér feltöltési munkálatai szintén kiválóan egészítenék ki á munkanélküliség elleni intézkedések sorát A munkanélfciilieK Küldöttsége a „A munkásságon csak íényekkel le&ei segíteni* a munkanélküliségen enyhíteni lehetne, a kölcsön felvételéhez a kormányhatósági jóváhagyást eszközöljem ki. Ennek a kérésüknek szívesen teszek eleget, de nem is kell különösen erőfeszítés a részemről, mert a kormány részéről minden jóakarat megvan, hogy a munkanélküliségen enyhítsen. — Ami a kérdést Kelyi szempontból illeti, a megoldás az ad hoc bizottság kezében van. Én nem akarok elébe vágni a bizottság határozatának, de azt hiszem, sikerül olyan megoldást találni, amely ezt a sajnálatosan álló helyzetet mozgásba hozza. A tavasz elején vagyunk, ez több munkaalkalom lehetőségét jelenti, de tudom, hogy a normális helyzet megvárásával a mai súlyos helyzeten nem enyhíthetünk. Elébe kell mennünk egy okos megoldással. Én sokat várok a pénteki bizottsági ülés eredményétől. Legyenek meggyőződve, hogy ha a bizottság olyan határozatot hoz, amely szerint bármely irányban a kormány segítségét kell igénybe venni, én a legmesszebbmenően exponálom magamat a dolgozni akaró magyar munkásság érdekében. Radvánszky József az éplfőIpari munkások titkára külön kérést terjesztett ezután elő. Felemlítette, hogy 1200 építőipari munkás van Szegeden munkanélkul és ezért azt kéri, hogy ugy a város, mint a helybeli vállalkozók csak szegcdi építőipari munkásokkal dolgoztassanak. Aigner főispán a kérésre a kővetkező szavakkal válaszolt: — Mcllányosnak tartom i kérésüket és a város hatósága már eleget is teti ennek akf Képek a DAC keddi mctorkerékpárversenvéről (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán délelőtt a munkanélküliek nagyobb küldöttsége kereste fel dr. Aigner Károly főispánt, aki előtt Láfer Dezső szociáldemokrata párttitkár tolmácsolta a munkásság kérését. Beszéddl>en vázolta a szegedi munkanélküliek súlyos helyzetét és arra kérte a főispánt, hogy teljes Hyíval és tekintélyével legyen a munkanéliukik segítségére. Felhozta többek'között pávaként azt, hogy egyes szegedi cégek női munás&ikat elbocsájlották és helyetlük 28 fillé: ím alapbéren férfi munkásokat alkalmaztak. Dr. Aigner Károly főispán hosszabb beszédben válaszolt. — Hígyjék el — mondotta —, hogy a legnagyobb részvéttel és igazán fájdalmas lélekkel látom azt a helyzetet, amelyben a szegedi munkások vannak. A munkanélküliség azonban nem helyi jellegű, hanem világjelenség, a háború következménye és még hosszú évek kellenek, hogy a régi helyzet álljon helyre. Ez azonban csak magyarázat és önökön csak tényekkel lehel segíteni. A hozzám intézett kérésük két irányba tendál. Az egyikre ez a válaszom: A jóindulatu támogatásomat nem kell külön kérniök. Szivem minden melegével figyelem a magyar munkások sorsát és ahol az 'én jóindulatu támogatásommal segítségükre lehetek, szíves örömmel állok rendelkezésükre. Kérésük második része odairányul, hogy ha a pénteki bizottsági ülésen, amelyet a munkanélküliség ügyében hívtak össze, olyan megvalósítható terv merülne fel, amely szerint bizonyos kölcsön felvételével • Ili • ^ ;V Auslönder islvdn kor, amikor a szükségmunkáknál ezt feltételül kötötte ki. Más a helyzet azonban az épitővállalkozóknál, akiknél ezt nem lehet kikötni, mert kötve vannak bizonyos összeghez, amelynek keretein belül kell dolgoztatniok, tehát olcsóbb munkásokkal végeztetik a munkát. Azt hiszem azonban, hogy társadalmi uton lehetséges lesz oda hatni, hogy a szegedi épilővállalkozók egyenlő munkabér feltételek mellett elsősorban szegedi munkásokat alkalmazzanak. Kérésükről egyébként jelentést teszek a kultuszminiszter ur őnagyméltőságának is. Az egyetemi építkezések ugyanis, ha nem is az eddigi tempóban, de ezután is még évekig folytatni fogja. Az én kérésem a kultuszminiszter urnái oda fog irányulni, hogy a szegedi egyetemi építkezések pályázatainak kiírásánál vegye be, hogy a vállalkozók egyenlő munkabérek melleit szegedi munkásokat kőtelesek alkalmazni. Ezután Horváth József törvényhatóság! bizottsági lag a famunkások kérését terjesztette elő. A kérés lényege az, hogy a főispán a kormánynál támogassa a szegedi munkásoknak azt a kívánságát, hogy a 8 órai munkaidőt iktassák törvénybe és az állami munkanélküli segély ügyében is kérte a főispán támogatását. A főispán válaszában kijelentelte, hogy ebben a kérdésben nem foglalhat állást, de a kérést személyesen fogja tolmácsolni Vass József népjóléti miniszternek. A továbbiak során a küldöttség asszonytagjait szólította meg a főispán, akik arról panaszkodtak sírva, hogy az Erdélyi-céu elbocsátotta a 28 filléres alapbérért do l;o::6 női munkásokat és helyettük ugyanezért a bérért férfi munkásokat alkalmazott. Gyetvay József a földmunkások azon kérését tolmácsolta, hogy a szegedi földmunkálatoknál csak helybeli munkásokat alkalmazzanak. A cserepezők viszont azt kérték, hogy ne segédmunkásokkal és tanoncokkal dolgoztassanak a cserepezőmesterek, hanem segédekkel, akiket az ipartestület utján fényképes iga olvánnyal lássanak el. Dr. Aigner főispán a következő szavakkal búcsúzott a küldöttségtől: ^ — Minden alkalmat és eszközt meg fogok ragadni arra, hogy a szegedi munkaadók szegedi munkásokkal dolgoztassanak és a szegedi munkanélküliek helyzetén javíthassunk. Hatásköröm, sajnos, csak eddig terjed, amenynyiben azonban támogatásomat igénybe kívánják venni, jóindulatu készségemet szívesen bocsátom az önök rendelkezésére. Ingyen kania elsejéig TH afei áprilisra előfizet zso'c/- Hertaiuti