Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-25 / 69. szám

mmmtmMmumaamm SZEGED, "írcrkeirísiéo: Somogyi neca S2. L em. Telefon: 13-35.^KlndóhlvaIn!, l>OIcs)!nkt<nyvt&f és Jegyiroda : Ara«!« iieca S. Telefon: 306. ^ Nyomda Üp61 ncca 19. Telelőn: 1»—34. TAvtralI 6» levélcím i DélmagyarorseAg Sseged. l^éí lc.or Az egyik márciusi szónok — nem Szegeden, hanem Budapesten — megemlítette, hogy az idén van 150-ik évfordulója annak, hogy megjelent az első magyar nyelvű újság. Magyar Hírmondó volt a neve és Ráth Mátyás szerkesztette. Nagy érdeme ennek a szónoknak, lapszerkesztő az illető, hogy nem feledkezett meg az idén március idusán a magyar nyelvű hírlapirodalom megindulásáról. Egyet azonban hibáztatunk. Nem lett volna szabad csak mellékesen foglalkozni ezzel a hatalmas kultiirkérdéssel, amely megérdemelt voiua külön szónokot. Abban a korban, amelyben az első magyar nyelvű újságok megjelentek, főméretek olyan nagyfontosságú jogi, társadalmi, kulturális, egyházi és állami esemény játszódott le, amelyek valósággal kínálkoznak érdekes és tanulságos párhuzamra. Talán tiz-tiz évet vegyünk vizsgálat alá. Az egyik tiz év kezdődjék 1780-nal, amikor megjelent az első magyar nyevlü újság és végződjék 1790-nél, amikor január 1-én megjelent a második magyar nyelvű újság. Ez a tiz év Mária Terézia egyik fiának, a kalapos királynak, II. Józsefnek az uralkodási ideje. A másik tiz év kezdődjék 1920-szal és végződjék 1930-cal. Ennek a tiz évnek az első idejében a magyar nyelvű sajtó példátlan megpróbáltatásokon ment keresztül. A helyzete azóta enyhült, sőt javult, de még mindig kisért s drákói sajtótörvény, amivel minden reakció kísérletezett és most sincs, a tizedik év elmultával se teljesen szabad sajtó. Az előzetes cenzúrát, mert azt persze nemísak a mostani világháborúban, hanem jóval előbb is ismerték, II. József 1780-ban, tehát uralkodásának mindjárt az első esztendejében megszüntette és a sajtót teljesén sz'-tbaddá tette. E nélkül az intézkedés nélkül n«i.i született volna meg már 17S0-ban a magyar nyelvű hírlapirodalom. Hiszen az 1790-iki országgyűlésen, tehát teljes tiz évvel később, az ellenzék ki akarta verekedni, hogy a beszédeket magyarul mondják, a jegyzőkönyveket magyarul vezessék, de deferálnia kellett a felső tábla előtt és bele kellett nyugodnia, hogy továbbra is a latin nyelvet használják. II. József a főurak kedvelt latin nyelvének használatával érvelt a magyar nyelv fejletlensége mellett, amikor 1784-ben a német nyelvet tette kőtelezővé állami ügyekben, bírósági eljárásokban és ügykezelésben. De a hirlapÍrásba Ráth Mátyás már négy évvel előbb bevezette a magyar nyelvet "és a 18. század utolsó negyedében Kármán József megindította Pesten az első magyar nyelvű szépirodalmi lapot. Már most nézzük azokat az egyéb intézkedéseket, amelyeket ugyanaz a szellem hivott életre, amely a sajtót felszabadította s ezzel közvetve megteremtette a magyar hirlapirodalmai. 1780 és 90 között rendezték a zsidókérdést, humanitárius szellemben. 1920 és 30 kőzött is rendezték. Nem egészen humanitárius szellemben. 1780 és 90 kőzött országszerte hirdetni kellett a szószékről, hogy a nők ne viseljenek vállfüzőt, hogy a hivek ne csalják a vámot, hogy ne legyenek óngyilkosok és hogy milyen eljárást kövessenek járvány és marhavész alkalmával. 1920 és 30 kőzött vita támadt arról — és ez a vita áthúzódott 30-ba is —, hogy Tiszaugban elpusztult volna-e a sok férfi arzéntől, ha a pap állandóan keresi és megtalálja a kőzvetKedd, 1950 március 25 Ara 24 fillér £ öf len kapcsolatot az élettel és ha az arzénszakmában dolgozó asszonyok állandóan tanításainak a hatása alatt élnek és cselekszenek. 1920 és 30 kőzött egyes papok a szószéken a jó és rossz sajtóról papolnak és ez a rendszer is áthúzódott 1930-ba. 1781-ben biztosították a protestánsok részére a vallásszabadságot. 1920 és 30 utolsó esztendeiben gyakran álltak szemben egymással protestánsok és katolikusok és ez a szembenállás tart 1930ban is, 1780 és 90 kőzött behozták a botbüntetést, de .->. halálbüntetés eltörlése után. 1920 és 30 között is behozták a botbüntetést. 1780 és 90 között olyan büntetőtörvénykőnyvet alkoítak, amely nem ismer megkülönböztetést nemes és jobbágy között és államivá akarták tenni a közoktatást. 1780 és 90 kőzött megreformálták a vármegyéket. A megyék élére a főispánok helyett királyi biztosok kerültek, akiknek hatáskőre kiterjedt a megyei élet minden mozzanatára. 1920 és 30 között is megreformálták a vármegyéket.. A számuk nem lett kisebb, Trianon eléggé lecsökkentette a régi számot, élükre nem királyi biztosok kerültek, hanem megmaradtak a főispánok, de a hatáskörűk ezeknek is kiterjed az önkormányzati élet majd minden megnyilvánulására. Végűi pedig 1782-ben líontmegyében ELŐFIZETÉSI Hovonte helyben 3-20 Mdéken és Budapesten 3-60, utllfdldBn f>'40 pengd. — Egye» szám Ara hétk«c> nap Itt, vasár- és Ünnepnap «111. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelentik. *»éfftt Kivételével naponta reggel elfogtak egy "149 tagbóf álló cigánybandát, amelyet azzal vádoltak, hogy évek óta emberhússal táplálkoznak. 1920 és 30 között is fogtak el emberevő cigányokat. A sajtó megírta a leleplezés, a nyomozás, a tárgyalás és az ítélet minden részletét. De a 18. századbeli honti cigányok viselt dolgainak, letartóztatásának, vallatásának, elitéltetésének és kivégeztetésének — 49 halálos ítéletet hajlottak végre — minden részlete is hitelesen fenmaradt a kulturtörténelem részére a Magyar Hírmondó hasábjain. A magyar sajtó egyik őse a latin nyelvű Mercurius Veridicus. A kuruc hadvezetőség adta ki Rákóczi szabadságharca alatt. Szabadságharcok, szabad eszmék és felvilágosultság a melegágyai a sajtónak. A reakció egyik legelső intézkedése mindig mindenhol a sajtó ellen irányult. A társadalom minden rétegének százezer oka van kívánni és kivívni, hogy sajtója jól érezze magát és viruljon. A haladás, a felvilágosultság, a szabad eszmék és az emberszeretet szerkesztőségében pedig nem akarták anélkül elmúlni hagyni ezt a márciust, hogy meg ne emlékezzenek dicső régiekről és hogy meg ne mutassák hibátlan tükörben két egymástól nagyon messzeeső sajtókor legjellegzetesebb vonásait és szokásait. Walkó külügyminiszter Ankarában Törökország nagy Ünnepélyességgel fogadta a magyar kfllögymlntezlerí Ankara, március 24. Dr. Walfeo Lajos külügyminiszter és kisérete hétfőn reggel Ankarába érkezett. A magyar vendégeket a pályaudvaron Tevfjk Rusdi bég külügyminiszter, Numan bág államtitkár, Esát bég meghatalmazott miniszter, Fuat Simavi miniszterelnökségi államtitkár, valamint az olasz ügyvivő fogadta a követség személyzetével. A magyar kolónia lelkes óvációban részesítette a minisztert Magyar ruhás leányok pompás virágcsokrot nyújtottak át Walko külügyminiszter nejének. Walko külügyminiszter látogatást tett Tevfik Rasdi követnél, majd Kiazim pasát, a nemzetgyűlés elnökét és Izmet pasa miniszterelnököt látó gatta meg. Dr. Walko külügyminiszter és felesége Menemenli Numan bég államtitkárnál volt löncsőn. Délután Tevfik Rusdi bég Walko külügyminiszter és neje tiszteletére teát, este a tőrök külügyminiszter ebédet adott, amelyet fogadó est követett az egész diplomáciai kar meghívásával. A magyar delegáció körében megállapították, hogy a fogadtatás, amelyben a hatóságok és a lakosság a magyar vendégeket részesítik, valóban, testvérie« jellegű. Heghos$ia№itetták a török—magyar kereskedelmi sieriödésf Mint ismeretes, a török kormány az 1926-ban kötött kereskedelmi egyezményt 1029 szeptember 26-án felmondta s így az abban foglalt megállapodások 1938 március 27-tff! kezdve hatályukat vesztik. Mivel a két kormány közt ujabb kereskedelmi egyezmény megkötése iránt időközben folyamatba tett tárgyalások még nem voltak befejezhetők, a ké* kormány megbízottal »deiglenw megállapodást kötöttek, amely szerint a két ország közti kereskedelmi forgalomban továbbra is kölcsönösen s legnagyobb kedveimén* elve érvé nyesül. A román néppárt § arcot §irdet a régenstanács ellen M vasárnapi kongresszuson nyíltan követelték Károly exírén örökös visszatéréséi (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) » Bukarestből jelentik: A román belpolitikának ujabb szenzációja van. Avarescu néppártja vasárnap kongresszust tartott, amelyen rendkívül heves kirohanások hangzottak el a román régenstanács ellen. A kongresszus határozati javaslatot fogadott el, amelyben a román néppárt annak az eltökélt akaratának ad kifejezést, hogy felveszi a harcot a régenstanács ellen. Több szónok nyíltan követelte Károly extrónőrökős visszatérését. A román néppárt állásfoglalása politika! körökben óriási szenzációt keltett. A kormány elkoboztatta az összes vidéki lapokét, amelyek tudósításokat közöltek a Károlv estrónőrőkössel kancsó! ates beszédekről.