Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-23 / 68. szám

rtfil .wtnvt ROJT«;? ifi „Az ellenségei gytilölni nem szabad mondja Gandhi €€ London, március 22. Gandhi tegnap este Anhi faluban olyan sikerrel ajánlotta a közalkalmazottak bojkottját, hogy valóságos éhhalál veszedelmébe került az a rendőr, akit hatósági ellenőrzés céljából küldtek ki a faluba. A falu lakossága ugyanis vonakodott éleL miszert bocsátani a rendőr rendelkezésére. Gandhi, amikor ezt megtudta, rosszalásál fejezte ki a történtek felett és kijelentette, hogy az ellenséget gyűlölni nem szabad. Gandhi kijelentette, hogy hajlandó volna még Dyer tábornokért is feláldozni az életét. Éz a tábornok az amritsári zavargások alkalmával a tömeg közé lövetett, amelyben háromszáznyolcvan benszülött meghalt és 1200 nlegsebesült. Zátonyra futoít egy francia óceánjáró (Budapesti tudósítónk tclcfonjclentése.') Párisból jelentik: A marseillei rádióállomás szikratávi iratot fogott fel, amely szerint nz Antverpenville francia óceánjáró gőzös a lisz|?li rar o mellfarí ók, tUA-Jb^ haskötők orrod rendelte «zerlni iesmodrrnebb, legolcs óbb 115 StelnernénAl, Kölcsey ucca 12. sz. Svéd golyós, görgős és kúpgdrgfis szaboni őből bejárata előtt zátonyra futott. Részlelek hiányoznak. Éjszaka az sem volt megállapilható, hogy a katasztrófának vannak-e halottjai. ' Speciális automobil és motorkerékpár Képviselet: 914 Kucses és Magay Kölcsey u. 1. Dr. Széli Gplát szombaton este megoperálták (A Délmagyarország munkatársától) Dr. Széli Gyula, a szegedi ügyvédi kamara elnöke, felsőházi tag, szombaton este 6 órakor súlyos operáción ment keresztül. A kiváló jogász három nappal ezelőtt megbetegedett, állapota szombatra súlyosra fordult, beszállították a kőzkórházba, ahol azonnal konzíliumot tartottak. Megállapították, hogy elüszkösödötl vakbélgyulladásra van szó, mire dr. Hedry igazgató-főorvos azonnal megoperálta. Dr. Széli Gyula állapota rendkívül súlyos volt, szinte az utolsó percben kellett beavatkozni. Az operáció sikerült, amit nagy örömmel vettek tudomásul hozzátartozói és ismerősei. A beteg közérzete szombaton éjszaka kielégítő volt Az operáció híre még az éjszaka folyamán elterjedt Szegeden és a társadalom Jegkülőmbőzőbb részéből tömegesen keresték fel a kőzkórházat, hogy érdeklődjenek dr. Széü Gyula állapotáról Száraz, enyhe idő A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakór: Hazánkban a hőmérséklet 14—15 fok Celsluslg emelkedett. Eső a nap folyamán nem volt. Prognózis: Részben felhős, egyébként tulnyőmólag szára* és envhe Wő várható. 1930 március 23. Szemüvegek ItBnigblzhaláhbat | Sandberg nenrlhnCl. üz eSső arzénperben bizonyítás kiegészítést rendelt el a tábla Budapest, március 22. A tábla ma tárgyalt« az első arzénmérgezési pört. özvegv Csabai Gyuláné, szül. Szabó Krisztina volt a vádlott, akit a szolnoki tőrvényszék 15 évf fegyházbüntetésre Ítélt. Csabainé sirva ismételgette « bíróság előtt, hogy urának sohasem adott be mérget és beismerő vallomását csak a magánzárka hatása alatt tette ínég. A tábla a főtárgyalást elnapolta és elrendelte a bizonyítás kiegészítését, egyúttal pedig elutasította a vádlott szabadlábra helvezése iránt beadott kérést. Feühwás a természetbarátok hoz! Hétfőn és kedden bemutatja a Belvárosi Mozi »ÉSZAK CSILLAGA« cimti expedíciós filmet, mely Pearry, Stefannsohn, Amundsen és Byrd expedícióinak gyönyörű felvételeit tárja elénk, továbbá Nobile tábornok eddip még nyilvánosan nem pergetett címfelvételeit is látni fogjuk. Mindenkinek figyelmébe ajánljuk ezt az északi sark fenséges szépségeit elénk táró filmet. PANNÓNIA SZÁLLÓ BUDAPEST, Vili., RAKOCZ1-UT 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, jóhírnevű találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kényelem. Fürdők. Hideg ós meleg folyóvíz minden szobában. 937 VARJA BE az április 1-én kezdődő férfi fehérnemű vásárt meglepő árakkal. Figyelje hirdetésünket KK Poüák Testvérek Mikor a színházunk leégett Irta: Móra Ferenc. Tegnap déltájban a* a vaklárma szaladt végig as ujszegedt hidon, hogy »ég a színház«. Tudniillik a színház körül valamelyik háznak a kéménye nagyon köpte a szikrát. Messziről olyan volt, mintha a színház teteje füstölt volna, dé nem igen vettem észre, hogy a látszat nagyon megriasztotta volna a hídon gyüszmékölő nemzetet. Ahogy elcsőrömpőlt a kocsim a hid végében, kérdezi a soffőröm a közlekedési rendőrt. — A színház ég? — Lőhetségős, — mosolyog a rendőr. — Pedig meleg van anélkül te. — Az. — nevet vissza a soffőr — mi na kimén a föld fagya. Amely feleletből nemcsak ai tetszik ki, hogy <i soífőr alighanem tanyai előképzettséggel lépett mai pályájára, hanem az ii, hogy nagyon elfajzott ez a világ a régitől. Mikor 1885-ben igazán kigyulladt az alig felépült szegedi színház, Varga l.nszló tekintélyes szegődi pOigár, a mészáros-ipartestület elnöke a Felsővároson összetalálkozott a rohanó komájával, Bárkányi bádogossal. — Hova, hova olyan nagy léhvel-pléhvel? — ál'Itotta meg a szaladó embert. — £g a színházi — világosította föl csak ugy futtában a bádogos. — Jézus Máriám, a szyiházl — kapott a Szivéhez Varga László s azzal ugy roskadt összes, hogy fel se kelt többet. Egy másik közismert szegedi polgár, MarinKlch törvényszéki elnök, a Széchenyi tér bokrai közé ájult be az Izgalomtól. Nekünk mindenhez hozzáedződőtt mai embereknek elképzelhetetlen, mekkora szenzáció volt hz. A pesti lapok hetekig irtak róHa s a leégett szegedi színház helyett már rég felépült az lij, mikor a szegedieknek még mindig témájuk volt a szinházégés, nyilván a legnagyobb tüz, amit ebben a városban valaha láttak. Olyan nagyra voltak vele, hogy az elolvadt csillárnak egy darabkáját betették a muzeumba a tengeri herkentyűk közé. Évtizedekig ki volt állítva, én sikkasztottam ki a látványosságok közül, mikor én lettem a házban a gazda. S amikor idekerültem és principálisom, Tömörkény István kioktatott a mezeuminasi teendőkben, azok közt as is ott volt, hogy tudnom kell kívülről, mikor égett le a szegedi szinház. 1885 április 22, szerdai napon, délután 3 órakor..,. — Hát mi a csudának kell ezt nekem tudni? — Azért, hogy majd Yneg tudd mondani, ha telefonon kérdezi valami polgártárs. Biztosithatlak, hogy azt hamarább megkérdezik tőled, mint azt, hogy mikor volt a Xeres de la frontéra! ütközet. < Csakugyan, nagyon sokszor számonkérték tőlem a históriai dátumot. Rendesen polgári bormérésekből, ahol fogadások történtek ezirányban s hogy emberhalál ne legyen a dologból, a kultúrpalotát kellett főikérdezni, mtnt hiteles helyet. Volt ugy, hogy könyökig felgyürkőzve, háromezeréves cserepeket köritettem szerves egésszé részben dróttal, részben enyv vei a szuterénben, vagy kitömött madarakat haptákoltattam az emeleten, mikor a telefonhoz hívtak, mert valamelyik tiszaparti duttyánban már halbicskával döntötték volna el a kérdést, ha a csárdásnak több esze nincs és segítségül nem hivja a buzeumot. Nem panaszképen mondom, Inkább sajnálom, hogy vége már ennek a Jó világnak. Most már egészen más irányban kell szolgálnunk a nemzetet. — Halló! Hallói KulturpaLotaí — Az. — Itt ez, meg m a polgári bormírés. — Mi tetszik? — Nem lönne szüves mögmondanl, kérőm, hogy mikor halt mög az a Mátyás királ? Hát hogyne lennék, azért Vagyunk ftt- Ekhó* meg ekkor történt a Mátyás király halomáu. Hanem most már maga Is mondja meg, tisztelt polgári bormérés, hogy mi a ménköt akar tnaga Mátyás királlyal? Kérőm szépen, tetszik tudni, áztat sxerednák itten tudni a népek, hogy miuta nincs Igazság a világon. ...Hát Így van bizony, most az Igazság az uralkodó planéta, amelyik »oda van« és a nagy tűs kormos fénye lassanként elhalványul u emlékezetben. Hanem, ha már eszembe Jutott, ne maradjon haszon nélkül. Elmondok róla egy taFnulságos történetet Az elhamvadt színházzal kenyér nélkül maradt a színtársulat Szó szerint veendő^ hqgy kenyér nélkül. Bent égett a kassza is. Nagy Vince, országos hlrü direktor a maga idejében, elkeseredve mondogatta, hogy neki is jobb lett volna bentégni, — másfél havi gázsival tartozott a tagjainak. Adósságból éltek az istenadták s napokig sirva bolvongtak a romok körül. A direktoron pedig nem követelődzött senki, sőt ők jártak szegényt vigasztalni. — Ne busuljon dirikénk, lesz még ez jobban 1«. Sőt tovább is mentek a szóbeli vigasztalásnál. Valami füszerkereskedő mecénás bufelejtőnek ötven üveg magyarádit küldött a színészeknek. Ti* üveget a direktornak vittek el belőle az ártatlanok. Biz ez nihetetlenül hangzik, Se van a történetnek még hihetetlenebb része Is. Volt a társulatnak varami Ajtai neva másodrendű ta^ja. Nagy Vince ajánlásával bejutott az aradi színházhoz ügyelőnek, április elején itthon le is járt a szerződése, de hogy az aradi szezonig V