Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-22 / 67. szám

Ofil.M *(JV|«iifOtí^7 1930 március 22. változásokai. A mozgalomnak, eltekintve a Gandhi által közvetlenül érintett vidékektől^ sehol semmi nyoma.. Minden tartományban nyugodt a helyiset. A hatóságok nem avatkoz­nak bele Gandhi propagandájába és igy re­mélik, hogy a rendíthetetlen türelem polttkdja eredménnyel jár. Ennek következtében remé­lik. hogy egész India politikai légköre ju­liusra annyira tiszta lesz, hogy megkezdhetik az alkotmányozó konferenciát. B közgyűlés liberális tagjai rendkívüli közgyűlés összehívását kérik a Társadalombiztosító járulékemelése ügyében Tiltakozó felirat a kormányhoz, körirat valamennyi törvényhatósághoz (A Délmagyarország munkatársától.) A Társadalom biztosító Intézet járulékainak ter­vezett fölemelése és táppénzeinek leszállítása országszerte általános visszatetszést kellett. A szegedi közgyűlés liberális körei most ebben az ügyben rendkívüli közgyűlés összehívását kérik a főispántól, akihez a következő szá­mos aláírással ellátott beadványt nyújtják be: »Méltóságos Főispán Url Tisztelettel kér­jük, szíveskedjék a törvényben megszabott legrövidebb határidőn belül a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlését összehívni és a következő indítványunkat arra l>etierjeszteni; Indítvány: 1. Mondja ki a közgyűlés, hogy az Orszá­gos Társadalombiztosító Intézet járulékainak felemelése és a táppénzek leszállítása ellen felirattal fordul a miniszterel­nök, a népjóléti miniszter, a pénzügyminis/Jer, a belügymi­niszter, a kereskedelmi minisz­ter és a földművelésügyi minisz­ter urakhoz és kéri a járülékok, illetve a táppénzek mai tarifájának meghayyásáf, 2. Mondja ki a közgyűlés,' hogy körirattal fordul valamennyi társ­törvényhatósághoz, hogy hasonló szellemű sürgős felirattal til­takozzanak a járulékok fölemelése és a táp­pénzek leszállítása ellen.« flz iparosok és kereskedők is kívánlak a rendkívüli közgyűlés összehívását Pénteken este együttes gyűlésen tiltakoztak a társadalombiztositói emelés ellen - Széles vita a munkanélküliség megoldásáról (A pélmagyarország munkatársától) A szegedi iparos és kereskedelmi képviseletek, valamint a kereskedő és iparos törvényhatósági tagok pénteken este gyűlést tartottak az ipar­testületben a társadalombiztosítói járulékemelés ügyében. Körmendv Mátyás megnyitójában kijelentette, hogy • Járulék felemelése lehetetlen. Vérté« Miksa szólalt fel először. MegáHapilotta, hogy gazdasági kérdésekben a jövőben is sikerülni fog az iparosságnak és a kereskedőtársadaiomnak közős utakon haladni. A járulék felemelése szerinte jobban érdekli a munkaadókat, mint a munka­vállalókat, mert a munkaadók semmit sem kap­nak, csak fizetnek Megállapítja, hogy a munka­vállalók Is nagyon keveset kapnak. Erélyes sza­vakkal ítélte el azt az eljárást, hogy az öregségi alapot más célra használták- fel. Vér Itt Miksa Dr. Kvléiz Béla Dr. Kertész Béla hangoztatta felszólalásában, hogy teljességgel lehetetlen elviselni «z ujabb ter­heket. Indítványozz«, hogy a szegedi iparos és kereskedelmi törvényhatósági bizottsági tagok hív­ónak össze ebben az ügyben rendkívüli közgyü­"fst. Amint Budapest megmozdul, ugy Szeged­nek is fel kell emelni tiltakozó szavát. Fenyő Mátyás szerint a tiltakozás nem elegendő. Gyökerében kell megreformálni a Társadalombiz­tosító ügyét, országos ankétet kell egybehívni. Parallel a városi közgyűléssel kamarai ülést is kell tartani, mert a kereskedelem ezzel a teher­rel tovább nem tud élni. • Czlgler Arnold hozzájárul Kertész Béla javas­latához. De nem elég a tiltakozás. A Társadalom­biztosító Intézet jelenlegi beamtervezetősége ne tehessen addig semmiféle Intézkedési, amig az uj igazgatóság bele nem tekinthet az ügyekbe. Kö­vetelje a törvényhatósági bizottság, hogy haladék­in'anul hívják össze ar önkorraányzjti szervet, az majd rá tud világítani a bajokra és raes '»K'ia találni a fegités módját. Az értekezleten ezután az a vélemény alakult ki, hogy ha a felemelés elleni akció nem járna sikerrel" ugv omá$os na<ygyüMi* ttaazebivásái fog­ják ffl'ír«r Mthéh *»' JL.- , Otloooy Károly Varga Mihály is az iparos- és kereskedőtársa­dalom együttműködésének szükségességét hangoz­tató. Az adminisztrációs költségeinek csökkenté­sével kell foglalkozni. Wagner Ferenc szerint a deficitet az államnak kellene pótolni. A;nig az autonómia felül nem vizsgálja a dolgokat, a Járulékemelés1, el keli ke­rülni. Ha ez nem lehetséges, ugy az egész aggkori biztosítást néhány évre fel kell függeszteni. Ezután az értekezlet nyolctagú bizottságot kül­dött ki dr. Biedl Samu elnökletével az ügy alapos előkészitése végett. Az értekezlet ezulán a munkanélküliség kérdé­sével foglalkozott. Körmendv Mátyás azt szeretné, ha a két tárgyat összekapcsolnák és igy foglalkozna a két kér­déssel a rendkívüli közgyűlés. Petrlk Antat ellenzi Körmendy tervét, mert a munkanélküliség ügyében egybehívott ad hoc bi­zottság most fogja letárgyalni a kérdést, amely igy a rendkívüli közgyűlésre nem tudna elkészülni munkájával. Ha a város nem akar áldozatot hozni a munkanélküliség ügyében, arra majd rá kell szorítani, mert ebjrii a kérdésben végre egyszer már nemcsak tárgyain!, hanein cselekedni keíl. Verles Miksa nem osztja Pelrik nézetéi az Ipar és a kereskedelem munkanélküliségéről, munka­alkalmak leremtéséről kell tárgyalni. A kereseti lehel őségeket meg kell javítani, be kell szervezni. Szörnyű állapotban vannak Szeged utal, rend­kívüli hitellel is segíteni kellene ezeken az álla­potokon. Czlgier Arnold szerint a jövő generációt is érintő intézményes megoldás szükséges. A háború óta mindent centralizáltak. Az önálló, független SS Szemüvegek Itnnepblzhatóbbak | sandberg ilenrthntt. polgár már nem Is létezik. Mindjárt a miniszter­elnökhöz szaladnak, ha valaki nem tudja elhe­lyezni a fiát. Ezzel a rendszerrel szakítani kell. Független, szabad polgárokra van szükség. A la­káskérdést érintve azt mondotta ezután, hogy nem a köznek a feladata a lakásépítés, hanem a ma­gánosoké. Ha a kormány hosszúlejáratú kölcsönt kap, ne csak kizárólag közmunkákra használja fel, hanem bocsásson belőle magángazdálkodás rendelkezésére Is. A munkanélküliség kérdésének megoldását elsősorban ebben látja. Ha ez meg­történik, nagyon sok helyen meg fog indulni a munka. Fenyő Mátyás támadta ezután a bankokat, hogy száz százalékos kamatra dolgoznak. Állami fel­adat a hitelkrizis megoldása is. A magángazdaság racionalizálására van szükség. Körmendy Mátyás: Szeged problémáiról van szó, Szeged munkanélküliségét kell megoldani. Ottovay Károly azt proponálja, hogy rendelje et az állam a házak renoválását, ha kell, adó­kedvezmények nyújtásával Is. Szerinte is foglal­kozni kell a rendkívüli közgyűlésen a magángaz­daságok szanálásával. ^ Wagner Ferenc: A városnak van annyi vagyona, hogy enyhítsen a munkanélküliségen. Tessék egy és kétlakásos munkásházakat épiteni, az uccákat pedig feltöltetni. Ezt kell keresztül vinni a köz­gyűlésen. , Ra'og Pétet^a lakások felszabadítását kívánta. Több" hozzászólás után az ülés 9 órakor ért véget. OPTIKA— FOTO f«^ííklioK° L1EBMANN Kelemen ucca HA-HA mellett. »A Magyar Szent Korona nevében!« Budapest, március 21. A kormány tagjai ma délután 5 órakor gróf Bethlen István mi­niszterelnök elnökletével minisztertanácsot tar­tottak, amelyen Zsitvay Tibor igazságügymi­niszter előadásában letárgyalták és elfogad­ták a törvényhozás egyszerűsítéséről szóló tör­vényjavaslatot, amely legközelebb a parlament elé kerül. A törvényjavaslat egyik rendelke­zése, hogy az itélőbiróságok Ítéletüket ezentúl nem a Magyar Állam, hanem a Magyar Szent Korona nevében fogják meghozni és kihir­detni. A javaslat felöleli a polgári bírósági eljárást, a végrehajtási és telekkönyvi és a bűnvádi eljárásra vonatkozó reformszabályo­kat Svéd golyós-, görgős- és kúpgOrgOs csapágyak I SpectaiH automobil^ e» motorkerékpár­csapágyak «14 | »tselet: KUCSES és M5GHY szeged, Kölcser B. 1. PANNÓNIA SZÁLLÓ BUDAPEST, VHL, RAKÓCZ1-UT 5. SS­Elsőrangú szálló. Az előkeld családok régi, jó­hirnevü találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kénye­lem. Fürdók. Hideg- és melejj folyóvíz minden szobában 937

Next

/
Oldalképek
Tartalom