Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-02 / 51. szám

Dfil.V " í'v '• in |930 március 2. ENYOVSZ CTÍJJTEMENYES KIÁLLÍTÁSA KuJ'örRflíoíáíían, meTtekSnlhetfl déieiőlt 10 1-io, délután 4-7-fq. ti, akit Tommy Atkinsnak hivnak. A név innét és nem a monda szerinti lucknowi hősről került forgalomba, akinek szerepét hisíóriailag nem lehet bebizonyítani. A háború és forradalom előtti időben Tommy Atkinsnak orosz kollégája volt Ivanovfcs Ivén a cári hadsereg katonája. Kimutatható eredete ennek a névnek nincs és valószínűleg azért alkalmazták az orosz közkatonára, mert a leggyakoribb nevek egyike volt Oroszországban. Nemcsak a katonát hivták igy, hanem általánosságban az orosz parasztot, a muzsikot is. A háború ideje alatt, mikor rok angol és orosz hadifogoly került össze a német fogolytáborokban, Sven Hedln ugy jellemezte a dőberitzl fogolytábor társadalmi viszonyait, h<?W Tommy Atklns Ivanovics Ivánt eltetvesedett vadembernek, ez pedig őt utálatos hencegő fráternek tartja, aki azt állítja, hogy kés és villa nélkül nem lehet megenni az ebédet A franciáknak rokonszenves alakja a szorgalmas, garast garasra rakosgató kispolgár r legszemclyesilője, Jacques Bonhomme A francia élclapokban ő az az alak, akit a lelkiismeretlen demagógok és felelősségtelen politikusok felrevezetnek, az állam pedig adóival kiuzsoráz. Ez a kiuzsorázás nem veendő ugyan egész komolyan, mert a jelen pillanatban a francia kistőkés talán egész Európának a legjobb helyzetben levő társadalmi rétege. Hogy az elnevezés honnan eredt, azt éppen ugy nem tudtam megtalálni, mint ahogy nem tudtam megállapítani, hogy honnan eredt a Marianna elnevezés, amellyel a köztársaságot személyesitik meg. Az ismeretlen eredetű elnevezések közé tartozik a Deufscher M!chel Is, amelyről csali azt tudjuk, hogy már nagyon régen, évszázadok óta ismeretes, mint az egyenes, ravaszságokhoz nem értő német paraszt tipusa, aki a vitás ügyeket legszívesebben verekedéssel oldja meg. Irodalmi eredete ennek az alaknak nincs, valószínűleg népies formából ment át a közhasználatba. Nem lehetetlen, hogy pnnek az alaknak ellentéte gyanánt született meg a Magyar Miska elnevezés is, amely a hatvanas években a Jókai által szerkesztett Oa'őköe révén lett általánosan ismeretessé. Érdekes, hogy a morális tulajdonságok, melyeket az utolsó két alakhoz fűznek, nagyjából azonosak. Egy másik, meglehetősen sok rosszindulattal megrajzolt magyar alak a Mtkosch, akinek eredetét a mult század elejéig lehet kinyomozni. Ez az alak, akire nyugati szomszédaink rá szoktak '¿enni minden társadalmi tudatlanságot, ügyetlenséget, sőt durvaságot is, kétségtelenül a bécsi humornak volt a szülöttje. Minden rosszakarat mellett is bizonyos természetes józan észt, a helyzeteknek megfelelő feltaláló képességet nem mertek tőle megtagadni. jgrr i 'i»MtuMinimumu iniUUiniHIIin] CEXT3 31 Oélmagyarország keicsöRkönyvfáráfian a legnagyobb magyar és külföldi írók legiobh könyveit oSvashalia Előfizetési dij egy hóra 1 pengő, tisztviselőknek 80, munkásoknak heti 16 fillér. •4 UUIUCX rmTTTTTiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiininiMH mmia '¿3 Lenni, vagy nem lenni Kosztolányi Dezsó a Nyugat legutóbbi számában kétségbeesetten tárj« fól a magyar irók tragikus helyzetét s miután jónéhány oldalon szinte kegyetlen ügyességgel boncolgatja életük és nyelvük szomorú hiábavalóságát, a magyar müvész-sors méltatlan árvaságát; a végén, inkább lázzal, mint hittel, a büszke mártír attitűdjével ajánlja irőtársai figyelmébe az egyedülűdvözitő önfeláldozás szent kötelességét Kosztolányi éles és erőteljes cikkét, mely bizonyára egyebütt is visszhangra fog találni, ez a banális záróakkord teljesen leejti, ugy annyira, hogy az olvasó Kosztolányi őszinteségében kénytelen kételkedni, ha nem a karja felületességgel megvádolni. Mert mindenképpen érthetetlen, hogy csak a magyar író köteles tragikus hősként végigszenvedni misszióját, hogy csak a magyar művésznek kell rongyosnak, éhesnek lennie, ha méltó akar lenni erre a gyötrelmes kitüntetésre. Szép és nemes cselekedet mindenről lemondani s a teljes visszavonulás, elzárkózás is rendkívül nagylelkűségre vall, de mégis, mi lehet az oka annak, hogy mig a nálunknál is Idwwin III HIIW I —iiTnrnwrii IMIIIIII ,)I IIMl UÜÍ EgyedUl nálam kaphatók a vná<?h!rtl STVRIA és TRIUMPH kerékpárok CSEPEL kerckparokat nem kell már bizományosoktól vásárolni, mert cégem közvetlen a gyártól készpénzért egy nagy tételt vásárolt és azokat gyári árban első kézből nálam lehet beszerezni. Szántó Sándor gépkereskedő, Szeged, Kiss Dávid-palota, Kiss-ucca 2 szám. 740 sebb nációk nevei diadalmasan csapnak át olykorolykor a csodaváró Európán, addig a magyarság családi egyetértéssel, habozás nélkül tudja föláldozni azokat, akik éppen örökkévalóságát próbálják kibiztosítani. Ez nem lehet holmi geográfiai helyzet következménye, sem a Nyugat és Kelet végzetes nászának torzszülötte, mint Kosztolányi hiszi, itt sokkal brutálisabban kell a gyökerekig hatolnunk, hogy saját arcunkba csaphassuk az igazságot A vásári amerikanizmus mindenütt tért hódit, a film, a rádió, a sport mindenütt megszédíti a könyvek hajdani rajongóit; mért kellene hát csak a magyar Írónak búslakodnia elhagyatottságán? A szavak napja máshol is alkonyodik, hogy a képek és viziók ősibb művészetének adjon helyet az irodalom máshol is pusztu'óban van, hogy bevégezvén rendeltetését uj és merész ínspírá ciókra ösztönözze a felfrissülni kivánó emberi lelket; mért áltassuk hát magunkat továbbra is, hogy csak nekünk kell szakadatlanul bünhődnünk, hogy csak mi vagyunk Európa csihései? Arai egyetemes korszimptóma, az nem lehet csak a mi nyavalyánk; ami mindenütt természetes Jelenség, azt nem róhatjuk föl magunknak sajátos bűnül. A hiba másban van! A könyv s a «zó mai krízisét mindenki érzi nálunk is, de hol van az az ember, atd szembe merne szállni a minden lépésünkre rá olmosodó hatalommal, hogy egy korszerű művészet útját egyengesse. A külföld küzd, kísérletezik, oróbál s naponta dörgi világgá a művészet S. 0. S.eit, de mit csinálunk mi s mi lenne vajon, ha tényleg azzal a szándékkal fognánk munkánkhoz, hogy megmentjük a vtegmenthetötf Nem taposna-e legtisztább szándékunkra a szüklátókőrüek csizmája, nem nyomnának-e agyon a hivataloskodás vaskalapjáva!? Nem igaz, hogy a tömeg közönyös, hogy a tömeg zárkózik el a nekiszánt s az ő mai lelkének megfelelő kultúrától 1 Itt betiltás, letiltás, elkobzás, cenzúra és elfogultság dühöngi Aki kin« lódva, vergődve teljesiti ki magából a szót, aki • magvarság igazi lelkéből lelkezik, az bujdosóvá válik, hogy ne vágják fejéhez a felelőtlenség és becstelenség vádjait Akiben mondanivalók tombolnak, kivándorol vagy őrökre elnémul, mert képtelen azokkal fölvenni a küzdelmet, akiknek minden irástudományuk egy krikszkrakszos aláírásban merül ki. Itt nem lehet problémát fölvetni, hogy bele ne csördítse rágalmát a »szakértők« fóruma, itt orvosolni sem lehet semmit ijedi gyanúsítások nélkül. Ezért csöndes minden 1 A magyar író tragikuma nem a szé'tében-hosszfban hódító praktikus szellem, setn pedig nyugativá serdült keleti fajtája, liauem az, hogy ez az ország sohasem élhette jelenjét, s hogy idegen vagy felsőbb kényszer alatt mindig kénytelen volt legfrissebb életerejét egyesek önző máglyájára hajtard, Ez a nép sohasem képviselhette önmagát, itt minden egyéni érdek azt diktálta, hogy legalább egy századdal maradjon el a faji kultura az egyeteme« haladás vonatjától. De hol van akkor a nemzet családias értelmezése, az együttműködés boldog sága, ha minden hiu szempont előrevalóbb nálal Mi hát akkor a nemzet ha saját érdekeinkért aggódva gátakat építtetünk eléje s attól fosztjuk meg, ami mégis csak lelke a kulturának: a művé szettől? Aki százéves maradványokon rágódik, azt blzonykodásul pártfogolja a hatalom, bár többékevésbé már ő is idegenkedik tőle Aki réme« daktilusokban hódol a kegyosztók előtt s antik formákba bujtatja a hízelgés és terméketlenség frázisait, az akár autóra és villára is számithát Csak annak kell elsikkadnia, vagy az őrületbe menekülnie, aki kockáztatni mer, aki uj ihlettel fáradozik a jelen és a jövő kiépítésén. Kosztolányinak nincs igaza, mikor az irókat «zóHtja föl lemondásra és önfeláldozásra. A hatalom feledkezzék meg olykor-olykor érdekeiről az lrő és a tömeg kedvéért, melyet képvisel s akkor föllobbannak az elfojtott zsarátnokok, kipatannak az önkéntes elzárkózás börtönajtai, fóldübő rög a fáradhatatlanság lokomotivja. megindul a kísérletezők légiója s a könyv, amely kipusztulni látszik, újra visszanyeri kulturális méltóságát Amíg azonban csak azok Írhatnak és érvényesülhetnek jogszerint, akik »leteszik a garast« addig itt minden fiatel mozgalomról, mely föl korbácsolhatná az érdeklődést, szó sem lehet Mi nem kérdezhetjük, hogy lenni-e vagy nem lenni, mert számunkra nem adatott az a szerencse, hogy két ilyen nagyszerű lehetőség között választhassunk. Mi lenni szeretnénk, de itt nem lehet len«1. Berezeli Anzelm Károly. MDRRIS-COMMERCIAL 1930-as lypusu 2 tonnás alvázák raktárunkra érkezteit. Strapabírása, Üzemi gaxdasdrtossda és olcsó ára sxenxáctós t Kérjen ajánlatot: John Fowlsr & C9 Morris Atiték kép-viselete Budapest, VL, Andrássy u1 28. cégtől. M. 8 544 Szemszedés, . . . ^ 10 fflU HarisswaVeSeiés 1 p 40 fill. ««i Francz és Perez d VB* BtődeésdVt'erem OroazlAnn.2 magyar kéíimunkeuMo Kedvezményes előfizetését március hó 30-lg felveszi: FIschar Issó kózlmunkaháza Szeged, Kölcsey ucca ÍO. szám.