Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-20 / 65. szám

ÍM.'SO márdus 20. XI. Plus pápa miséle az orosz vallásüldözések áldozataiért (Budapesti tudósilónk lelefon jelentése.) Vatikán városból jelenük: XI. Pius pápa a Szent Péter-templomban délelőtt misét mon­dott az oroszországi kegyetlenségek és vallás­üldözés miatt kiengesztelésül, valamint ?zért, hogy az orosz nép térjen vissza az igazi krisz­tiisi békéhez. Az istentiszteleten a hatalmas néptömeg élén jelen voltak a bíborosok, a diplomáciai testület tagjai, az arisztokrácia és a római nemesség kéj)viselői, a szerzetes ren­dek, a szemináriumok és a katolikus inté­zetek küldöttségei. A mise alatt vezeklő zsol­tárokat énekeltek, az istentisztelet után pedig elénekelték a De Profundls-t a bolsevista val­lásüldözések áldozataiért. 4 Társadalombiztosító járulékemelését a társadalom elleni merényletnek mondották a Ház szerdai ülésén Gél Jenő számonkérti beszéde a moziengedélyek megvonéséról „Az összeférhetetlenségi szabály ügyében a vidéki városoknak Is a fővárosi íörvény az irányadója4 Budapest, március 19 A képviselőház szerdai ülésén folytatták a fővárosi törvényjavaslat rész­letes tárgyalását. Bródy Ernő szól a 33. szakaszhoz, amely a szak­bizottságokra vonatkozik. Súlyos sérelem, hogy a szakbizottságokból kizárják a sajtót, amely a közéleti tisztaság legnagyobb garanciája. Ml baj lehet abból, ha a sajtó résztvesz a szakbizott­ságok ülésein. Párnás ajtók mögött akarnak titkos üzleteket tárgyalni? A sajtónak ma fokozottabb a szerepe, mint régebben, megölője a panáma­bacilusoknak. Mind in ajtót kí kell tárni a sajtó előtt. Esztergályos János: Március 15. nagy dicsősé­gére kizárják a sajtót a bizottságokból. Bródy Ernő: A kegyúri jogokat csak katolikus bizottsági tagok gyakorolhatják, a kegyúri bizott­ság tagjait csak katolikusok választják. Ez az álláspont világos bizonyítéka annak, hogy nem akar olyan jogot arrogálni a zsidók számára, amely őket meg nem illeti. Hegymegl-Klw Pál hasonló értelemben szólalt fel, de azt kívánta, hogy a kérdést ne törvény­hozási utón rendezzék, hanem rendezze azt a főváros szabályrendeletileg. Nem tartja helyesnek, hogy egyházi emberek politikával is foglalkoz­zanak. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter állott fel ezután szólásra. Kijelentette, hogy egy konzer­vatív kultúrpolitika nem is tarthat mást szem előtt, mint a jóviszonyt az állam és az egyházak kőzött. Felmerült a kérdés, mí módon gyakorlandó a főváros kegyúri joga. Nem is gondol arra, hogy más felekezetűek bele akarnak szólni abba, hogy a katolikusok kit akarnak plébánosnak megválasz­tani. Petrovácz Gyula indítványát teszi magáévá. Scltnvszky Béla belügyminiszter válaszol az el­hangzóit felszólalásokra. Jelenleg oly nagy szám­ban vannak szakbizottságok a városnál, hogy szinte ezek voltak az ügyek temetői. Senki sem akar az egyház lelkiügyeibe beleavatkozni. A fon­tos csak az, hogy a tőrvényhozás »<»v«é<rsmlnden­korra elintézze ezt a problémát. Ezután következett a Szavazás a fontos szakasz körül. Az ellenzéknek azt az Indítványát, amely azt Mvánla, hogy a szakbizottságok ülései a sajtó «zaniára nyilvánosak legyenek, a többség elvetette. Petrovácz Gyulának és Szilágyi Lajosnak azt az Indítványát, hogy B kegyúri bizottságok tagjait csak a katolikus bizottsági tagok válasszák, a Ház túlnyomó többsége, a kereszténypárt, a kormány­párt legnagyobb része és a polgári ellenzéki párt szavazataival elfogadta, A 34. szakaszhoz, amely a közgyűlésen való kölclezö részvételről intézkedik és kimondja, hogy az a bizottsági tag, aki 6 ülésről igazolatlanul el­marad, mandátumát veszti és a következő válasz­táson nem választható, firffy Imre szólott. Kérte a szakasz törlését. Ha ezt a szakaszt elfogadják, akkor léptessék életbe a szakaszban lelektetett elvet a törvényhozás tagjaira is. Szilágyi Lajos gondoskodni kíván arra vonat­kozóan, hogy ne történhessen meg az. ami tegnap történt meg a parlamenti tudósítókkal, hogy a 8 órai Újság és a Budapesti Hírlap olyan tudósí­tást közöltek a parlament tegnapi üléséről, amely a valósággal homlokegyenest ellenkezik. Nem igaz ugyanis az, amit a két lap állított, hogy ő teg­uap bocsánatot kért volna Usettytöl, vagy visz­szavonta volna 'állításait, sőt ma ismét kijelenti, hogy egyszersmindenkorra ki van zárva, hogy i« bocsánatot kérjen. Wolff Károly, Buday és Pet­rovácz ugyanis felhatalmazták, hogy elmondja: igenis Usetty képviselő nr a keresztény pártból való kilépésekor összeütközött a becsület szem­pontjából vállalt kötelezettségével. A 36. szakaszhoz, amely a közgvülés (an«:-sko­zftsárói és a halároznthozaialról intézkedik, Far­kas István szólott. Kifogásolta, hogy a felszólalá­sok időtartamát félórára korlátozzák. A megcson­kított autonómiának most még a szólásszabadsá­gát is el akarják venni. A korrupció melegágya tesz a városháza, ha a szólásszabadságot korlá­tozzák. Ez a törvény elveszi a jogot a főváros­tól, hogy maga állapítsa meg ügyrendjét. Nem fogadja el a szakaszt Gát Jenő azt indítványozza, hogy a beszédidő tartamát félóra helyett egy órában állapítsák meg és további egy órával lehessen meghosszabbítani a beszédidőt. A parlament lejáratásának srz volt a legfőbb oka, hogy a szólásszabadságot korlátoz­ták és bevezették a klotürt. Az a testület, amely­nél centiméterrel mérik íi szólásszabadságot, el- f vesztette minden kapcsolaiát az élettel. Stransz István hibáztatja a zárszámadási bi­zottság. megcsonkítását. Usc.ty Béla személyes megtámadtatás elmén szó­lal fel. Szilágyi Lajos — mondotta — három kép­viselőt nevezett meg, akik szerinte tudnak az ő kijelentéséről. Ha bárki fel tud mutatni irásl, amelyben ő reverzálist adqtt. akkor lemond bi­zottsági tagságáról Fábián Béla: Becsületszót szóval is lehet adnl­Uselty Béla: Kijelentését fentartja akkor is, ha Szilágyi három tanura hivatkozik. Fábián Béla: Hát a becsületszóval mi IesZÍ Ezután áttértek az torcrpptlárlMra. Felolvasták Walko i ü úgymint szter Írásbeli vá­laszát Fábián Béla egy régebbi interpellációjára, az Oroszországban internált magvar hadifoglyok hazaszállítására. Hegymegl-KIss Pál a bt ü 'yminlszterhez, intézett interpellációt az összeférhetetlenségi és érdekelt­ségi szabályok hiányairól a vidéki törvényható­ságokban. Scllovszkv Béla be üjynunisr'er válaszolva, hangsúlyozta, hogy ezekben az üjyekben • vidéki városokat tekintve, mindig * fővárosi törvény az irányadó, a fővárosi tőrvény pedig ezt a kérdést minden te­kintetben rendezi. Fliz Artúr a főldmivelé' ftiyi minisztert Interpel­lálta meg a vetőburgonya behorata'a kflrü". támadt visszás helyzetről. Gát Jenő interpellációjában rámutatott arra, hogy a főváros közüli vonalainak megváltását és a BESzKÁRt megváltását törvényileg még mindig nem hagyták jóvá. Gá' Jenő második interpellációjában a mozi­engedélyek ü iyóvel foglalkozott és az engedélyek­kel való & cérkedést telte szóvá SeilflVszky ixjlü jyminiszter válaszában kijelen­tette, hogy annak idején nem történt jogfosztás a mozienged élvek revíziója során. Nincs tudomása olyan üzérkedésről, amely a közérdek sérelmére történne, ha azonban ilyen eset tudomására jut, élni fOg azzal a íogával. hogy az engedélyt visz­szavonja. Fábián Béla interpellációjában kifogásolta, hogy Ipartanáé*« egyetlen Wstporos lag nél­kül alakult SS _ Szemüvegek (•gnagblztiatéhbak I Sandberg Henriknél. s bogy a munkanélküliség leküzdésére tartott ér­tekezletre egyetlen kisiparos sem kapott meg. hívást. Bud János kereskedelemügyi miniszter válasz*, ban kijelentette, hogy az ipartanácsban a kit­iparosság is megfelelő arányban van képviselve., Az ipartanácsban képviseletük van az IPQSz-nak, a Kézműipari Testületnek, a Keresztény Kisiparo­sok Szövetségének, az Országos Iparegyesületnek, • Baross Szövetségnek, a vidéki kereskedelmi és iparkamaráknak. Az iparosság a maga érdekelnek védelmére Hadik János grófot delegálta az ipar­tanácsba. Fábián Béla nem vette tudomásul a kereske­delemügyi miniszter válaszát és azt hangoztatta, hogy a miniszter politikája pusztulásba kergeti a* Iparosságot Bud János kereskedelemügyi miniszter: Az én működésemet nem ön, hanem mások fogják meg­ítélni. A többség ezután a kereskedelemügyi miniszter válaszát tudomásul vette. Fábián Béla második interpellációjában kérdést intézett a pénzügyminiszterhez, hogy van-e tudo­mása arról, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet a Járulékokat fel akarja rmelnt Kéri a pénzügyminisztert, hogy utasítsa vissza ezt az ak­ciót, amely merénylet a magyar társadalom ellen, Wekerlo pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy tárcája körében ez a kérdés még nem került szóba, a népjóléti minisztérium sem foglalkozott még vele, igy tehát a kérdésnek nincs meg aj aktualitása. Krisztián Imre a pénzügyminiszterhez intézett interpellációt, amelyben szóvátette, hogy a dohány­termelési engedélyeket a dohányjővedék nagyrész­ben már kiadta és az engedélyek kiadásánál a kistermelők Igényeit mellőzték. Wekerie pénzügyminiszter válaszában hangoz­tatta, hogy a termelési engedélyeket szabálysze­rűen adják ki a dohány jövedéknél. Esztergályos János a pénzügym ^¿terhez in­tézett Interpellációt az egyik községben előfordult adóbehajtások tárgyában. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kérdése« esetben valamennyi konkrét adatot átvizsgálja és ezeknek az ismeretében fog eljárni. Farkas István a belügyminisztert interpellálta meg a budapesti főkapitány rendelkezése miatt, amellyel a csehszlovákiai magyar ifjúság »Sarló« nevű szervezetének megtiltotta, hogy a Petőfi-szoborra ko­szorút helyezzen el. Felkiáltások • jobboldalon: A rabló ntódállam színeivel ellátott koszorút ne helyezzenek el Petőfi szobrára. Fark»« fstván: örülni kellene, ha más nemzet színeit Petőfi szobrán látjuk! Scllovszkv belügyminiszter válaszában kijelen­tette, hogy a rendőrség nem tiltotta be a koszom elhelyezését. A főkapilány csak figyelmeztette a Sarló szövetség képviselőit, hogy eljárásuk vissza­tetszést idézne elő a magyar társadalomban. Az ifjak erre maguk vonlák vissza kérvényüket. AJ koszorú piros szallagján a kővetkező felirás volt: »Az uj márciusért!«. A szobornál elmondandó be­szédet Terebessv János mondotta volna, annak a birónak a fia, "akinek Ítélete a Tuka-pörben ai egész világ közvéleményét foglalkoztatta. Hang­súlyozta, hogy a Sarló-mozgalom zagyba Meéknctk hódól és jelentőség nélkül. Sajnálom — mondotta végül a belügyminiszter —, hogy ezt az ügyet egy képviselő interpellációra érdemesnek tartotta. Farkas István újólag hangsúlyozta, hogy akár ki az, aki ünnepelni akarja Petőfit, őrülni kel­lene neki. Bárdos* Ferenc a rendszeres gyülésbetiltások ügyében interpellált. A belügyminiszter konkrét panaszok előterjesztését kérte* hogy Intézked­hessél Az ülés hat óra után ért véget. Óriási tűzvész egy argentínai városban (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Buenos-Ayresből jelentik: Az argentínai Puarta Montt városban szerdán óriási tűz pusztított. Délig harminc ház égett le a nagy szélviharban, eddig négy holttestei ástak iei a romok alól. Az anyagi kár ötmillió peso.

Next

/
Oldalképek
Tartalom