Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-19 / 64. szám

"ZCGED, SzerketzlMéq: Somogyi uccn íl. I- cm. Teletem: Kiadóhivatal, kölcítlnklinj-víAr *« (egylroda : Aiadl 'icca 8. Teleion: 306. Nyomda •- LHw Upól ucca 1». Telefon 16-34. TAvIrnll levélcím: DélmagyaroniAg Szege«!. Szerda, 1950 március 19 Ara 16 fillér ^ VI. évfolyam, szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-00, kUlltlldOn 6*40 pengd. - Egyes izAm Ara hílköei nap 16, vasér- és Ünnepnap £-4 HII. Hír« delések felvétele tarifa szerint. Megte« lenlk hétlö kivételével naponta reggel A szegedi közigazgatási bizottság törvényellenes működése A legszerényebb hangon, de a leghatározot­tabb meggyőződéssel állítjuk, hogy a szegedi közigazgatási bizottság tegnapi ülésén több esetben a hatáskörét megállapító törvényes rendelkezéseket megsértette. A közigazgatási bizottság tegnap is az év­tizedeken keresztül követett gyakorlattal ki­alakult napirendjét tárgyalta le. A főjegyző ur ismertette a hivatalok jelentéseit, azután az árvaszék elnöke az árvaszék működéséről, a rendőrkapitányságot vezető főkapitányhelyet­tes ur a rendőrség működéséről számolt be. Ezek után megtették jelentéseiket a pénzügy­igazgató ur, az ügyészségi elnök ur, a műszaki főtanácsos ur, az állategészségügyi felügyelő ur s a bizottsági tagok fel-felszólaltak egyes jelentések után, indítványokat tettek, vitatkoz­tak és határoztak. A közigazgatási bizottság a hivatalok vezetői által ismertetett jelenté­seket tudomásul vette s azok tárgyalása folya­mán határozatokat is hozott.' Mindezekre nézve azonban a "közigazgatási bizottság hatásköre megszűnt s ezek tekinteté­in a saegédi közigazgatási bizottság működé­sét törvényesnek tekinteni nem lehet. Az 1929. évi XXX. törvénycikk 58. szakasza annak a kijelentésével kezdődik, hogy e törvénynek hatálybaléptével megszűnik a közigazgatási bi­zottságnak elsőfokú hatósági jogköré s a tör­vény életbeléptétől kezdve azokban az ügyek­ben, melyekben akár törvény, akár rendelet elsőfokú hatóságként a közigazgatási bizott­ságot jelölle meg, elsőfokon a törvényhatóság első tisztviselője jár el. A törvény hatályba­léptével egyidejűleg azonban megszűnik a köz­igazgatási bizottságnak felebbviteli hatásköre is s azokban az ügyekben, melyeknek eddig felebbviteli hatósága a közigazgatási bizott­ság volt, az ügyek természete szerint (1929: XXX. t.-c., 57. §, 2. bekezdés) a kisgyűlés, a polgármester, vagy a közigazgatási biróság fog eljárni felebbviteli hatóságként. Ezek után tehát a közigazgatási bizottság hatáskörét a fegyelmi jogkör gyakorlása, a gyámügyi fe­lebbviteli küldöttség működése s a közigazga­tási bizottság egyes különleges alakulatainak (gazdasági albizottság, telepítési, kisajátítási, börtönügyi útügyi küldöttségek stb.) miiködiss leszi ki. Ha a törvény világos rendelkezései s a törvény rendelkezéseinek általunk adott értel­mezése bárkiben kétséget hagyhatna, utalha­tunk a belügyminiszter urnák a törvény végre­hajtásáról kiadott 42/1930. sz. rendeletére, melynek 11. bekezdése is kimondja, hogy a fentebb hivatkozott törvényhely »a közigaz­gatási bizottság eddigi elsőfokú jogkörét, vagyis intézkedő és határozó jogát kifejezetten el­vonja és ezt a jogkört a törvényhatóság első tisztviselőjére ruházza (a) pont), a b) pont pedig a közigazgatási bizottság felebbviteli jogkörét vonja el. Ha pedig valaki azt gon­dolná, hogy a közigazgatási bizottságnak van olyan működési köre is, melyet a közigazga­tási bizottság működését korlátozó s hatáskörét elvonó 58. § nem érint, ideiktatjuk a közigaz­gatási bizottságokat megalkotó 1876: VI. t.-c. 12. §-t, mely szerint a bizottság hatásköre háromféle: 1. intézkedik mindazon közigazga­tási ügyekben, melyeket ezen és más törvény hozzá utasit. 2. fegyelmi halóságot gyakorolja az ezen, vagy más törványben kijelölt eset­I ben, 3. határoz azon felebbezési ügyekben, me­lyek ezen törvény, vagy más törvény által ha­táskörébe utaltattak. A közigazgatási bizottsá­gok felállítását elrendelő törvény szerint a közigazgatási bizottságok működése három irá­nyit, intézkedő, fegyelmi jogkört gyakorló és határozó felebbviteli hatóság. A közigazgatás módosításáról szóló törvény e három irányú működés közül kettőt elvon a közigazgatási bizottságtól s csupán a fegyelmi jogkörét hagyja meg általában, különösen pedig albizottsá­gainak és küldöttségeinek hatáskörét tartja meg érintetlenül. Hatáskör nélkül, tehát törvénytelenül hatá­rozott azokban az ügyekben a szegedi közigaz­gatási bizottság tegnapi ülésén, melyekben elsőfokú hatóságként intézkedett. A közigazga­tási bizottságnak ez a hatásköre megszűnt s a megszűnt hatáskörben a közigazgatási bizottság a törvény sérelme nélkül nem jár­hat el. Még szerencse, hogy a közigazgatási bizott­ság nem a nyilvánosság kizárásával tartja üléseit. Másként előfordulna, hogv a nyilvános­ság ellenőrzése nélkül csak évek múlva de­rülne ki a törvényes hatáskörnek ez az éppen nem kívánatos túllépése. (Az nem vigasztaló^ hogy a kórházbizottság is törvény ellenére ülésezett. A szociálpolitikai bizottságot, bár a közgyűlés elrendelte összehívását, nem hív­ták össze, a kórházi bizottságot, bár nem lett volna már összehívandó, összehívták.) A közigazgatási bizottság törvényes hatáskör nél­kül jár el. Valakinek kellene a törvények végrehajtására is ügyelni a szegedi város­házán. Párlsban beomlott egy ötemslsffs bérpalota (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Kedden reggel az egyik külvárosban beomlott egy épülőfélben levő ötemeletes bérház. Szerencsére a munkát még nem kezdték meg és igy csak három munkát került a romok alá, akik életveszélyes sérülé­seket szenvedtek. A bérház- építőjét, egy Pfeiffer nevű bécsi mérnököt, letartóztatták. »Fel kell hagyni A pénzügyminiszter költségvetési expozét mondott, amelyben megfeledkezett a kereskedelem -válságáról Budapest, március 18. Izgalmakkal kezdődött a parlament keddi ülése. Almdsy elnök közölte, hogy folytatják a fővárosi javaslat tárgyalását, mire az ellenzéken nagy vihar tőrt ki: mi van a pénzügy­miniszterrel, aki bejelentette, hogy ma mondja el költségvetési expozéját. Szilágyi Lajos energikusan szóvá is tette ezt a dolgot felszólalásában. A javas­lat tárgyalása közben azután megérkezett Wekerle és azonnal megkezdte beszédé^ beterlesztve az 1930—SU évi költségvetést — Nehéz volt az elmúlt év, különösen azért — mondta —, mert a búzaárak rendkívül csök­kenése bennünket, mint búzát exportáló államot, súlyosan érintett. Tavaly országos határozattal arra utasították a kormányt, hogy kövessen el mindent a további takarékosság érdekében, hogy a kiadá­sok apasztásával a közterhek továbbra is enyhít­hetők legyenek. Végrehajtottam ai enyhítő rend­szabályokat, rendeztem a régi adóhátralékokat, amelyek különösen a fővárosban, de a vidéken is erősen nyomták az adózókat. — A benyújtott javaslatban kereken 30 és fél­rr.V'ló pengővel csökken az á'lami kiadások költség­vetése. A személyi kiadások apasztását csak akkor lehet végrehajtani, ha megfelelően csökkentjük az állami alkalmazottak számát. Ezért a kormány egy terv előkészítéséhez fogott hozzá, amelynek az a lényege, hogy az egész adminisztrációban uj normálstátust állapit meg, amely 10 százalékkal volna alacsonyabb a mainál és ez körülbelül öt év alatt érhető el. A költségvetés főbb tételeit Ismerteti ezután a pénzügyminiszter. Az állami közigazgatásnál 25 millióval kevesebb a kiadás, mint az elmúlt évben. A személyi járandó á oknál 4.1 millió az emelkedés és a nyugellátásoknál 3.9 millió. A dologi és át­meneti kiadásoknál 29.4 millió a csökkenés, csak a békeszerződési terhek emelkedtek 1.2 millióval, mert emelkedett az 1124-ben vásárol! adóssá­got rátája. — Az általáns kedvezményeknek megfelelően az összes egyenes és közvetett adókat csökkentet­tük, kivételt csak az illeték képez, amely 1.9 millió, vál emelkedett. Az állami üzemek 24.6 millió feles­leget mutatnak. Kabók Lajos: Mert "éhbérért dolgoznak a mun­kások. (Nagy zaj a kormánypárton.) — A népjóléti tárca kiadásai 2.4 millióval apad­tak. A kormány nem akarta apasztani a szociális jellegű kiadásokat, a betegápolás költségeit, a rok­kantak ellátását, a hadiözvegyek segélyét és felelni akarok a konkolyhintőknek, akik kompromittálni akarják komoly szándékainkat, akik azt terjesztik, hogy az uccára szórjuk a betegeket Viharos felkiáltások a baloldalon: Ezt tették1 Wekerle pénzügyminiszter: A kórházak kereté­ben is vannak bizonyos takarékossági szándékaink, azonban nem abban áll az, hogy a betegeket nem gyógyítjuk, hanem abban, hogyha pazarlás van ezen a téren, ezt megszüntessék és a kórház ne legyen munkanélküli menház és szimuláló betegek menháza. Nagy zaj tOrt U erre a kijelentésre az ellenzéken. — Keresztény fajvédelemt Szemtelenség betegnek lennil — hallatszanak az éles közbeszólások. Wekerle pénzügyminiszter: A közoktatásügyi tár­ca kiadásai 5.7 millióval csökkentek. Ezután az állami üzemek költségvetésére tért át, majd az elmúlt év gazdasági eseményeit Ismertette. — Az elmúlt év legfontosabb eseménye a hágai egyezmény megkötése volt. Mihelyt a viszonyok alkalmasak lesznek, javaslattal jövünk, hogy meg­felelő kölcsön felvételére felhatalmazást kérjünk. A kölcsön felvételének nehézségei vannak. Hosszú lejáratú hitelek nyújtására a világpiacon az at­moszféra nem alkalmas. Olyan kölcsön felvételébe azonban, amely súlyos feltételek vállalását jelen­tené, nem engedjük magunkat belekényszeríteni. (Nagy mozgás a baloldalon.) Rothenstein Mór: Mert nem kapnakI

Next

/
Oldalképek
Tartalom