Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-18 / 63. szám

"1930 március IS. DÉLMAGYABORSZAG 3 Mi Itii ш Irta: Lájer Dezső. A' tóvínyüatősági bizottság közgyűlése véget 'ért. 'A munkanélküliség és gazdasági válság enyhítését célzó indítványaimat — kevés ki^•étellel — a kisgyűlés mellózni javasolta, míg * közgyűlés többsége egy ad-hoc bizottság elé utalta, amely indítványaim koplexumát ezak».aerűen tárgyalja meg és készítsen javaslatot. Azóta már 12 nap telt el, de nem tudok róla, hogy ez a bizottság összehivatott vagy csak meg is alakult volna. Pedig nincs égetőbben sürgős, mfní megkeresni a kiutal а «пап kanélküHség és Ikertestvéréből, — a gazdasági válságból. Vesztegetni való idő nincs, hiszen máris nagyon meg vagyunk késve. Az időjárás kedvére volna a munkának, de a munkára váró munkáskezek tulajdonosainak élete kárhozat. Nélkülözésük elérte legmélyebb pontját, ami után már csak a pusztulás jöhet, vagy pedig a mind0" mindegy: veszítenivalójuk már ugy sincs semmi. De kinek megy jól ma már? Csak nagyon keveseknek. Panaszkodik az iparos, panaszkodik a kereskedő, elégedetlen a mezőgazda. Csak az utolsó hetekben is néhány özem omlott össze, más üzemek munkahiány miatt eresztik szélnek munkásaikat. A város тага szintén munkásokat bocsát el. Szeged gazdasági éleíe nem a* élnlakarás, hanem a halódás kéjnél muíalfa, A választások előtt nem volt párt, nem volt jelölt — a Nagy-Szeged párttól kezdve a szélső jobboldalig —, amelyik ne igért volna munkaalkalmakat, ne igért volna munkásnak, iparosnak, kereskedőnek, gazdának boldogulást, sőt még »Л1agy-Szegedet« is hidakkal, utakkal\ körvasúttól, lakásokkal, rendezett külvárossal. A polgármesteri expozé is temérdek tennivaló megvalósításáról beszélt. Mégis mit látunk? A város hatósága, a kisgyűlés, de a közgyűlés maga is teljes érzéketlenséggel halad el a munkanélküliség folyton nagyobb területet magához rántó pusztításai mellett. Pedig azt látjuk, hogy a kormány is kezdi felismerni azt a nagy veszedelmet, mely a munkanélküliséggel karöltve járó gazdasági válságban rejlik. Tanácskozott в munkásság képviselőivel, foglalkozik a munkanélküliség enyhítését célzó javaslataikkal. Bizonyos, hogy 9 munkanélküliség súlyos problémáját ez a kormány (gyökeresen megoldani nem tudja. De ez még nagyobb kötelességévé teszi Szeged tőrvényhatósági bizottságának és hatóságának, hogy minden más! léire léve, legyenek meg relndenl a maguk városában, hogy ezt az. őket is fenyegető rémet, — в munkanélküliséget és gazdasági válságot enyhítsék. A fővárosban pár héttel ezelőtt fejezték be а munkanélküliek összeírását. Az egymilliós fővárosban 92,000 munkanélkülit találtak. Szegeden a belső területen lakó 80.000 közül csak a férfi munkenélkOUek szó« ma meghaladja az 5000-el. Tehát több, mint kétszeres a munkanélküliek arányszáma a fővárosihoz képeit. Mire vezethet ez? A ezükségmunka nem megoldás. Melyik munkanélküli csaladot menti meg a pusztulástól, ha 3—4 hetenkint a szükségmunka révén 12 pengőhöz jut? A szükségmunka folytatásához gyűjtés utján szerezni fedezetet, nem méltó a város önkormányzatához, de meg, — mint az eredményből látjuk — fiaskóval ts végződik. Olyan ez, mint mikor a súlyos betegséget még a 20. században is kuruzslással akarják meggyógyít ini. Bármilyen kedvezőtlen véleményem is van a mai kormányról, méais kizártnak tartom, hogy útjában állana olyan nagyobb kölcsön !eh éleiének, 'amelyei a város hasznos beruházásokra aker íordiíenL Ha hosszúlejáratú kölcsön felvételére most nem volna kedvező a pénzpiac, rövidlejáratú kölcsön felvételétől sem szabad visszariadni, mert a kamattöbblet sokkal könnyebben elviselhető, mint a munkanélküliek számára a reménytelen és nélkülözésekkel teli élet. Meggyőződéssel állítom, hogy ez az egyetlen ut, melyen a gazdasági válságból kijuthatunk. Minden más kísérlet hiábavaló. Ha nem lesz pénz, vagy ha lesz is, de az nem a munkaalkalmak téremtése, a munkásság fogyasztóképességének talpraállitása utján jut a váron gazdasági életébe — a munkanélküliség minden életet elsöprő árja magával ragadja az ipart, kereskedelmet és mezőgazdaságot egyaránt. Ebből következik, hogy nemcsak nekünk, munkásoknak, hanem a város iparosainak, kereskedőlnek, mezőgazdáinak egysé* gesen kell akarni és köveleint a hasznos és kiadós beruházás sokai, kővelelni kell az erre a célra szükséges kölcsön előteremtését Az elégedetlenség már a kétségbeesésbe csap át. A munkanélkülieket a nélkülözés teljesen kimerítette. Ki segíthet rajtuk? Csakis azok, akiknek kezében a hitel, a tőke. a hatalom, de egyúttal kötelességük is. Az utolsó óra elérkezett. Tetteket, intézkedéseket, munkát, kenyeret követetnek a munkanélküliek/ ЛIÍ0Í0SB ШЯШАРМШЩ«. GONDOZZAK, ^yyrindJiiMÜjfupr^ jbs SsísÍKíübéal 39 Büér. [UiZiRlTiA 4 «lÜTÉJEKBT, MEÖ5ZÜMTETI Л I EÖA vbRÖSSÉÜÉT. , PATiKABan.oao&ÉRuÍBAN.iuflTnifiTÍs&MI 1 KAPHATÓ. Egy öreg pályamunkái 24 áráig mulatozott Szegeden, Bélamaíorná! kiesett a vonatbál és megftalt (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ügyészség hétfőn egy furcsa és titokzatos haláleset ügyében rendelt el széleskörű nyomozást. A rendőri nyomozásnak azt kell megállapítania, hogy mi történt március tizenegyedikéről tizenkettedikére virradó éjszakán Szegeden, Dulka Ferenc 69 éves mezőkovácsházai pályamunkással, aki 12-ikén délután, hazafelé utaztában holtan esett ki a vonalból. A rejtélyes ügy előzménye az, hogy Dulka Ferencet a szegedi törvényszék Hábermanntanácsa 12-ikére tanuként idézte meg. Az öreg pályamunkás ll-én este megérkezett Szegedre. Vele jött a vádlott is, egy Mutnyánszky nevű pályafelvigyázó, ákinek bünpörében kellett Dnikának tanúskodnia. Dulkáák megérkezésük után az egyik áilomásmelletti vendéglőben letelepedtek. Mutnyánszky szerint — akit most a rejtélyes haláleset után kihallgattak — Dulka a kocsmában sokat ivott. A bor megártott az öregnek. Nagy botrányt csapott, mire Mutnyánszky megszökött tőle. Dulka Ferenc a tárgyalás reggelén pontosan megjelent a tőrvényszék folyosóján. Áz itt várakozó embereknek feltűnt, hogy az öreg arca, ruhája, ke te, ősz haja csupa vér. Amerre ment, mindenütt vér csöpögött utána. Még most is szinte eszméletlenségig részeg volt. Elküldték megmosakodni, de mire visszatért, már újból dúlt arcából a vér. A tárgyalásokra várakozók körülvették és faggatták az öreget, hogy mi baja van, mi történt vele. Dulka Ferenc a kérdezőskődőknek azt válaszolta, hogy az éjszaka folyamán összeszólalkozott egy rendőrrel, mire ez a rendőr több más rendőr segítségével véresre' verte, kz öreg arcán tényleg olyan nyomok voltak láthatók, amik ütéstől, vagy eleséstől származhattak. Dulka Ferenc igy, véresen állott a bíróság elé és tette meg Mutnyánszky ügyében tanúvallomását. Az elnök kérdésére a bíróság előtt is elmondotta, hogy az éjszaka rendőrök bántak el vele ilyen csúnyán. Az öreg előadását azonban nem vette komolyan az elnök, mert részeg volt és különben is komikusan viselkedett. A tárgyalás után Dulka vonatra ült, Kogy hazautazzék Mezőkovácsházára. Nem szállt kt azonban Mezőkovácsházán, mert restelte öszszevert arcát és véres ruháját a vasutasok előtt, hanem tovább utazott Bélamajorig. Közvetlen Bélamajor megálló előtt történt vele a szerencsétlenség. A vonat már lassan haladt, Dulka a nyitott vonatajtóban várta, hogy megálljon. A' mellette álló utasok csak arra lettek figyelmesek, hogy Dulka hangtalanul kifordul a vonatból és eszméletlenül terül el a sínek között. A vonatot leállították, orvost hoztak, aki megállapította, hogy az öreg halott, egyszélhüdés ölte meg, még főnt a vonaton, már halott volt, amikor a sínek közölt elterült. A mezőkovácsházai csendőrség a nyomozás során kihallgatta Mutnyánszkyt, aki eimori" dotta, hogy miket beszélt az öreg a tőrvényszék folyosóján. A csendőrség jelentésére a szegedi ügyészség elrendelte, bár az agyszélhüdés következtében beállott halál és az esetleges megveretés között nincs összefüggés, a tüzetes nyomozást. Kihallgatták Mutnyánszkyt, aki nem sokat tudott mondani Dulka éjszakai kalandjáról. A nyomozás annyit már megállapított, hogy az öreg beszélt az éj folyamán rendőrökkel. A nyomozás tovább folyik. Bclvdrosi Mostl líircine 18, 19-én, kedden, szerdán Wiíliam Boyd főszereplésére!: Óriások. ArönMTTüi: Éintge^aléSra ElítdáíOk kezdete 5, 7. 9. r.sír- é. ünnepnap 3, 5. 7, 9 ór*to>r Korsó Mozi Márolns 18, 19-én, kedden, merdün Támadás a nyugati express ellen Callforniaí történet 7 felvonásban, A-onMvt! Mikszáth Kálmán elbeszélése: Egy annak a tel®. Lukára Pal főszereplésére!. ElSadáBOk kezdete. 5, 7, 9, ráfér- és tlnnepnap 3, 5, 7, 9 érakor I ai as egyéni kezelést blstosltfa. Estélyi kikészítés mVvésxfeaen és as egyénlséonetc megfelelően Hafszúl idvoUlds. FagyUeselés, Ssemölcslrids. ~ Helyi fogyasztás. ff* Г>п*ууе? Grefe0 Vár rrcn