Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-14 / 61. szám

1930 március 14. DfiT-M A GV 4 A Tisza Miáiaiból feltámadt Szeged 20.000 frankot küld a délfranclaországl elöntött városoknak (A Délmanijarország munkatársától.") A városházán csütörtökön referáló ülést tartot­tak, amelyen felmerült az a gondolat, hogy Szerfed városának is részt kell vennie abban a nemzetközi akcióban, amelynek célja az drvizsuj.'otta franciaországi területek lakossá­gának fölsegélyezése. A polgármester ugy ha­tározott, hogy a város pénztárából húszezer frankói utal ki erre a célra és azt megfelelő formában eljuttatja Franciaországba. A hivatalos Szeged ezzel a körülbelül négy és félezer pengőnek megfelelő összeggel kivánja törleszteni azt a nemes támogatást, amely­ben 1879-ben, a pusztitó árviz után részesült Franciaország részéről. Franciaország akkor impozáns módon nyilatkozott meg. Az egész ország területén előadásokat tartottak a sze­gedi árvízkárosultak javára, a francia ¡>olgá­rok önkéntes adományaikkal növelték azt az összeget, amely rövidesen 57.000 frankra emel­kedett és amely nagy segítség volt a hullám­sírba omlott város újjáépítése alkalmával. A polgármester ezért határozta meg most húsz­ezer frankban a délfrancia községeknek kül­dendő támogatást, pontosan ötször annyiban, mint amennyit Debrecen szánt erre a célra. A város adományát megfelelő kisérő levél­lel küldik el. A levélben hivatkozik a város arra, hogy a trianoni békeszerződés következ­tében olyan súlyos gazdasági nyomorúság sza­kadt Szegedre, amely lehetetlenné teszi a vá­ros nagyobb megterhelését. Ezzel kapcsolatban felmerült az a gondo'at is a városházán, hogy a város területén tár­sadalmi akciót kellene szervezni a francia árvízkárosultak javára. Elsősorban azoknak a családoknak az adományaira lehetne szá­mítani, amelyek az árviz idején elpusztult vagyonukat nagyrészben a külföld részvétének segítségével szerezhették vissza, tehát egyéni­leg is hálával tartoznak Franciaország lakos­ságának. A városházán valószínűnek tartják, hogy a társadalmi akció rövideden megindul. Az ipartestület nem segélyezi a munkanélkülieket, mert az Iparosság is munka nélkül van Elöljáróság! ülés az ipariesUiietben (A Délmagyarország munkatársától.) Az Ipartestület elöljárósága csütörtökön délután Körmendi] Mátyás elnökletével ülést tartott. Az elnöki előterjesztések során bejelentették, hogy a bécsi árumintavásárra az elöljáróság tizenkét tagol küldölt ki tanulmányútra, akik valamennyien jelentést tesznek tapasztalataik­ról. Körmendy Mátyás ostorozta ezután az ipa­fosság nemtörődömségét nagy céljaival szem­ben és éppen ezért a kulturbizottságtól gyors és célravezető munkát vár. Jároli Géza szerint minden szakosztályt ősz­sze kellene hivni és rámutatni arra, hogy az iparosság minél intenzivebben látogassa a székházat és vegyen részt a gazdasági és kul­turális törekvésekben. Bejelentette a? elnök, hogy olvasótermet ren­deztek be, biliárdasztalokat állítottak fel, sajnálattal állapítja meg azonban, hogy az aj olvasótermet nem haszná'ják. Nagy vita fejlődölt ki ezután Körmendy Mátyás és Kis Géza között az olvasóterem minél teljesebb kihasználása érdekében. Bejelentették ezután, hogy a polgármester a munkanélküliek segélyezésére hivta fel az elöl­járóságot. — Mi vagyunk a munkanélküliek! — szól­nak közbe mindenfelől. Az elöljáróság egyhangúlag elutasította a polgármester kérését, az iparosságnak nincsen semmije, maga is támogatásra szorul. A következő pontnál felolvasták az IPOSz munkaprogram|át. Itt Balogh Péter 6zólt közbe: — Munkát adjanak, ne programot! Marosán Emil interpellációjára válaszolva Körmendy Mátyás kijelenti, hogy a szegedi iparosnagvgyülés által elfogadott hntároza i ja­vaslatokat az IPOSz országos nagygyűlése elé terjesztik. Gólity Lajos nehezményezi, hogy az orszá­gos ünnepek miatt elhalasztott hetipiacokat ne egy nappal előbb közöljék a kisiparosokkal és a nyilvánossággal. Ennyi figyelemmel le­hetne a halóság az adózó iparosok iránt. Ha van nemzeti ünnep, az legyen mindnyájunké, ne pedig csak egyes osztályoké. Adler Mór a kétszobás lakások felszabadí­tására kért feliratot intézni a kormányhoz, mert a költözködésekkel, javításokkal sok munkaalkalom teremtődne. Az elöljáróság Ad­ler indítványa felett napirendre tért. Több apró ügy letárgyalása után az ülés félkilenckor ért véget. Móra Ferenc inkoqwióban a váradi premiéren* Jó két esztendővel ezelőtt a biharmegyei kato­likus nőegylet meghívására jelent meg a pódiu­mon először а váradi közönség szine előtt Móra Ferenc. Szemtől.szembe állott végre a publikum akkor azzal az emberrel, akinek írásait, elméjé­nek rakétás játékát, humorának magyaros izét, édes zamatját addig csak könyvei és újságcikkei lapjáról szívta magába. Szavát hallhatta, közvetlen, keresetlen beszédét élvezhette a költőnek, mely nyitja és titka annak a nagy népszerűségnek, amit ez a kiváló iró szerényen hárít el magától mindenkoron. Mesét hozott el akkor tarsolyában a ml számunkra Móra Ferenc. Várad közönségét érte az az ünnepi szerencse, hogy első ízben, a mi örömünkre bontotta ki gazdag fantáziájának kakukfüszagu tulipános ládáját Előttünk állott a szívnek és a szónak ez az ezüsthajú varázsolója, hogy mesét mondjon az aranyszőrű bárányról, melyben a magyar nyelvnek minden muzsikája és a magvar néplélek minden derűje-benne volt. Azóta két esztendő telt el. A lepergett rövid idő alatt is a mesétmondó költőt sok és szép megtiszteltetés érte. Egy kis ország nagy öröme mellett választolták meg szülőföldje örökös dísz­polgárának. Három határ választotta el ezt az ünnepet Móra Ferenc magyar testvéreitől, — de akkor, azon a napon a határokon tul is hozzá­szállotl a magyarság örömteli üzenete és szerető megbecsülése. Ha helye van itt a fokozásnak, Móra Ferenc irásai azóta még 'jobban, melegeb­ben záródtak a szivünkbe. De az aranyszőrű bá­rány meséjével is sok minden törlént, amióta köl. tője nekünk azt elmondta. A mese színpadi já­tékban öltött testet. A költő fantáziája, szines С A »Nagyvárad« márc. Jl-iki számából) eleven elképzelése eleven alakokban formálódott A csábító szépségű királyleány, Gyurka a szerelmes bojtárle.<íény, a nagyszakállú burkus fejedelem, A számadó gazda nyelves kis pásztorleánya ott vo­nult fel szombat este Mátyás király meséjébe festett budavári udvarában. Egy lelkes, tehetséges magyar muzsikus kottába öntötte a Móra Ferenc szivárványos fantáziáját, édes magyar dalok gyü­mölcsei érlelődlek a költő mesefáján és tegnap este másodszor találkozott immár Nagyvárad kö­zönsége — a színházban — az aranyszőrű bá­rány regéjével és az iró lelkével. De magával Móra Ferenccel nem?! Pereg az első felvonás, a nézőtéren derűs, nyá­jas mosoly ömlik végig az arcokon, a tetszés han­gos moraja hullámzik végig a széksorokban. A publikum már az első perceidben élvezi a darab szépségeit Az egyik földszinti páholynak sötétes mélyén ül egy ezüstöshaju, pirosra barnult ur és fiata­losan lobogó fekete szemében az öröm és a derű csillogása. Móra Ferenc. Senki nem tudja, hogy itt van, sem a közönség, sem a színház. Szürke utiruhában, szinte a meseszerüség inkognitójában toppant ide. Baráti szem fedezi fel elsőnek és amikor páholyába lépünk, olyasféle mosoly fut végig az arcán, mint akit lelepleztek, rajtakap­tak valami csinytevésen. És az első felvonás végén a páholynak jól védett homályában — sajátos, izes beszédét hallgatjuk. Elmondja, hogy a vélet­len hogyan is sodorta őt a váradi premierjére. — Erdélyben jártam — mondta mosolyogva — s a vonaton olvastam valamelyik erdélyi újságban, hogy ma van a váradi premiérem. Ejnye, gon­doltam, ezt mégis csak illene megnézni, leszáll­tam most este Váradon, odabátorkodtam a pénztár­hoz s életemben először próbáltam személyesen jegyet venni. Még pedig páholyt kértem, mint céljaimnak legmegfelelőbb rejtekhelyet — Hányan méltóztatnak lenni? — kérdezi * pénztáros kisasszony. — Csak egymagam. — Tessék talán akkor földszinti helyet váltani — az Olcsóbb —- intenek kedvesen a takarékos­ságra. — Erre aztán mégis csak kénytelen •oltam szint vallani — folytatta Móra —, mert nem kel­lemes az, ha bolondnak nézik az embert A ne­vemmel ugyan nem dicsekedtem el, de annyit ki­vallattak, hogy a tettesek egyike vagyok s így okom van olyan helyet kérni, ahol nem lát senkL Erre aztán kaptam is, szigorú diszkréció Ígérete mellett egy páholyt, amelyiknek a sötétjében jól meg lehetett húzódni. Móra Ferenc inkognitója azonban még így se sikerült Asszonyszem vette észre s csakhamar hire ment a színpadon, nézőtéren, hogy itt van Móra, a páholya mélyén elvonulva ül a kiváló író, a darab szerzője. És amint legördült a füg­göny, a közönség egy láthatatlan intésre felállott és percekig tapsolta, forrón ünnepelte a páholyá­ból kihajoló Móra Ferencet Követelte a szerzőt a színpadon is, de Móra nem hagyta el helyét Azzal indokolta, hogy utiruhában van. Az ünnep­lés igy talán més spontánabb, még kedvesebb volt. Elmondta azután még Móra, hogy a darabja mai sorsáról és jövendőjéről <5 tud legkevesebbet Nem is ér rá utána járni, nem is ér\ hozzá. Mint ahogy a váradi premiért csak véletlenül tadta meg, azt is csak a lapban olvasta, hogy Ko­lozsvárt és Temesvárt is megvolt már az ope­rett bemutatója. • A váradi előadás és rendezés megnyerte Móra Ferenc tetszését Elismerőleg nyilatkozott a szerep­lőkről és különösen kiemelte a darab zenei ré­szeinek betanítását Valóban B. Horváth Böske, Mayer Kató, Kőrösy Juli s különösen T. Pogány Janka tehetségűk legjavával szolgálták a sikert Szépen énekelt és kitűnően játszott Putnik Bálint (Gyurka bojtár) s melegen tapsolták Tádé szere­pében Bellákot De dicséret illeti Stokt, Tíetényit, Komáit is. A legtöbb érdem Török Emi! karmes­teré. • Az a néhány óra. amit Móra Ferenc az előadás után még barátai és ujságiró társai kőzött töltött, kedves alkalma volt arra, hogy elbeszélgessen jövő irodalmi terveiről (húsvétra jelenik meg egy ujabb regénye), de — mint ő maga mondja — vesszőparipájáról, ásatásairól beszél legszíveseb­ben, amikben több öröme van, mint minijén iro­dalmi sikerében. (aj. s.) Hclvárosl Mozi Márc. H, 15, IS-án, péntektől vasárnapig Essíerfiógy igses Penovlcb Ssvetlaxlav alakUá'ával: 0 cárnő és a gárdaftadnagy, Császárt szerelmek 10 felv. — Azonkívül: Burleszkek. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Korzó Мог! Májcin» 14, 15, péntektől vasárnapig ORCZY EMMA bárónő regénye flimen 10 felvonásban: A vörös plmpemel. AzonMvQl: BURLESZKEK. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és tSnoepnap 8, 5, 7, 9 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom