Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-14 / 61. szám

1930 március 14. DfiT-M A GV 4 A Tisza Miáiaiból feltámadt Szeged 20.000 frankot küld a délfranclaországl elöntött városoknak (A Délmanijarország munkatársától.") A városházán csütörtökön referáló ülést tartottak, amelyen felmerült az a gondolat, hogy Szerfed városának is részt kell vennie abban a nemzetközi akcióban, amelynek célja az drvizsuj.'otta franciaországi területek lakosságának fölsegélyezése. A polgármester ugy határozott, hogy a város pénztárából húszezer frankói utal ki erre a célra és azt megfelelő formában eljuttatja Franciaországba. A hivatalos Szeged ezzel a körülbelül négy és félezer pengőnek megfelelő összeggel kivánja törleszteni azt a nemes támogatást, amelyben 1879-ben, a pusztitó árviz után részesült Franciaország részéről. Franciaország akkor impozáns módon nyilatkozott meg. Az egész ország területén előadásokat tartottak a szegedi árvízkárosultak javára, a francia ¡>olgárok önkéntes adományaikkal növelték azt az összeget, amely rövidesen 57.000 frankra emelkedett és amely nagy segítség volt a hullámsírba omlott város újjáépítése alkalmával. A polgármester ezért határozta meg most húszezer frankban a délfrancia községeknek küldendő támogatást, pontosan ötször annyiban, mint amennyit Debrecen szánt erre a célra. A város adományát megfelelő kisérő levéllel küldik el. A levélben hivatkozik a város arra, hogy a trianoni békeszerződés következtében olyan súlyos gazdasági nyomorúság szakadt Szegedre, amely lehetetlenné teszi a város nagyobb megterhelését. Ezzel kapcsolatban felmerült az a gondo'at is a városházán, hogy a város területén társadalmi akciót kellene szervezni a francia árvízkárosultak javára. Elsősorban azoknak a családoknak az adományaira lehetne számítani, amelyek az árviz idején elpusztult vagyonukat nagyrészben a külföld részvétének segítségével szerezhették vissza, tehát egyénileg is hálával tartoznak Franciaország lakosságának. A városházán valószínűnek tartják, hogy a társadalmi akció rövideden megindul. Az ipartestület nem segélyezi a munkanélkülieket, mert az Iparosság is munka nélkül van Elöljáróság! ülés az ipariesUiietben (A Délmagyarország munkatársától.) Az Ipartestület elöljárósága csütörtökön délután Körmendi] Mátyás elnökletével ülést tartott. Az elnöki előterjesztések során bejelentették, hogy a bécsi árumintavásárra az elöljáróság tizenkét tagol küldölt ki tanulmányútra, akik valamennyien jelentést tesznek tapasztalataikról. Körmendy Mátyás ostorozta ezután az ipafosság nemtörődömségét nagy céljaival szemben és éppen ezért a kulturbizottságtól gyors és célravezető munkát vár. Jároli Géza szerint minden szakosztályt őszsze kellene hivni és rámutatni arra, hogy az iparosság minél intenzivebben látogassa a székházat és vegyen részt a gazdasági és kulturális törekvésekben. Bejelentette a? elnök, hogy olvasótermet rendeztek be, biliárdasztalokat állítottak fel, sajnálattal állapítja meg azonban, hogy az aj olvasótermet nem haszná'ják. Nagy vita fejlődölt ki ezután Körmendy Mátyás és Kis Géza között az olvasóterem minél teljesebb kihasználása érdekében. Bejelentették ezután, hogy a polgármester a munkanélküliek segélyezésére hivta fel az elöljáróságot. — Mi vagyunk a munkanélküliek! — szólnak közbe mindenfelől. Az elöljáróság egyhangúlag elutasította a polgármester kérését, az iparosságnak nincsen semmije, maga is támogatásra szorul. A következő pontnál felolvasták az IPOSz munkaprogram|át. Itt Balogh Péter 6zólt közbe: — Munkát adjanak, ne programot! Marosán Emil interpellációjára válaszolva Körmendy Mátyás kijelenti, hogy a szegedi iparosnagvgyülés által elfogadott hntároza i javaslatokat az IPOSz országos nagygyűlése elé terjesztik. Gólity Lajos nehezményezi, hogy az országos ünnepek miatt elhalasztott hetipiacokat ne egy nappal előbb közöljék a kisiparosokkal és a nyilvánossággal. Ennyi figyelemmel lehetne a halóság az adózó iparosok iránt. Ha van nemzeti ünnep, az legyen mindnyájunké, ne pedig csak egyes osztályoké. Adler Mór a kétszobás lakások felszabadítására kért feliratot intézni a kormányhoz, mert a költözködésekkel, javításokkal sok munkaalkalom teremtődne. Az elöljáróság Adler indítványa felett napirendre tért. Több apró ügy letárgyalása után az ülés félkilenckor ért véget. Móra Ferenc inkoqwióban a váradi premiéren* Jó két esztendővel ezelőtt a biharmegyei katolikus nőegylet meghívására jelent meg a pódiumon először а váradi közönség szine előtt Móra Ferenc. Szemtől.szembe állott végre a publikum akkor azzal az emberrel, akinek írásait, elméjének rakétás játékát, humorának magyaros izét, édes zamatját addig csak könyvei és újságcikkei lapjáról szívta magába. Szavát hallhatta, közvetlen, keresetlen beszédét élvezhette a költőnek, mely nyitja és titka annak a nagy népszerűségnek, amit ez a kiváló iró szerényen hárít el magától mindenkoron. Mesét hozott el akkor tarsolyában a ml számunkra Móra Ferenc. Várad közönségét érte az az ünnepi szerencse, hogy első ízben, a mi örömünkre bontotta ki gazdag fantáziájának kakukfüszagu tulipános ládáját Előttünk állott a szívnek és a szónak ez az ezüsthajú varázsolója, hogy mesét mondjon az aranyszőrű bárányról, melyben a magyar nyelvnek minden muzsikája és a magvar néplélek minden derűje-benne volt. Azóta két esztendő telt el. A lepergett rövid idő alatt is a mesétmondó költőt sok és szép megtiszteltetés érte. Egy kis ország nagy öröme mellett választolták meg szülőföldje örökös díszpolgárának. Három határ választotta el ezt az ünnepet Móra Ferenc magyar testvéreitől, — de akkor, azon a napon a határokon tul is hozzászállotl a magyarság örömteli üzenete és szerető megbecsülése. Ha helye van itt a fokozásnak, Móra Ferenc irásai azóta még 'jobban, melegebben záródtak a szivünkbe. De az aranyszőrű bárány meséjével is sok minden törlént, amióta köl. tője nekünk azt elmondta. A mese színpadi játékban öltött testet. A költő fantáziája, szines С A »Nagyvárad« márc. Jl-iki számából) eleven elképzelése eleven alakokban formálódott A csábító szépségű királyleány, Gyurka a szerelmes bojtárle.<íény, a nagyszakállú burkus fejedelem, A számadó gazda nyelves kis pásztorleánya ott vonult fel szombat este Mátyás király meséjébe festett budavári udvarában. Egy lelkes, tehetséges magyar muzsikus kottába öntötte a Móra Ferenc szivárványos fantáziáját, édes magyar dalok gyümölcsei érlelődlek a költő mesefáján és tegnap este másodszor találkozott immár Nagyvárad közönsége — a színházban — az aranyszőrű bárány regéjével és az iró lelkével. De magával Móra Ferenccel nem?! Pereg az első felvonás, a nézőtéren derűs, nyájas mosoly ömlik végig az arcokon, a tetszés hangos moraja hullámzik végig a széksorokban. A publikum már az első perceidben élvezi a darab szépségeit Az egyik földszinti páholynak sötétes mélyén ül egy ezüstöshaju, pirosra barnult ur és fiatalosan lobogó fekete szemében az öröm és a derű csillogása. Móra Ferenc. Senki nem tudja, hogy itt van, sem a közönség, sem a színház. Szürke utiruhában, szinte a meseszerüség inkognitójában toppant ide. Baráti szem fedezi fel elsőnek és amikor páholyába lépünk, olyasféle mosoly fut végig az arcán, mint akit lelepleztek, rajtakaptak valami csinytevésen. És az első felvonás végén a páholynak jól védett homályában — sajátos, izes beszédét hallgatjuk. Elmondja, hogy a véletlen hogyan is sodorta őt a váradi premierjére. — Erdélyben jártam — mondta mosolyogva — s a vonaton olvastam valamelyik erdélyi újságban, hogy ma van a váradi premiérem. Ejnye, gondoltam, ezt mégis csak illene megnézni, leszálltam most este Váradon, odabátorkodtam a pénztárhoz s életemben először próbáltam személyesen jegyet venni. Még pedig páholyt kértem, mint céljaimnak legmegfelelőbb rejtekhelyet — Hányan méltóztatnak lenni? — kérdezi * pénztáros kisasszony. — Csak egymagam. — Tessék talán akkor földszinti helyet váltani — az Olcsóbb —- intenek kedvesen a takarékosságra. — Erre aztán mégis csak kénytelen •oltam szint vallani — folytatta Móra —, mert nem kellemes az, ha bolondnak nézik az embert A nevemmel ugyan nem dicsekedtem el, de annyit kivallattak, hogy a tettesek egyike vagyok s így okom van olyan helyet kérni, ahol nem lát senkL Erre aztán kaptam is, szigorú diszkréció Ígérete mellett egy páholyt, amelyiknek a sötétjében jól meg lehetett húzódni. Móra Ferenc inkognitója azonban még így se sikerült Asszonyszem vette észre s csakhamar hire ment a színpadon, nézőtéren, hogy itt van Móra, a páholya mélyén elvonulva ül a kiváló író, a darab szerzője. És amint legördült a függöny, a közönség egy láthatatlan intésre felállott és percekig tapsolta, forrón ünnepelte a páholyából kihajoló Móra Ferencet Követelte a szerzőt a színpadon is, de Móra nem hagyta el helyét Azzal indokolta, hogy utiruhában van. Az ünneplés igy talán més spontánabb, még kedvesebb volt. Elmondta azután még Móra, hogy a darabja mai sorsáról és jövendőjéről <5 tud legkevesebbet Nem is ér rá utána járni, nem is ér\ hozzá. Mint ahogy a váradi premiért csak véletlenül tadta meg, azt is csak a lapban olvasta, hogy Kolozsvárt és Temesvárt is megvolt már az operett bemutatója. • A váradi előadás és rendezés megnyerte Móra Ferenc tetszését Elismerőleg nyilatkozott a szereplőkről és különösen kiemelte a darab zenei részeinek betanítását Valóban B. Horváth Böske, Mayer Kató, Kőrösy Juli s különösen T. Pogány Janka tehetségűk legjavával szolgálták a sikert Szépen énekelt és kitűnően játszott Putnik Bálint (Gyurka bojtár) s melegen tapsolták Tádé szerepében Bellákot De dicséret illeti Stokt, Tíetényit, Komáit is. A legtöbb érdem Török Emi! karmesteré. • Az a néhány óra. amit Móra Ferenc az előadás után még barátai és ujságiró társai kőzött töltött, kedves alkalma volt arra, hogy elbeszélgessen jövő irodalmi terveiről (húsvétra jelenik meg egy ujabb regénye), de — mint ő maga mondja — vesszőparipájáról, ásatásairól beszél legszívesebben, amikben több öröme van, mint minijén irodalmi sikerében. (aj. s.) Hclvárosl Mozi Márc. H, 15, IS-án, péntektől vasárnapig Essíerfiógy igses Penovlcb Ssvetlaxlav alakUá'ával: 0 cárnő és a gárdaftadnagy, Császárt szerelmek 10 felv. — Azonkívül: Burleszkek. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Korzó Мог! Májcin» 14, 15, péntektől vasárnapig ORCZY EMMA bárónő regénye flimen 10 felvonásban: A vörös plmpemel. AzonMvQl: BURLESZKEK. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és tSnoepnap 8, 5, 7, 9 órakor