Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-13 / 60. szám

1930 március 13. Dftl^f V fiV 4 ÍR KEH Hiába határozol! a közgyűlés többsége: a szekérlábor még mindig a RudoIWéreis lanyázik Különös aggodalmak a városházán a közgyűlési határozat végrehajtása ellen — Befutóit az első felebbezés (A Délmagyarország munkatársától.) Az uj tőrvényhalóság első érdemleges közgyűlése — mint emlékezetes — sok kérdésben leszavazta a polgármestert illetve a kisgyűlés javaslatát. A legnagyobb jelentőségű határozat körülbelül az volt, amelyben a polgármester akaratával szemben kimondotta a közgyűlés, hogy a szekérpiaoot azonnali hatállyal áthelyezi a Mars-térre és ezzel megszünteti azt a lehetetlen helyzetet, amely évek óla uralkodik a város legszebb részében, a színház és a kultúrpalota környékén. Mindenki azt várta, hogy a közgyűlés energikus hangú határozata után a város végrehajtó hatósága nyomban teljesíti ezt a kategórikusan megnyilatkozó közakaratot, hogy az emiékezeles közgyűlés után már nem vonulhatnak föl a város szivébe a tanyai szekerek és nem varázsolhatják a nizsnijnovgorodi vásárt Szeged egyeden városias körzetébe. Ezzel szemben az történt, hogy a tanyai szekerek toi>ábbra is zavartalanul köthettek ki régi helyükön, ellephették továbbra is a színház környékét, — mintha a közgyűlés nem is foalalkozoll volna ezzel a kérdéssel. A városházán ugyanis bizonyos ritkán tapasztalható és érzékelhető aggodalmak keletkeztek a közgyűlési határozat végrehajtása körül. Hirtelen nagy alkotmányosság rakott fészket a torony alá és ez az alkotmányosság óvatosságra bizgatta a város leszavazott hatóságát: hátha valaki meglelebbezi a közgyűlés határozalát hálha az esetleges felebbezés leheletlenné teszi a határozat jogerőre való emelkedését... A legcsodálatosabb az a dologban, hogy más határozatokkal szemben nincsenek a városházának hasonló skrupulusai. Ha a határozatok azonosalc a legfőbb városi szándékokkal és akaratokkal, akkor végrehajtásuknak sem elvi, sem gyakorlati akadályuk nincs. Ez a határozat azonban a legfelsőbb közönség akaratát tükrözte vissza és igy rögtőn jelentkeztek a végrehajtást késleltető alkotmányos aggodalmak. Mert hát az a hír járta, hogy valaki felebbezésre készül. A felebbezés határideje pedig tizenöt nap. Ilogy az aggodalmak ne bizonyuljanak indokolatlannak, végre, nagynehezen be is futott most az első apellála. A felebbezést Mim. tyán Valér tőrvényhatósági bizottsági tag nyuj. totta be, de ebben a felebbszésben még sem kapta száz százalékig azt a hatóság, mint amit várt. Muntyán megfelebbezi ugyan a közgyűlés határozatát de közben hangsúlyozza, hogy a Mars-téri megoldást tartja ő is a legalkalmasabbnak. Csupán az ellen van kifogása, hogy a kövezetlen, rendezetlen tér közegészségügyi szempontból jelen állapolában nem felel meg a követelményeknek, mert a piacra szánt árut belepi szeles időben a por és piszok, szükséges lenne még az is, hogy a város fedett fészereket építtetne, ahol az exportra szánt gyümölcsű! szabályszerűen becsomagolhatnák. A város tehát hozzassa előbb rendbe a Marsteret és csak azután helyezze oda a szekérpiacot. A felebbezés befutásának a híre természetesei nagy megnyugvást kellett a városházán, de azért — miután ez a felebbezés nem jelent százszázalékos igazolást — az illetékesek biztosak benne, hogy a határidőig beérkezik még néhány százszázalékosabb fe'ebbczés is... I>egulóbb a belügyminiszter, a költségvetés jóváhagyásával kapcsolatban azért utasította el azokat a felebbezéseket amelyekben a hitfelekezetek segélyezésére szánt összeg felemelését kérték az érdekeltek, thogy ennek a segélynek a meghatározása a város autonóm jogkörébe tartozik, ebbe pedig a kormányhatóság nem kíván beleavatkozni. Ha a hitfelekezetek városi segélye ügyében erre az egyedül helyes álláspontra helyezkedik a belügy, miniszter, akkor kétségtelen, hogy a piachelyek meghatározása kérdésében sem lesz más az álláspontja, mert a piachclyrk meghatározása az autonóm városi hatóság legkisebb és legelemibb jogai közé tartozik. De azért a városházán aggodalmaskodnak, huz. zák-ha'aszt ják a kö/gyülés nagy többséggel hozott határozatának végrehajtását, mert hát ez a határozat nem a polgármesteri akaratot fejezi ki, hanem csak a közönség akaratát A kultuszminiszter vizsgálatot rendelt eS a fizikai intését építése ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) Klebelsberg Kunó kultuszminiszter rendelkezésére a szegedi államópitészeli hivatal a napokban szigorú vizsgálatot tartott az egyik Templomtéri építkezésnél. A miniszterhez ugyanis föl. jelentés érkezeit az Erdélyi és Breuer cég ellen, amely a fizikai és a gyógyszertani epület vállalkozója. A feljelentés szerint a vállalkozók különböző szabálytalanságokat követlek el, nevezetesen azt, hogy nem építettek be az épület mennyezetébe bizonyos vasgerendákat, ennek következtében a mennyezetek meghajoltak, az állam állal adott klinkertéglákból nemcsak a falburkolatot készítették el, 'hanem ilyen téglákat építettek be a falakba és a pillérekbe Is, az épület kőzfalait pedig előírásellenesen vályogból építették föl. A miniszter utasítására az államépitészeti hivatal azonnal lefolytatta a helyszinen a vizsgálatot. Oravetz Viktor műszaki főtanácsos, az államépitészeti hivatal vezetője vizsgálta meg a feljelentésben foglali vádakat. Kedden megjelent az építkezés színhelyén és információnk szerint megállapitotta, hogy a kérdéses msgerendák egyrészét beépítették, másik része pedig, amelynek beépítésére technikai okokból még nem kerülhetett sor, szintén ott van az épületben. Oravetz főtanácsos megmérte a mennyezeteket és megállapította, hogy azokon semmiféle elhajlás nem észlelhető. A klinker-téglák jogtalan felhasználása ügyében nem tartott vizsgálatot, mivel azt az államépitészeti hivatal az építkezés idején állandóan ellenőrizte. A' közfalakra vonatkozó vádról értesülésünk szerint megállapította Oravetz, hogy azok még fel sem épültek és igy szó sem lehef arról, hogy a vállalkozók azokat vályogból emelték volna. A Délmagyarország munkatársa érdeklődött ebben az ügyben Oravetz főtanácsosnál, aki azonban kijelentette, hogy a nyilvánosság számára nem nyilatkozhat, a vizsgálat eredményéről a miniszternek tesz majd jelentést. Az Erdélyi és Breuer cég a feljelentéssel és a vizsgálattal kapcsolatban a következő nyi. latkozatot tette a Délmagyarország munkatársa számára: — Nem tudjuk, honnan érkezett ez a minden pontjában célzatos, rosszindulatú feljelentés, de mi teljes nyugalommal várjuk a vizsgálat eredményét, mert minden munkánkat az előírások pontos betartása mellett végeztük el. Egy Jó porti" miatt kéthónaoi fogházra itéitek eqy csaló asszonyt Mogynrorsirft'i legfőbb hlmevtl ór^ít ^ge I BRAUSWETTER JÁNOS ? Gról App^nyl Alber« i i ucca srsm.l (A Détmagyarorszdq munkatársát6'.) Érdekes csalási pör került szerdán a szegedi Ítélőtábla Skultéty.tanácsa elé. A vádlott Bene Imre szegedi kocsigyártó felesége volt aki ellen Csaba Lajos szegedi fiatalember tett büntető feljelentést. A feljelentés szerint Bene Imréné hónapokon keresztül áltatta a fiatalembert azzal, hogy gazdag partit szerez neki és ennek a reményével nagyobb összeget csalt ki tőle. Bene Imréné 1927 decemberében felkereste Csaba Lajost és előadta, hogy egy gazdag, félegyháziii özvegyasszony érdeklődik iránta. Az asszony Szegeden, az uccán látta meg Csabát és mivel tudta, hogy ismeri a fiatalembert, hozzáfordult hogy közvetítse a házasságot. Csaba Lajos, aki régóta szeretett volna nősülni, örömmel fogr.dta ezt az értesítést, annál is inkább, mivel Bcnéné szerint az özvegyasszonynak Fél»gyházdn és Sz>~n tesen nagykiterjedésű birtokai vannak. Csaba Lajos kérlelésére elmondotta, hogy az asszonyt özv. Krámer Tamásnénak hivják A s;:ép, fiatal ő/.vegy - mesélte Benéné — valóságos nábob módiára él. n Piriérára fár nyaralni. évente hosszabb időt tölt Pesten. Csaba Lajost Benéné áradozása elszédülte és ettől kezdve sürcette. hogy hozza a menyasszonyt. Benéné ekkor az/al állott elő, hogy Kráinerné nincs je enleg a birtokán, hanem Pesten tartózkodik, de majd utána utazik és beszél vele. Az ut azonban pénzbe kerül és ezért arra kérte Csabát, hogy bocsássa rendelkezésére az útiköltséget. Csaba Lajos a jó part ¡reményében örömmel fizetett de a mm/asszony csak nem akart megjönni. Fél esztendeig tartott ez a hajsza a menyasszony után Honéné ezalatt az idő alatt letemes öss-eyet '•s-i!' ki a vőlegény jelölttől. A legkülönfélébb cimekcI találta ki arra. ¡.•»¿y pciul s v. zzen Csuhától, egy alkalommal azért kért pénzt hogy az özvegy után külföldre utazzék. Csaba Lajos egyideig fizetett, de azután megunta a dolgot és bizonyosságot köveleli. Benéné' ekkor egy levelet mutatott fel, amit állítólag Krámerné irt A földbirtokos aszszony a levélben annak a reményének adott kifejezést, hogy rövidesen megismerkedhet Csabával és megtarthatják az esküvőt. Ez a levél keltette fel Csaba Lajos gyanúját. Az asszony ugyanis nem akarta megmutatni a levél borítékját amiből megállapítható lett volna, hogy a levelet tényleg Krámer Tamásné adta fel. Nem szólt Benénének semmit hanem vonatra ült és elutazott Félegyházára a ipenyasszong után. Pár napi nyomozás után meggyőződött arról, hogy Krámer Tamásné nem létezik. Elutazott Szentesre is, de ott sem talált hasonlénevü földbirtokos asszonyt Ezek után nyilvánvaló lett, hogy Benéné becsapta. Az ügyészség eggrendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével vádolta meg Bene Imrénét aki a törvényszéki tárgyaláson tagadta, hogy menyasszonyt igért volna Csabának. Védekezésében előadta, hogy Csaba Lajos régóta tartozott a férjének és ő csak erre a tartozásra kérte a pénzt. A törvényszék bűnösnek mondotta ki az asszonyt és ezért hathavi börtönre Ítélte. Az Ítélőtábla a szerdai tárgyaláson ugyancsak megállapította Bene Imréné bűnösségét a büntetést azonban kéthavi fogházbüntetésre mérsékelte. Az itélet ellen az ügyész semmiségi panaszt jelentelt be a Kúriához. készít, olcsón javit Kovács L Nándor Szemllvepekeí