Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-09 / 33. szám

február % „Amit a nő khrán" „Ho^y szerelték" „Fekete csillag" „Ce aue íemme veul" „Poar «re aímee" „fiolle Nolrc" így hívják a ml három pnrfőmuJdoniAqunhal, melyek PArrsban az Idény szenzációi. Legyenek, bizalommal Hölgyeim, 103 éves cégllnkhöz! Géllé Pari», 6 A-venue de l'Opéra. s-»;.­SZEGEDI Puszíaszeri bál 'A Pusztaszeri Árpád-Egyesület szombaton este tartotta meg X-ik nemzeti bálját a Tisza termeiben. A bál méltóan sorakozott az ed­digi fényes és a hagyományokhoz ragaszkodó bálákhoz. Pontban tíz órakor kezdődött B melléktermekből a felvonulás. Először a nagy­asszonyok a nemzeti viseletbe öltözött urak karján, majd a pártás, magyarruhás leányok vonultak be a terembe. A felvonulásra a jelt kürtszó adta meg, utána a cigánybanda a Rákóczi-indulót játszotta. A festői felvonu­lásban résztvett az egész báli közönség. A bá­lon a következő táncokat táncolták: Palotás, Levente, Magyar körtánc, Honti kopogós, To­borzó, Gyertyás, Árpád-andalgó, Kf ingó, Len­gyelke és Csárdás. A bálon megjelent hölgyekről a rendezőség a kővetkező névsort állította össze: Asszonyok: Lapu Lajosné, Rhode Ivánné, Kósa Gyuláné, Tombácz Istvánné, dr. Borbély Jánosné, ŐZT. Tóth Istvánné, Gotthardt Bálintné, Bartók Jánosné, Horváth Zoltánná, Sopre Kálmánné, Pálfy Miklósné, Szvetkó Fülőpné, Fekete Józsefné, Farkas Istvánné, Pahrenszky Ignácné, dr. Hunyadi Jánosné, őzv. Kopasz Istvánné, Semsey Rudolfné, dr. Márky Imréné, Knittel Konrádné, Biczó La­josné, Peics Vilmosné, Boldis Jánosné, Hullmann Istvánné, Bánóczky Imréné, Jójárt Istvánné, dr. Bíró Sándorné, Gárgyán Sándorné, Frányó Ist­vánné, Mészáros Jánosné, Miklós Károlyné, Tor­nyai Józsefné, Danner Jánosné, Szász Andrásné, Rozgonyi Józsefné, Zsembery Károlyné, Baranyay Ilonka, Wéberné, Salgó Rudolfné, Armentáno Emiiné, Körmendy Mátyásné, ifj. Török Ferencné, Karkos Róbertné, Dobó Jánosné, Csábi Sándorné, Kakuk Sándorné, Dömsődy Józsefné, Nagy Sán­dorné, Tomori Mihályné, Raksányiné, Ács-Sánta Sándorné, vitéz Süvegh Dezsőné, Ribizsár Gyu­láné^ Csúcs Jánosné, Bartha Imréné, Bődő Antalné, Krier Rudolfné, Csobanov Dánielné, dr. Temes­váry Lajosné, Kovács Viktorné. Leányok: Steyer Irén, Nagy Gabriella, Bartal Erzsike, Klug Margit, Kopasz Olga, Tomori Viola, Pazár Márta, Magyar Erzsike, Lippai Jucika, Rő­ser Terike, Broda Manci, Temesváry Erzsike, Trits Dóra, Kakuk Ilonka, Lippai Annuska, Weith Manci, Kiss Rózsika, Márky Marianne, Gyulay Anna, Tóth Nusi, Kéri Pöszike, Bartók Bözsike, Gyólay Margitka, Pálfy Bözsike, Szvetkó Ilus, Szvetkó Rózsi, Fekete Mancika, Farkas Rózsi. Pabrensky Ilonka, Révay Éva Budapest, Márky Marian, Biczó Mancika, Peics Tercsike, Bánóczky Gizi, Jójárt Rózsika, Baán Etelka Budapest, Mé­száros Ilonka, Móra Bözsike, Gianola Georgine, Gianolla Aida, Szécsky Erzsébet, Szűcs Ilonka, Karkos Gizella, Broda Mancika, Dömsődi Rózsa, Sugataghy Kató, Albert Ilonka, Fáy Margit, To­mory Viola, Nagypál Mancika, Ribizsár Juliska, Nagypál Juliska, Kovács Ila, Szremácz Aranka, Krier Ancsi, Bődő Eta, Kovács Gizella, Beke Ró­zsika, Csobanov Miczike, Temesváry Klárika, Kiss Rózsa, Kósa Ilonka, Varga Bözsike, Rhode Ilonka. Vasuías bál A Kass-szállő emeleti nagytermében tar­totta meg a szegedi vasutasság ezévi bálját. Nagy érdeklődés és kitűnő hangulat jelle­mezte a vasutasok jól sikerült bálját, amelyen megjelent Kneffel Sándor mühelyfőnök, Ho­mola Rezső állomásfőnök, Magyari Zoltán épí­tészmérnök és még sokan mások. A táncot az ismert vasutascsárdással: Megy a gőzös, megy a gőzös Kani­zsára nyitották meg. A szépszámú közönség a késő hajnali órá­kig maradt együtt. A bálon a következő höl­gyek jelentek meg: FARSANG Asszonyok: Schmidt Ferencné, Csóti Imréné, Czeg­lédi Jánosné, Kaszás Frigyesné, Takács Ferencné. Tóth Ferencné, Acs-Sánta Mihályné, Schiller Ist­vánné, özv. Bárány Pálné, Dobó Jánosné, Marto­nosj Józsefné, Nemes Jánosné, Agóth Ferencné, Dobó Jánosné, Vecsernyés Ferencné, Árva Bálintné, Karlovitz Mátyásné, Steiner Jakabné, Fekete Györgyné, Bokor Imréné, Mobor Józsefné, Mo­hilla Atbertné, Kőher Hermanné, Bellér Kálmán­né, Várnay Tivadarné, Kreizler Jenöné, Dobrai Istvánné, Sipos Ferencné, Kővágó Józsefné, Papp Ferencné, Heiler Istvánné, Tóth Istvánné, Wil­helm Lajosné, Császi N.-né, Sajtos Györgyné, Fülöp Jánosné, Ambrus Jónásné,, Bokány Ká­rolyné, Mohár Józsefné, Brunner Ferencné, Ko­vács Nándorné, Sz"mmári Gyuláné, Rotschild Já nosné, őzv. Révész Ferencné, Juhász Jánosné, Zámbók Sándorné, Németh Imréné, Karsai Vil­mosné, Kovács Sándorné, Répás Ferencné, Tl­sóezki Ferencné, őzv Kecskeméti Józsefné, özv. Kucsora Mihályné, Teleki Antalné, Zombori Ist­vánaé, György Béláné, Kohn Lászlóné, Kohn Bé­láné, Rrichenberger Istvánné. Kaszó Mihályné, Papp Jánosné « Leányok: Schmidt Klára, Csóti Piriké, Czeglédi Mancika, Grózner Bözsike, Dóczi Rózsika, Ka­szá* Ilonka, Rapcsányj Etelka, Rapcsányi Bözsike, Kovács Mancika. Tóth Mancika, Schiller Ica, Bá­rány Rózsika, Csonka Eta, Dobó Mancika, Mar­tonosy Margit, Agóth Juliska, Nemes Manyika, Dobó Gizike, Vecsernyés Eta, Árva Rózsika, Ár­vái Icuka, Karlovitz Nunika, Steiner Rózsika, Steiner Etuska, Bokor Ilonka, Tombátz Ilonka, Kóbor Emmuska, Révész Margit, Szalai Rózsika, Belter Ilonka, Várnai Baba, Koszó Ilonka, Koszó Etuska, Stumpf Panni, Dobrai Anna, Sipos Babi, Kővágó Rózsi, Losoncz Irénke, Heiler Irma Gé­mes Rózsika, Tóth Mancika, Solti Mancika, Wil­helm Janka, Csaszi Mancika, Sajtos Mancika. Saj­tos Rózsika, Fülöp Mancika, Csala Bözsike, Bun­ford Julo, Brunnei Panni, Kovács Rózsika, S^.em­mári Terike, Rotschlid Rózsika, Papp Kató, Ró vész Mancika, Juhász Terike, Zombori Olga, Zcm­bori Nővérek, Németh Giza, Karsai Bözsike, No vács Bözsi, Répás Bözsike, Tisóczki Nővérek, Kecskeméti Gizi. Kucsera Panni, Teleld Gizike, György Rózsika, Cenle Matyó, Kohn Bözsike, Reichenberger Irénke. Kószó Mancika, Ambrus Mancika. Posíaalflszlek bálja Szombaton este tartolta meg a Postaaltiszlek Országos Egyesülelének Szegedi Csoportja ha­gyományos bálját az ipartestület márvány­termében. A bál az agilis rendezők irányítása mellett a legjobb hangulatban a kora reggeli órákig tartott. A táncot pontban 10 órakor iA szegedi sürgőnypózna jaj de magost kezdetű csárdással nyitották meg. A bálon megjelentek közül a rendezőség a kővetkezők neveit jegyezte fel: Asszonyok: Ugi Ernőné. Rácz Andrásné, Zemkó Mátyásné, ifj. Jójárt Sándorné, Vass Jánosné, Sa­lamonná, Morvái Vilmosné, Kéringer Ferencné, vi­téz Dicsővári Istvánné, Szuntersik Sándorné, Kiss Józsefné, Császár Mihályné, Német Lajosné, Amb­rus Balázsné, Szaiai Dánielné, Mészáros Károlyné, Nyilas Péterné, Domokos Istvánné, Pásztor Já­nosné, Pásztor Pálné, Vodárzi Pálné, Horváth györgyné. Palásti Istvánné, Bába Józsefné. Horváth Mihályé, vitéz Szarka Jánosné. leányok: Lőrincz Bözsike, Rácz Bözsike, Vass Juliska, Folger Mária, Kéringer Irénke, Dicsővári Irénke, Marton Erzsike, Kecskeméti Boriska, Amb­rus Rózsika, Németh Piroska, Farkas nővérek, Frajczos Ica, Takács Ilonka, Mészáros Ilonka, Nyilas Mancika, Nyilas Eta, Kovalik Magda, Do monkos Margit, Pásztor Margitka, Mező Ioa, Vir<U Julia, Torof Matild, Koresnyi Mancika, Dóczi ronka, Kara Ducíka, Gál Mária, Bárány ^k Szűcs Ilonka, Hernád Jucika, Imre Vera, Rózsika. A diadalmas fény Rövidesen már szombati számunkban jelentet­tük, hogy a Magyar Mérnők- és Építész-Egylet szegedi osztálya péntek esti előadóestjén György Vilmos, a szegedi légszeszgyár mérnöke, tartott előadást a »diadalams fény«-ről A kitűnő fény­technikus előadása a szakembereken kivül a kő­zönség szélesebb rétegeit is méltán érdekelheti, ezért György mérnök tanulmányát alább rés»­letesebben ismertetjük: A világi tás helyes kiviteléhez ismernünk kell a szem sajátságait A szem kiváló látó műszer, mely a legnagyobb tnteuritási határok közt ké­pes látni. A holdfényben, mely körülbelül 0.1— 0.3 Lux megvilágítást ad és a nyári égető nap­sütésben 50.000—100.000 Lux-hasznosan működik • szemünk. Ha azonban sötétebb után világosra megyünk, vagy megfordítva, bizonyos időre van szükségünk, míg a szemünk alkalmazkodni tud. Ezért szükséges, hogy a világítás egyenletet legyen. Műhelyben, szobában, az uccán, ha a világítás erőssége helyenkint változik, akkor egyes részeket nem látunk jól, a munka lassan megy és az uccán bizonytalanul járunk, csak lassan tudunk hajtani. A szem, ha nagy fényességbe néz, például a lámpa izzószálát nézzük, percekig utána nem tud szabadulni a káprázattól. Azért ne használjunk csupasz izzólámpát. Nem lehet mellette jól dol­gozni, amellett a káprázat a szellemet is fárasztja. Erősebb megvilágításnál gyorsabban ismerjük fel a tárgyakat. Innen van, hogy Jobb világításnál jobb munkateljesítményt kapunk. Igen érdekesek és hasznosak a vonatkozó amis rikai kísérletek. A világítás megfelelő erősítésé­vel a munkateljesítményben 10—12 százalék nö­vekedést értek el, ahol a világítás megnővekedelt, költsége a munkabéreknek csupán 2—3 százalékát tette ki. így a világítás helyes kivitele a gazda­ságos gyártásnak igen fontos segédeszköze-. A kirakatoknál nagy megvilágítás szükséges, hogy első tekintetre meglásson a vevő mindent, amit a kereskedő mutatni akar. Klrakatvilágitásra ezért közel tízszeres megvilágítást alkalmaznak, mint a munkahelyekhez A világítási berendezések tervezésére ma mái minden lámpához megadja a gyár annak karak­terisztikáját. Vannak egész laposan sugárzó és ugy. nevezett mélysugárzó és ezek között minden vilá­gítási feladat megoldására alkalmas armatúrák, melyekkel minden világítást előre pontosan meg lehet tervezni. A gazdaságos világításhoz azonban nemcsak jó tervezés, hanem karbantartás is szükséges. A pisz­kos, poros lámpatest, a nagyon régi izzólámpa, a sötét falak ugyanazon fogyasztás mellett felényi, vagy annál Is kevesebb megvilágítást adhat. Min­denki sokat nyer azzal, hogy a lámpák tisztán­tartásával lényegesen kisebb áramfogyasztással éi> heti el ugyanazt a világítást A kereskedők, gyárosok és Iparosok csaknem teljesen hiányoztak az előadásról, pedig a hasznos elveknek és tanácsoknak egész sorával igyekezett az előadó a helyes és gazdaságos világítás felté­teleit megadni, melyeknek éppen ők látták volna legnagyobb hasznát Legközelebbi előadását Gvőrgy mérnők a város­házán fogja tartani Ezalkalommal fogják a város­házát első ízben modern módon, kívülről meg­világítani. A városháza gyönyörű tornyát — melyet elragadtatással szemlél minden hozzáértő — • város legtávolabbi pontjáról is, sőt a vonatról is jól lehet riajd látni. a hashallók királya M.10 Z erőssebben készlll: WMAUek és gyermekek részére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom