Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-23 / 45. szám

\ 1930 február 23. DfiT.M ^fJV 1RORSZ Ifi Elfogták és Szegedre hozták a hamis 50 filléresek „művészét Egy békési kőművesmester hamispénzzel Árasztotta el Békési és kornyékét II (A Délmagyarorszdg munkatársitól.) Szombaton délelőtt a békési csendőrőrs beszállilotta a szegedi ügyészség fogházába Müller János békési kőműves­mestert Müller egyike a legügyesebb kezű pénz­hamisítóknak, akit a pénzhamisítók egymás között »művésznek« neveztek. A kőművesmester legutóbb 50 filléreseket hamisított olyan tökéletesen, hogy a hamisítványokat laikus szem alig volt képes megkülönböztetni a valódiaktól. Békésen és a környéken pár hónappal ezelőtt beszolgáltatott valaki a csendőröknek egy hamis 50 fillérest. Ettől az időtől egészen a mult hétig tömegesen bukkant fel ilyen hamisítvány, amely­ről a pénzverde megállapította, hogy tökéletesen hasonlít a valódihoz. A csendőrség meginditotta a nyomozást, de semmiféle eredményt nem tudott elérni. A hamis pénz özönlése nem szűnt meg, sőt januárban ujabh mennyiség került forgalomba. A csendőrök hosszú nyomozását szerdán végre siker koronázta. Tudomásukra Jutott hogy az egyik füszerkereskcMésben egy kislány tíz darab őtven­fillérest nkart elhelyezni. A kereskedő a pénzt hamisaknak találta és nem fogadta el. A csendőrök rövidesen kinyomozták, hogy a kislányt édesatyja, Müller János kőművesmester küldötte el a boltba a hamisítványokkal. Ugyanekkor több olyan adat jutott a csendőrség kezébe, amelyek megerősítették azt a gyanút, hogy Müller a hamisító. • . Szerdán este a csendőrőrs rajtaütött a kőműves lakásán. Amikor Müller megpillantotta a csendőrö­ket, felugrott az asztal mellől, lerántotta és ősz­szegyómószölto az abroszt és menekülni igyeke­zett. Csakhamar lefogták és ekkor kiderült, hogy az abroszban 67 darab hamis ötvenftlléres van. Müller János éppen azzal volt elfoglalva, hogy csiszolta, fényesítette a pénzeket A csendőrök a házkutatás során megtalálták • lakásban elrejtett klisét és a nagymennyiségű fémanyagot Müller János kihallgatása során beismerte, hogy hosszú idő óta foglalkozik a pénzhamisítással, sőt már két esztendővel ezelőtt ls gyártott hamis 50 filléreseket. Müller János ellen pénzhamisítás bűntett« miatt indul meg a bűnvádi eljárás. SZEGEDI FARSANG (O. M. T. K.) M.1 pastőrözött tej­szükségletéi naponként pontosan házhoz azAl­liíj&k, ha megrend2il 15—48 telefonszámon. MIEFHOE-felmezbál A farsang bája, szépsége, ragyogó hangulata Jellemezte a Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének szombati jelmezes bálját A Tisza-szálló nagyter­mébe csak a legszigorúbb igazoltatás után lehetett bejutni, a jelmezeseket külön igazoló bizottság fogadta. Tiz órakor kezdődött el a közönség özön­lése és tartott egész tizenkettőig. A terem képe, a •ok ízléses, ötletes jelmez pazar szinhatásában festői látványt nyújtott. Szebbnél-szebb jelmezek kavarogtak a szines forgatagban, de a legnagyobb sikert a rejtélyes Szfinksz, a Délmagyarország, a Relchstadti herceg, Piperkőc és egy lángoló szi­vekkel diszitett fekete selyem PiereUe kosztüm aratta. A rendezőség külön meglepetéssel is kedveske­dett a báli közönségnek. Éjfél után megjelent a Bált Újság, amely hozta a megjelentek név­sorát és számtalan jóizü, ügyes cikket. Az újságot SchAchter Jenő szerkesztette. A bálon megjelent dr. Győrffy István rektor, dr. Geley József, dr. Kovács Ferenc egyetemi tanárok, dr. Pap Róbert, Wimmer Fülöp, Plek Jenő és még sokan mások. A bálon megjelent hölgyekről a kővetkező név­sort állította össze a rendezőség: Asszonyok: Schorr Ottóné, özv. Pataki Ká­Liter-jubi eum Irta: Móra Ferenc, Biz ezt elszalajtottuk, pedig nagyszerű alka­lom lett volna ódapályázatra, meg szoborpályá­zatra. Az ódát a centiméterhez kellett volna Ír­ni, szobrot meg a liternek állítani. De hát nem jutott eszébe senkinek, hogy életűnket meg le­hetne szépíteni egy jubileummal. Én is csak ugy jöttem rá, ilyen elkésve is, hogy valami régi mér­téket kerestem a lexikonban. Azt persze nem ta­láltam meg, hanem megtaláltam azt, hogy négy évvel ezelőtt jubilált volna Magyarországon a mé­terrendszer. Akkor volt ötvenedik éve, hogy a szittya nemzet befogadta ezt a jakobinus talál­mányt és ezzel is utat nyitott a destrukciónak. Igenis, mert ez az uj divat a nemzeti mérté­kek feladását jelentette. A nemzeti mértékrendszer alapja természete­sen — a bécsi öl volt. Amilyen magas szokott lenni egy jól megtermett bécsi ember, olyan hosz­szu ércrudat öntöttek, azt betették a bécsi levél­tárba és ilyen hosszura kellett venni az ölet Bu­dán is, Lembergben is, meg Sziiasbolháson is. A* ölnek a hatodrészét elnevezték 1 á b-nak, mert körülbelül ilyen hosszú szokott lenni a bécsi em­ber lábafeje A láb tizenkettedrésze volt a hü­velyk, amely nagyjában egy hüvelykujj széles­ségének felelt meg s ennek tizenkettedrészét hív­ták von a 1-nak. Ez bizonyosan nagyon szemlélte­tő mértékrendszer volt, csak az elképzelhetetlen, hogy hogy tudtak ezzel mérni. Például hogyan csináltak költségvetést, ha egy szobát ki akartak padolni a vármegyeházán. Hiszen annyit tudott az alispán is, meg az asztalos is, hogy a hosszú­rolyné, Szemere Arminné, dr. Pap Róbertné, Li­geti Jenőné, Bartos Lipótné, Eidusz Benciánné, Zombori Miksáné, Klein Mórné, özv. Neu Sándor­né, Fodor Ambrusné, Miskolczy Arminné, Rosen­berg Izldomé, Wiener Izidorné" Wiener Sándorné, Szikszay Józsefné, Fodor Miklósné, Wollner Ká­rolyné, Vincze Lipótné, özv. Vágó Vilmosné, Vas Henríkné, dr. Biró Sándorné. Schwartz Kálmán­né, Czeisler Lajosné, Wrjl Lajosné, Egri Lajosné Csillag Istvánné (Makó), Koch Sándorné, Barabás Béláné, Schüsser Jenőné, Sipos Antalné, Opre Kálmánné, Schűtz Lászlóné, Szikszai Józsefné, Fo­dor Andrásné, Strausz Gyuláné, Vajda Sámuelné, Herczog Samuné, Grün Gáborné, Burger Jakabné, Gutfreund Károlyné, Wiener Sándorné. Leányok: Neményi Lili, Máhler Manci, Ross­mann Böske, Lukács Margit, Weil Lilly, Epstein Magda (Tiszafüred), Strausz Jolly (Budapest), Goitein Licy, Weisz Rózsi, Messinger Lilly, Sala­mon Micy, Pollák Bözsi, Kertész Bella (Nagvszent­miklós), Blum Adél, Vajda Edith, Gutfreund Nelly, Plohn Iby, Kelemen Irén. Kaufmann Magda, Hoff­mann Micy, Czinner Marianne, Stösser Zsófia, Schllssel Magda, Koch Bözsi. Elek Évi, Fodor Mica, Burger Borcsa, Csillag Magda (Makó), Schle­singer Magda, Czeisler Márta, Ligeti Magda, Pataki Lilly. Szemere Piri. Pollák Lilly, Szabó Rózsi. Oblatt Pipi, Rosenberg Kató, Wollner Lenke, Bo­res Piroska, Vadász Mária. Kardos Vera, Sípos ságot meg kell szorozni a szélességgel, de annak az ördöggel kellett cimborálni, aki a három öl. két láb, négy hüvelyk hosszúságot meg tudta -sorozni a két öl, egy láb2 kilenc hüvelyk szé­lességgel. fis még hozzá a hosszuságmérésben nem ls egészen az ölé volt az impérium. Volt neki némi ellc *él:e is az egyik vidéken r ud, a másikon kö­tél. a harmadikon nyilas és az egész világon r 5 f formájában. A többi mértékek közt tán még nagyobb volt az össze-visszaság. A pint a ver­dung. az icce. a messzely, az mind ürmér'.éh volt. nem is szólva a szapuról, vékáról, csöbörről, ku­páról, finakról és egyéb ősi" találmányokról. Akó keltő i* volt. a nyolcvan iccés bécsi akó és a hatvanná,^ iccés magyar akó, de például a Hegy­aljának epvik se kellett, mert ott gönci hor­dóval mértek, csakhogy abból ¡s kettő volt. az egyik száznyolcvan iccés, a másik százötven. Tán még legkönnyebb volt eligazodni a sulymértékek közt. Ha más nem, a patikáros bizonyosan tudta, hány szemer tesz egy lat-ot és hány lat egy fontot és hány font van egy mázsában. Itt mind­össze az okozhatott egy kis kavarodást, hogy volt bécsi font és vámfont és más-más mázsával mért a posta, a vasút és a vám. Persze csak az ország területén belül. A gránioon tul megint más mérték­rendszerben üdvözültek az emberek és valószínű­nek tartom, anélkül, hogy egyetemi magántanár­ságra törekednék, hogy ezzel függhetett össze a parókaviselés európai divata. Az emberek bele­kopaszodtak a mértékszámitásba. a fináncminisz­terek az udvarnál, a professzorok a katedrán, a dámák a plaoon. Tessék elgondolni, micsoda inkvizíció lehetett az. mikor a »zöld kutyáról« Loncy, Zsombor Magda, Gutmann Cslbl, Wiener Manci és Aranka, Szikszai Rózsi, Szabó Magda, Déri Böske, Kormos Magda, Weiszberger Klári László Ily, Barabás Böske, Neu Ilonka, Klein Manci, Fodor Mica, Wollner Leona, Vas Maca, Csillag Magda (Makó), Weiszberger Klári (Arad), Kornis Magda (Arad), Miskolczy Margit (Vásár­hely), Schleslnger Ica, Bothauser Klári és Ilonka, Barna Ciliké, Boros Biri, Gyolai Margit, Brichta Lilly (Zenta), Gertner Magida, Kardos Blanka (Makó), Klein Bözsi, Clara Marié (Pettau), SporeB Lilly (Vásárhely), Boer Klári (Vásárhely), Pollák Lilly, Eidusz Lilly, Szőke Lilly, Kelemen Irén, Kfnizsl-bál Az Iparosok »Kinizsi« Levente Egyessület ssont­baton este rendezte meg bálját az ipartestület márványtermében. A jól sikerült bálon megjelenti vitéz Ilorválh Gyula vezértanácsnok, vitéz Nagy Sándor testnevelési felügyelő, Rőrmcndy Mátyás egyesületi elnök, dr. Erdélyi Aladár tanácsnok, Pick Jenő kormányfőtanácsos, Wolf Endre, RAcs Antal, Herczog SamuL id. Metzger Péter szakosz­tályi elnökök. A bál a legjobb hangulatban reggelig tartott A bálon megjelent hölgyekről a rendezőség a kő- j vetkező névsort állította össze: Kosóczky Ferencné, Jámbor Endréné, Sós Ist­vánné, özvegy Visnvay Mátyásné, Szekeres Piriké,! Veres Pannika, Virág Piriké. Major Mancika, Ciffer­mayer Hilda, Katranecz Boriska, Baksa Ica, Geiner Rózsi, Hajdú Rózsika, Martonosi Bőzsike, Ilaltauer Erzsébet, Marcza Mária, Schutzler Ica, Túri Man­dika, Farkas Rózsika, Weihold Mancika^ Vastagh Margit. JEEISS Szemüvegek lagmrbiihattbbak I Sandberü Henriknél. Megunt sima bútorát — szolid áron megújíthatja, értékessé teszi, ha általam művészies faszobrász munkát készíttet reA. — Készítek tetszés SÍ érinti facslllírt, álló- *< fali lámpát, gazdag (ökör- és képkeretet. Schódli Gyula laszobr&sz mester DeAk Ferenc ueca S. 17] mBmmmsmmmamem^^^wssBBssBm nevezett boltos lemérte a nádmézet • dáma szá­mára és ezt mondta neki: — Éppen két bécsi font, meg hat és fél lat Madame Curie egy uj genézls alapjait rakta 1« a rádiummal, de azért azt hiszem, a nádméx árá­nak a kiszámításába ő is bele bukna, még ha tudná is, hogy harminckét lat esik egy bécsi fontra. Most már azt hihetné az ember, hogy a mér­tékeknek ebben a babilóni zűrzavarában mind», nütt örömmel kaptak az olyan egyszerű és józan mértéken, mint a méterrendszer. Pedig dehogy I Éppen ugy felhördültek ellene, mint ahogy most tusakodnának egy egységes európai valuta ellen. A magyar országgyűlés már 1874-ben törvény« be iktatta" az uj mértéket, de kimondta azt ts, hogy csak 1876-tól kezdve teszi kőtelezővé. Időt akart adni, hogy falu, város megbarátkozhasson vele s ezalatt a két esztendő alatt elárasztották ax or­szágot népszerűsítő fűzetekkel De hát azokkal nem sokra mentek. Először azért, mert a nép nagy­része írástudatlan volt, másodszor azért mert a népszerűsítő füzetet írástudók csinálták. Tudniillik a kormány Írástudói, akik akkor se tudtak ma­gyárul, csak hivatalosul. így aztán mikor a törvény most ötvennégy esz. tendeje csakugyan életbelépett, néhány hétig szin­te forradalmi zűrzavar volt az országban. Hebe­hurgya volt egy kicsit a törvény is, amit csak • kilencvenes években helyeztek hatályon kívül és pótoltak ujjal, nagy baj volt az is, hogy a régi mértékeket eltiltották, mielőtt ujakat készítettek volna. A rendőrség természetesen feladata magas­latán állt, razziát tartott a boltokban s ahol iccét, rőföt, fontot talált, azt elkobozta. Még a gaboaar

Next

/
Oldalképek
Tartalom