Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-09 / 33. szám

1930 február í2. DÉT.MA n Y A RORSZ ^(5 3 F S. ' ? * •? 247 legfőbb legszebb legolcsóbb 1 ¿«1A kutorgyárosnál Címre ügyelni! B^iiilál^if Jáiy Feketesasu. 15. Részletfizetés™ készpénz&rban. Glosszák a zenepedagógusok harcához Egyik muzsikuslap januári számában megjelent »Az elmúlt év történetet dmü cikkben olvasom, hogy »a magyar zenepedagógusok dacára a nehéz gárdasági viszonyoknak, lankadatlan szorgalommal folytatják oktatói munkásságukat«... stb. Erre eszembe jut egy anekdóta: Két zsidó beszélget, közben az egyik panaszkodik, hogy milyen nehéz gazdasági viszonyok vannak, képtelen az üzletét fentartani, mindig ráfizet, — felel rá a másik: tudod mit, adok egy jó tanácsot; szüntesd be az üzletet, igy megmarad a pénzed és nem fogsz ráfizetni l Azt nem, feleli az első, hogy a konkurrens örüljön, — na és miből fogok élni? így van ez nálunk is, pedagógusoknál. A fent idézett cikk írja, — »dacára a nehéz gazdasági viszonyoknak, lankadatlan szorgalommal dolgozunk,« -r próbáljunk ne lankadatlan szorgalommal dolgozni, — ugy a megélhetés teljesen ki lenne zárva. Mi is ráfizetünk, mint az anekdótabeli kereskedő, azonban nem pénzzel, hanem súlyosabban, — idegekkel. Mert tőlünk, szakavatottaktól feltétlen eredményt követel az a szülő, aki hozzánk adja gyermekét, — mert tényleg valamivel magasabb a honoráriumunk. Természetesen gyermeke előzőleg olcsó tanerőnél tanult, — laikus felfogás szerint az első években ez is jó — és 4—5 évi úgynevezett »tanulást után mi kínlódhatunk, amíg többé-kevésbé sikerül helyre hozni. Képzelhető, milyen megerőltetett szellemi munkát kell ilyenekkel végeznünk. Elsősorban, hogy a belénk vetett bizalmat kiérdemeljük, — másodsorban, megmutassuk, milyen eredményt érnek el a növendékek szakavatott pedagógusnál — hogy még a laikus szülőket is meggyőzze, — harmadszor, ha nem érünk el feltűnő eredményt, azt mondja a laikus szülő, jó lesz a >koca«-tanitó is és elvesztjük a növendékeket Eredményt minden körülmények kőzött ki kell préselni, még ha kevésbé tehetséges a növendék — végeredményben nem a tehetséges, hanem a tehetségtelen növendékekből élünk. Sajátságos jelenség, ha például házlvarrónőt ajánlanak, előbb látni kívánják, milyen munkát végzett, mert csak akkor van bizalom — azonban « zenetanitásnál a legtöbb szülő megelégszik azzal, ha azt hallja, hogy ismerőseinek lánya vagy rokona rábízza gyermeke nevelését (sokszor elnevelését) valakire. Legjobb esetben megkérdi a szülő: »fog tudni a gyermekem?« és ha rá fejel, hogy igen, — kész a megállapodás. Sajnos, a dilettáns zenetanitő, Idnek tulajdonképpen más a foglalkozása, nemcsak ront a zenekultúrán. hanem veszélyeztett a megélhetésünket Számszerűleg veszi el a növendékeket és letöri a honoráriumokat. Kiváltképp a mai nehéz viszonyok mellett ha már a szülő rászánja magát arra, hogy taníttassa gyermekét — sok esetben a költséget az anyáknak kell megtakarítani — de nem a hus árából, hanem a leves árából —, képzelhető mennyi van előirányozva... fontos, hogy olcsó legyen.. Magam is sok példával tudnék szolgálni; nyugdíjas urak vagy azok feleségei — akik ifjúkori zenetanulmányaikat gyümölcsöztetik — egyetemi hallgatók, ldsasszonykák, akik talán 2—3 évig tanultak, vagy tanulnak hangszert, középiskolai (más szakos) tanárok tanítanak. Ez nagyon visszás helyzet és antiszociális, hogy biztos állásban levő (vagy nyugdíjas) egyének csupán jövedeiemgyarapitás céljából, ebből élő hivatásszerű pedagógusokat megrövidítenek. Tehát ha nem dolgoznánk vállvetett erővel, hová jutnánk? — mivelhogy sok az eszkimó és kevés a fóka. Hány tehetség vész igy kárba, hogy nem szakember kezébe kerül — dacára annak, hogy n rengeteg laikus zenetanitó minden növendékben tehetséget Iát, hogy a szülők bizalmát megnyerje —, de eredményt felmutatni, — erről még nem sikerült bizonyságot szereznünk. Természetesen a szülő bizalma sokszor megtorpan, ha látja, hogy gyermekét 4—5 évi tanulás után, ha szakavatott tanárhoz kerül, elölről kell kezdeni tanítani. Most kérdem, ki jön ki rosszabbul: a szülő vagy a tanár? Nézetem szerint mind a kettő, mert a szülő tömérdek pénzt dobott ki, a tanár pedig egy elrontott növendéket kapott akivel sokszorosan több idegroncsoló munkát kell végezni, mint egy kezdő növendékkel, akit a legjobb a tudása szerint a tanult pedagógiai módszer szerint és saját tapasztalatait alkalmazva, a helyes útra terel. Ugy hiszem, hogy testületileg több eredményt lehetne ebben az ügyben elérni, gondolom, hogy erre igen alkalmas lenne az Országos Zenész Szövetség. E cél érdekében, valószínű, áldozatra is kész lenne. Ezt előre bocsájtva, egy ötletem lenne: tartson a szövetség ugy a fővárosban, mint a vidékén propagandaelőadásokai a szülők részére — a helyes zenetanitásról. Fuchs Ervin, zongora tanár. Városatya-portrék Dr. Berecz János A Tisza Lajos kőrútnak azon a végefelé eső részén, amely a Demke épületet Is magában foglalja, nemrégen merengve mondta valakinek dr. Berecz János egyetemi tanár: — Látod azt a szemközti ablakot a piaristagimnázium •fázán? Olt volt az én időmfcen az ötödik osztály s ha kinéztünk az ablakon, meszBzire ellátott a szem pusztaságoVra, házromokra, ócska épületekre. Hittem volna akkor, hogy azt a helyet látom, amelyiken egyszer a klinikám fog Isten segítségével díszelegni! Berecz Jánost ml mindenkor Szeged fiának tekintettük, akárcsak azt a sok délvidéki kis diákot, akik a nagy alföldi metD-. Berecz janot ropoüs messze földön híres tanintézetébe, a Kegyes Oskolába jöttek tanulni vallásosságot, hazaszeretetet. A kis diákok, jaj, de elszakadtak tőlünk országrészekkel együtt! Sokan tudni se akarnak rólunk, nincs már meg belőlük más, csak az emlékünk, a sötétkék kis egyenruhájuk. az eleven zsivajgásuk, küzdelmük a kemény, meg a puha hangzókkal. Berecz János is délvidéki diák volt, mert hiszen küldték ide fiaikat magyar tájak is, — ugy tért vissza átmeneti időre, mint kész orvos, hogy aztán egészen hazajöjjön s fiatalon, tudásának és erejének teljességében. élére álljon a legfontosabb klinikának, a nőgyógyaszatnak. Azt hisszük azonban, hogy ha nem is gyökereznének már régebbi szálai Szeged talajában, akkor is épp olyan hamar egyik legnépszerűbb emberévé vált volna a városnak, mint igy. Mert szinte legendás ez a népszerűség, aminthogy rendkívüli az egész férfi. Semmelvelsz, mikor nevét halhatatlanul irta bele az őrök emberiség történetébe, a Berecz-tipusra gondolt, ha arról álmodozott, hogy kik és milyenek lesznek az ő utódjai, tanításának végrehajtói A világ legszentebb dolga az anyaság, abból származik minden, az anya egészsíge jelenti a további nemzedékek egészségét. (Ami nem jelenti még az apa szabadosságát.) Szinte fanatikus szülész és nőorvos Berecz János, aki ott at félnapokat a vajúdó anya mellett, amikor az a problémája, hogy melyiket kell és lehet megmenteni: <u anvát-e, vagy a születendő gyermeket? Aztáp megmenh mind a kettőt Maga az élő lókedély, az emberszeretet, — klinikájának orvosa, azt a ritka valakit áldják benne, aki törődik a munkatársai anyagi jólétével is, szinte rendszeresen juttatva részükre a maga jövedelméből. Aki ismeri a mai világot a mai szokásokkal, tudja, hogy ex mit jelent. Mint a fiahordó. ugy viszi magával a doktorait, abból a mélyrehaté' filozófiából indulva ki, hogy a közős munkához kőzós jókedv, megelégedettség kell. Nincs mozgalom Szegeden, amelynek megindításakor ne liMr;,áztatnák elsősorban az 6 nevét. A Piari^a-diiuok szövetsége voltaképpen az ő eszméje, .— így csöpp háia leróvása a nyolc éven át kapott sok jóért. Amikor pedig a Katholikus Körnek volt elnökre szüksége, az ő személyének alkalmatosságában találkozott minden gondolat. Nagyszerűbbet nem is ta'Alhat'.ak volna. Vallásosság nélkül nem ember az ember, akármilyen istent imád. Beiec;: János azonban nem a forradalmak lezajlása uláni időkben jött rá, hogy :>náakozni tud., tiiri a templom, meg az imádság lelki szükséglet és uem konjunktura, abban nevelődött abban maradt Hisz az Istenben anélkül, hogy ezt alkalmas időkben é& formában köztudomásra hozná, egyházának pedig igy válik egyik legjobb fiává, a közéletnek tisztelt, becsült értékévé. Mert »ez« a vallásosság nem lehet sem türelmetlen, sem haszonleső, sem ajjgressziv, haVérles Miksa nem embert. A Berecz Jánoshoz hasonló egész ember pedig olyan ritkaság, hogy büszkék vagyunk, amiért Szeged a magáénak vallhatja. Hivatása dupla: az életet menti, az egészséget s épp olyan gonddal őrködik a lélek egészsége fölött. Vérles Miksa Karrierje egyike a legszebb közgazdasági karriereknek, amely itt bontakozott ki valamennyiünk szemeláttára. Az utolsó másfél évtized alatt olyan hullámzásokat láthattunk, ame. lyekhez hasonlót csak Zola irt ¿eg valamikor, ujabban Glasflrorthy, generációk történelmét ölelve fel. Hogyne emelkednék kl toIDnvmagasságra összehasonlíthatatlanul, a sorból Vértes Miksa, aki ma Szeged közgáz^^»aáfiy• dasági életének egyik jelentős H """ J^BKk fakora s nagystílű kereskedő!№.<—Jg^diHMB nek bizonyult minden időbeni Mikor a természetes és kőnynyen megérthető hisztéria leginkább a kereskedelmi osztályt fogta el, ő a legválságosabb helyzetekben is nyugodt tudott maradni. Szörnyű probléma, hogy van-e egyáltalában szerencse, vagy csak a kényelmesek használják negatív értelemben, ha ugyanis nem sikerül nekik valami. Mi inkább az utóbbi felfogás felé hajlunk, mert a szerencse talán benne van minden emberben, a felkészültségébe, az akaratában, a munkaerejében, a dolog iránt való .»zeretetében. Résen állani minden pillanatban, hiszen az élet is háborn s ha csak egy perere elalszik az őrszem, már mindent veszélyeztethet. Akkor fogni meg a dolgokat amikor nem szaladhat ki a kézből, — soha előbb a kelleténél és soha elkésve. Azt mondhatnám, hogy a jó újságíró érzékére van szüksége a jó kereskedőnek: mit, mikor, hangban, árnyatatban, másodpercek alatt eldöntve, teljes jadiciummal Ha lapzártakor, hajnali két órakor Jön a telefon jelentés, hogy meg. halt valami világnagyság. — nincs idő a meditáláftra, azonnal meg kell tudni Írni róla a vezércikket, amit soronkint kap ki a kezéből a lap lekésésétöl félő szedő. Mikor elnézem Vértes Miksa állandó egyformánnyugodt arcát higgadt temperamentumát, nem tudok ennél jobb hasonlatot találni. Aki nem Így csinálja, az még mindig a «ült galambról «zóló hitregén rágódik. Le nem tagadható értékel révén lett a kereskedelmi és iparkamara osztályelnöke — már pedig kik értékelnének valakit jobban, mint a szaktársak, — s ez az érték állította a kereskedők szövetségének élére, ahol eddig is rengeteg munkát végzett hasznosat, jót a modem kor követelményeinek megfelelőt A közgyűlésen Jut csak Vértes Igazi területhez, hiszen ha baja van az egész magyar közgazdasági életnek, fokozott ez a veszedelem a határvárossá degradált Szegeden. Az ö szene épp olyan izzó, mint a tudása, a munkaszeretete, no, meg a — mondatkonstrukciója. Tungsram Gyöngyfény izzó körték összes nagyságokban IW' eredeti gyári Arauon. 'VH Cslll&rolt óriási választékban, kedvozS fizetési feltételek mellett ia Fonyó Soma villanyvilágitiSsi üzletében Kölr»ey ucra 4. 405 Telefon íOi. igazolványba P^erékpár inazoS' 6% s fényképet 1P SIMON V I («nykftpétx. Kort« Mozival szemben (lerney-HÄ*). _ . 3 or bol fillérért kfezU