Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-08 / 32. szám

1930 február í2. DÉT.MA n Y A RORSZ ^(5 3 bíróság Ítélete. Ezután Pegsr Károly szólalt fel, hangoz­tatva, hogy a belügyminiszter ellenezte a köz­gyűlés összehívását és kijelentette, hogy 6 a törvény alapján áll. A legfelsőbb bíróság az ellenzéknek adott Igazat. A belügyminisz­ternek le kellett volna vonnia a konzekivn­ctálcat. Ezután aljas és jogfosztó javaslatnak mondta a fővárosi törvénytervezetet, amiért az elnök rendre utasítja. A szocialisták kó­rusban zúgják: Aljas, aljas, hitvány jogfosz­tást Peger indítványára a közgyűlés megsza­vazza a sürgősséget a felirati javaslat tárajja­lására. Ezután Brődy Ernő javasolja, hogy a fő­város közgyűlése írjon fel a képviselőházhoz és kérje a javaslatnak a napirendről való levételét és annak ujraszövegezését. Nagg Vince csatlakozik Pever és Bródv sza­vaihoz. Kijelenti, hogy a közigazgatási bírósá­got szngerálnl akarták, egyfelől egy pártve­zér, másfelől a belügyminiszter. Propper: Wolff elmehet már községi bíró­nak Kulyabogosra! Az elnök Proppert rendre utasitja. Nagg Vince azt hangoztatja, hogy a magyar kormány azt a szimpátiát, amely a magyar nép iránt megnyilvánult, nem 1 liánon reví­ziójára használta fel, hanem 300 földbirtokos birtokának visszaszerzésére. Ez a megjegyzés ismét felborította a tár­gyalás rendjét. A jobboldal zajosan tiltako­zott, mig a baloldal tapsolt, éljenzett Az el­nök Nagy Vincét rendre utasította. Végül a főpolgármester, a vita folytatását keddre halasztotta. Besies »tompítani« aüsarfa a kisásitántoí és u) államszövetségbe akarja tömöríteni a középeurópai kis­államokat (Budapesti tudósítónk telefon jelenlése.') faágából jelentik: A szenátus pénteken befe­jezte a hágai egyezmény vitáját. A vita végén Benes rövid beszédet mondott, amelyben rá­mutatott arra, hogy Csehország legközelebbi célja a kisántánt-szövelség élének lompitása. — A múltban elengedhetetlen szükség volt, hogy a kisáutánt éles és kíméletlen politikát képviseljen, mert csak így tudta biztosítani Középeurópa békéjét »bizonyos magyar körök expansiv törekvésével szemben«. Csehország most arra törekszik, hogy őszinte barátság­ban, uj államszövetségbe tömörítse Közép* • európa kisállamait. Ez az államszövetség az I első tóiiés lesz a Páneurópai Egyesült Államok I felé. Zichy János nyilatkozata a Klebelsbers-beszéd ügyében (Budapesti tudósi'ónk telefonjelenlése.) Politikai körökben széles hullámokat ver az a párthatározat, amelyet — mint tegnap jelen­tettük — a YVo///-párt hozolt Klebelsbesg kul­tuszminiszter vasárnapi beszédével kapcso­latban. Ismét megszólalt az illetékes hely, amely magyarázza az Egyenlőség jubileumán elmondott beszédet. De megszólalt gróf Zichy János, a kereszléuy gazdasági párt elnöke, aki a kővetkező nyilatkozatot tette: — A Magyar Távirati Iroda pénteken délután illetékes helyről származott nyilatkozatot adott ki, amely azt állítja, hogy az Egyenlőség cimü heti­lap néhány esztendővel ezelőtt a munkatársai közt üdvözölhetett engem is, aki a keresztény párt tegnapi határozathozatala alkalmával elnököltem. Ezzel szemben meg kell állapitanom, hogy soha semmiféle formában sem voltam az Egyenlőség munkatársa. Ellenben három évvel ezelőtt, Sándor Pál jubileumakor az Egyenlőség szerkesztője fel­kért, hogy nyilatkozzam, mint politikai ellen fél Sándor Pálról". Elküldöttem levélben nyilatkozato­mat, melyben azt fejtettem ki, hogy az ellenfélben meg tudora becsülni a meggyőződés bátorságát, azt az embert, aki férfi a talpán. Ezt a nyilatkoza­tomat közölte az Egyenlőség. De nem értem, hogy az illetékes hely miért épp ezt kereste ki a kul­tuszminiszter vasárnapi szereplésének mentegeté­sére. — A magyar közéletben azt még soha senki sem kifogásolta, ha poliükusok másirányu, vagy világnézetű újságoknak nyilatkozatot adtak. Ezt én is megtettem, sőt miniszter koromban admi­nisztratív okokból nemegyszer volt alkalmam érintkezni a zsidóság hivatalos sajtójával, ilyenkor azonban természetesen sohasem léptem lul azokat a kereteket, amelyeket az officium megkövetelt De ennek alapján még senkit sem neveztem va­lamely újság munkatársának. A keresztény párt nem azért foglalt állást a kultuszminiszterrel szem­ben, mert az nyilatkozott vagy cikket irt a mai kormányzati rendszerrel szemben álló lapba, ha­nem azért, mert bizonyos politikai kijelentéseket tett és mert ünnepelte ezt a harcos politikai újsá­got. Aki Sándor Pálról tett nyilatkozatom és teg­napi elnöklésem közt következetlenséget, vagy ösz­szeférhetetlcnséget akar felállítani, az cseppet sem jóhiszemű. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ítélőtábla £opács-tanácsa pénteken délelőtt tár­gyalta a halrendbeli nemzetgyalázással és három­rendbeli kormányzósértéssel vádolt Krejcsi József füzesgyarmati grófi intéző bünpörét. Krejcsi József, aki cseh állampolgár, Füzesgyar­maton, gróf Blankenstein Pál uradalmának volt az Intézője. A mult év elején bűnvádi eljárás indult meg ellene és a felesége ellen. A vád szerint Krejcsi 1928 folyamin több alkalommal szidalmazó és konnányzósértő kifejezéseket tett - — Ugy gyűlölőm a magyarokat — mondotta vol­wa a vád szerint —, hogy valamennyit, a csecs­azopóig, ld szeretném irtani... Nekem itt senki ac parancsol, az én gazdáin Masaryk, a cseh köz­társaság elnöke... Utálom a magyar embert... Cseh légionisták kellenének ide. Krefcsi Jő&sef groß iníésző nemsseígyalássúsi pőrében a bizonyítás kiegészítését rendelte cl a. szegedi tábla Ezenkívül háromizben mondott a kormányzóról reprodukálhatatlan kifejezéseket. Feleségét egy­rendbeli nemzetgyalázással vádolta az ügydizség, mert azt mondotta volna a cselédeknek: — Ezek a magyarok mind kommunisták, a fene egye meg őket Az ügynek egy harmadik vádlottja ts van, Szi­lágyi Józsefné, aki ellen kormányzósértés miatt emeltek vádat A szegedi tőrvényszék a mult év októberében Füzesgyarmaton folytatta le a főtárgyalót. Mint­egy nyolcvan tanút kellett kihallgatni, akiknek Szegedre való megidézése tetemes ősszegbe került volna. Krejcsi József a tárgyaláskor tagadta, hogy a sértő és gyalázó kifejezéseket megtette volna. El­moüdolta. hoay 31 esztendeje él Maauarországon, a hashajlók királya M.10 Z erősségben késztll: felnőttiek és gyermekek részére. mindég jól viselkedett, nem merült fel ellene a leg­kisebb panasz sem. Az egész bünpőrt egy ellene indított hajszának tulajdonltja, amelynek mozga­tója és mozgatója Ulrich József jószágfelügyelő. Ulrich régi és ádáz haragosa és igy akart neki ár­tani. Azt elismerte, hogy az uradalom cseléd­sége sem szimpatizált vele. De ennek egyedüli oka az volt, hogy bizalmasa volt a grófnak, akt őt bizta meg a személyt ügyek elintézésével, ő mondott fel a munkásoknak, neki kellett leszidni őket, kémkedni utánuk, természetes, hogy nem volt szimpatikus. Arra a kérdésre, hogy miért nem szerezte meg 31 esztendő alatt a magyar állampolgárságot, azt mondotta, hogy nem Ismerte a trianoni békeszerződésnek az állampolgárságra vonatkozó rendelkezéseit, de különben is a fő­szolgabírótól azt az értesítést kapta, hogy neki, mivel hosszú ideje tartózkodik az országban, nincs szüksége a honosításra. Elmondotta, hogy gyer­mekeit magyar szellemben nevelte, magyar isko­lákba járatta. Csak azért küldötte ki Csehor­szágba, hogy nyelveket tanuljanak. A tanuk azt vallották, hogy Krejcsi József rendes, rendszerető ember volt, aki azonban gyakran ra­gadtatta magát kíméletlenségekre. A tanuk nagy­része igazolta, hogy Krejcsi csehérzelmü volt. Gyakran beszélt a magyarok ellen és megtette a gyalázó kifejezéseket. A törvényszék bűnösnek mondotta kl mind a három vádlottat és Krejcsi Józsefet egyévi fog­házra, feleségét 200 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Szilágyi Józsefné kétheti fogházai kapott A pénteki táblai tárgyaláson a három vádlott közül egyedül Krejcsi József Jelent meg fegyőr kíséretében. A tárgyalás megnyitása után azonnal elkezdték az iratok ismertetését, amely féltizen­kettőig tartott Ezután Krejcsi József védője, dr. Burger Béla tette meg a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítványát Arra vonatkozólag, hogy a vádlott magyarérzelmü volt, a terhelő tanuk hara­gos viszonyban voltak az intézővel és másokat rá­akartak venni a hamis tannzásra, hogy hajsza folyt Krejcsi ellen, tizenkilenc tanút jelentett be. A tábla hosszas tanácskozás után elfogadta a be­jelentett indítványt és ngy határozott, hogy a bizonyítás kiegészítését az ítélőtábla fogfa lefolg­SJSS. Elfogták Kiatfepov tábornok gyilkosét ? (Budapesti tudósítónk tele fon jelenlése.) Párisból jelentik: A Kutjepov-ügyben pénte­ken ujabb letartóztatás történt. A lyoni pá­lyaudvaron elfogtak egy feltűnően csinos és elegáns fiatal nőt, aki a párisi vonattal ér­kezett Lyonba. Szürke köpönyeg volt rajta és csak oroszul beszélt. Miután Kutjepovot is egy szürkeruhás és csak oroszul beszélő fiatal hölgy csalta tőrbe, a lyoni rendőrség azt hiszi hogy az elfogott nő a keresett kémnő. A nő neve Vonzov, de azt nem akarja meg­mondani, hogy mit keresett Párisban. Meg­állapították, hogy évek óla Lyonban éli szű­kös viszonyok között, most pedig 50.000 fran­kot találtak nála, amelynek eredetéről nem akar felvilágosítást adui. Letartóztatták, szom­baton Párisba kisérik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom