Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-07 / 31. szám

Dfil.M'lvnonsZtr. 1030 február 7. E3ÜE3 ffl Hz álarcos m*1 Aas olvautó rovata Te2efonIeszerelés Tekintetes Szerkesztőség! Méltóztassék a mai drágaság okozóihoz az alábbi mozaiklapot — mely egyúttal a szent bürokrácia ujabbi megnyilatkozása — beilleszteni. Bejelentettem a postánál, hogy telefonállomásom mellékállomását leszereltetni kérem. A kitűzött egy hőnap lejártával megjelentek a posta emberei, a leszerelést elvégzendő. A helyszínen arra kértem a munkásokat, hogy a főállomást szereljék le, a mellékállomást főállomássá előléptetve hagyják meg, mert voltaképen a mellékállomás volt mindig a főállomás. A munkások szó nélkül teljesítenék kívánságomat Rövid időre a felvigyázó kíséretében visszajöttek a leszerelt készülékkel együtt. A felvigyázó felvilágosított, hogy a munkások helytelenül jártak el, ők csak mellékállomást szerelhetnek le, miután pedig a főállomást szerelték le, azt vissza keit szerelniük s Jia annak leszerelését és a mellékállomás fentarlását kivánom, ezt csakis ujabb ,kérvény ts H pengd áthelyezési dij ellenében érhetem el. Hosszas magyarázgatás után belátták az emberek, hogy 1. a főállomás már le van szerelve, 2 a mellékállomás megvan és főállomás lett 3. a főállomás visszahelyezése felesleges, mert 4. felszerelése után azt újra le kellene szerein), 5. a mellékállomás leszerelése után azt fi. újra fel kellene szerelni slb. stb. (lehet ezt még variálni) és kijelentették, hogy — felsőbb utasításra — mindent ugy hagynak, amint azt a munkások elvégezték, de fizessem még be a leszerelt, de leszerelni neon kért főállomás 14 pengő leszerelési, vagy áthelyezési (noha áthelyezés sem volt) diját és minden a legnagyobb rendben lesz. Ezt megtettem. Sapienli sat. Tisztelettel: Egy előfizető. n BelvfiroMban 81! UE flOVE fweo-^e a zsarnok halála <,-é,,-'-kedd Kíméletesebb elfárósí az adózálogolásokn&l TetiHtelps SzcrUtszlőség! B. lapjukban Fenyő Mátyás ur indítványát olvastam az adózálogolások, illetve a lefoglalt tárgyak elvitele ügyében. Engedje meg, hogy ehez még a kővetkező indítványt fűzzem hozzá. Legtöbbször a végrehajtó akkor Jelenik meg valamely lakásban, amikor a végrehajtást szenvedő munkában van, de ugyan ilyenkor jelenik toeg leginkább a zálogtárgyak elvitele céljából Is, vagy csak a kiskorú gyerekek, vagy a cseléd van a lakásban. Ilyenkor még addig sem akarnak várnj, aipig az illető adóalanyt a hozzátartozók értesitik. Ez ellen is kellene valamilyen megoldást találni esetleg olyképen, hogy az illetőt előtte való nap értesítenék a készülő eseményről. Másik hiba az, hogy olyan durván bánpak a dolgokkal, hogy azokon több kárt tesznek, mint hat hurcolkodás. Ugyanilyen kíméletlen a beraktározós Is, úgyhogy egy elvitt butordarabot már nem érdemes visszahozatni, annyira tőnkre megy. Jó tenne tehát, ha ilyen irányban is történne valami megfelelő intézkedés. Kiváló tisztelettel: Egy adófizető. A iüdőkelegekérí! Mélyen Hitelt Szerkesztő Ur! Számos betegtársam nevében tisztelettel kérem a tele. Szerkesztőséget hogy e közérdekű soroknak b. lapjában helyt adni szíveskedjék. Közludomásu, hogy Szegeden milyen nagy Sfám» ban szedi áldozatait a tüdijvész. A statisztika szerint Budapest után Szeged ai első város Mar gyarországon, ahol a tuberkulózisban elhaltak száma a legnagyobb. A város vezetőségében eddig nem volt tneg a hajlandóság arra, hogy Itt Szegeden egy szanatórium felállítását még csak tervbe is veltc volna. Ilyen intézménnyel Debrecen, Gyula, Kőszeg, stb., városok aiár rég rendelkeznek, eltekintve attól, hogy Gyöngyös halárában már javában épih'k azt a nagy mátrai szanatóriumot, amely 1000—1500 szegénysorsu tüdőbeteget lesz képes falai közé befogadni. A fent emiitett városokban közel sincs annyi tüdőbeteg, mint Szegeden. Most egy éve, Szeged egyik régi orvosa, törvényhatósági bizottsági tag, javaslatit terjesztetlt az illetékesek elé, amelyben a város vezotő embereit felhívja, hogy a tudöbetegszana tóriumok legminimálisabb követelményét, a pormentes, sza. bad (levegőjű helyen, széltől védett, f«d<?U "gyneveiett kiirofoly»s«tat álliltason fel a varodhoz i közel, gyalog, vagy bármely közlekedési eszközzel könnyen megközelíthető helyre, mert tovább embertársaink pusztulását ilyen közönnyel nézni nem lehet. Mi akkor nap-nap után kíváncsian vártuk az ügy további fejleményeit, de sajnos, intézkedés a mai napig sem történt. Sok száz betegtársam érdekében írok, amikor arra hívjuk fel e sorokon kérésziül a város vezetőségét, hogy foglalkozzon komolyabban e nagyfontosságú egészségügyi kérdéssel és haladéktalanul kezdje meg, ezeknek a kurahelyeknek kijelölésével egyidejűleg, a kuracsarnokok, illetőleg kurafolyosók felépítését. Tisztelettel: F. I., előfizető. Beidig foffogatfa anyját, amíg 100 pengfit kapott, — aztán kirabolta a tanyát Bcszáiíiföiíák a szegedi ügyészségre (A Délmagyarország munkatársától.') A szegedi ügyészségre csütörtökön beszállították Rékási András szentesi péksegédet aki pár nappal ezelőtt kirabolta szülei tanyáját. Hajdú Jánosné szentesi gazdálkodó felesége pár nappal ezelőtt feljelentést tett a rendőrségen, hogy ismeretlen tettes ki rajtolta a tanyáját. A nyomozás megállapította, hogy a tettes Rékási András, aki az asszony első házasságából született. A nyomozás során kiderült, hogy Rékási legutóbb Vásárhelyen volt alkalmazásban, ahol megismerkedett egy íiatal lánnyal. Rékási András pár nappal ezelőtt felkereste édesanyját és 100 pengőt kőveHt tCle, hojy megnősülhessen. Ilajduné nem volt hajlandó adni, mire Rékási torkának esett és fojtogatni kezdte: — Itt fojtom meg, ha nem adja ide a pénzt! Hajdyné, hogy megmeneküljön, átadta a pénzt Rékási ezzel nem elégedett meg, hanem másnap éjjel, szülei távollétében felfeszítette a tangát és a Siobákban talált értékesebb holmikat elvitte. A rendőrség rövidesen elfogta Rékásit A péksegéd beismerte, hogy ő törte fel a tanyát Az ott talált 700 pengőt és az ágyneműt elvitte A zsákmánnyal átment menyasszonyához, akivel együtt elmulatta a pénzt. Rékási András ellen zsarolás és betörés miatt indult meg a bűnvádi eljárás. férés ¡here a vonaton ittatok. kalauzok ét rendőrök között Hatósági közeg elleni erőszak müoíl elitéltek kél utast (A Délmagyarország munkatársától.') Egy évvel ezelőtt tumultuózus jelenetek játszódtak le a kiskundorozsmai, majd később a szatymazi vasútállomáson. Farkas Lajos marhakereskedő, felesége és Grünberger Kálmán marhakereskedő a szegedi vásárról igvekeztek hazafelé. A dorozsmai állomáson akarlak felszállni a félegyházai vonatra, amely zsúfolva volt utasokkal. A vonathoz volt csatolva négy leplombált személyvagon, amelyet a vasutasok nem voltak hajlandók kinyitni. Farkas emiatt összeszólalkozott Józsa Kálmán kalauzzal, aki panaszt tett a szolgálattevő hivatalnoknál A hivatalnok nem akarta tovább engedni a kereskedőt, de az erővel felszállt a vonatra. A Szatymazig tartó ut alatt a kalauz és a kereskedő kőzött tovább folyt a harc. Farkas káromkodva szidta a kalauzt, amiben segítségére volt 4 felesc0c }s. SratyniazoT azu'án feljnent a vonalra ar á'lomáseldljáró és felszólította Farkast hogy kövesse az irodába. Farkas nem volt hajlandó, mire a tisztviselő rendőrök és vasutasok segítségével valóságos harcot vivott vele. A kereskedő belekapaszkodott az ülésbe, mire a rendőrök nekiestek és minden ujját kúiőn fejtették le a korlátról. Farkasné sem nézte tétlenül a dolgot, nekirontott az egyik rendőrnek és hátulról lefogta karjait. Grünh'vper amikor látta, hogy Farkast szorongatják, elállta a szakasz ajtaját és az utasokat hívta segítségül : — Magyarok, gyertek segftení, nem engedjük, hegy elvigyék testvérünket! Minte.í^y 150—200 ember nézte végig a botrányos Jelenete', akik közfii nem ejfy hajlandó is volt megsegíteni a marhakereskedőt A rendőrök azonban ártalmatlanná tették a kapálódzó embert akiről addifjra m;ir csurgott a vér. Füle, orra, keze, arra össze volt marcangolva. A nagy lökdösődésben betörték n vonat ablakát is, Hatósági közeg elleni erőszak és vallásellent vrlség miatt vonta a marhakereskedőt felelősségre a szegedi törvényszék Gömőr;/-tanácsa. Farkas előadta, hogy amikor a kalauzt kérte, hogy nyissa ki a vagout, akkor az igy felelt vissza: ne ordítson. Ez aztán őt is felháborította és *Lből kezdődött az egész dolog. Nem akart leszállni a vonatról Szstymazon, mert féleggháziig sfólt a jegye és különben is leigazolta ma.lát egy a vonaton utazó rendőrnél Szatymazoq feljött hoz^ ¿a öt ember, nekiestek és becipelték az állomásépületbe. Ott az egyik rendőr ököllel arcba vágta, úgyhogy eleredi a vére. Emiatt eljárás js folyik a rendór ellen. A tanuk arról beszéltek, hogy Farkas nem akart lemenni a vonatról, azt hangoztatta, hojty Farkas István képviselő a bátyja, az majd ellátja a dolgukat A törvényszék Farkas Laj9st 80, Farkas Lajosnét 20 pengő pénzbüntetésre ítélte, Grünberger Kálmánt ellenben a vád alól felmentette. Az ítélet jogerős. indítvány a vasúti tarifa drágítása ellen Gombos István törvényhatósági bizottsági tag a következő indítványt terjesztette a februári közgyűlés elé: »Tisztelettel indítványozom, mondja ki a közgyűlés, hogy 1. feliratot intéz a kereskedelemügyi miniszterhez, amelyben tiltakozik az ellen, hogy a Máv. 20 százalékkal felemelte a személyvonati tarifát, 2. hasonló állásfoglalásra, feliratunkhoz való csatlakozásra felhívja az ország többi törvényhatóságát is. Az indítványt Gombos többek között a kővetkezőkkel indokolja: — Antiszociális a Máv. tarifapolitikája. Azok az urak, akik a mcneldijemelést elhatározták, ugy látszik, nem tudják, hogy »az érdekképviseletek« ma a legválságosabb óráikat élik. Nem tudják, hogy a kisiparosok és kiskereskedők halaszthatatlan üzleti ügyeiket ugy bonyolítják le, hogy az éjszakai vonattal utaznak és a másnap éjszakaival jönnek vissza. Erre a megerőltető feladatra az készteti őket, hogy megakarják takarítani a gyorsvonat ¿5 a személyvonat közötti menetdijkülönbózetet. Az érdekképviseletek tagjai még a személyvonati tarifát sem tudják megfizetni és alaposan számot vetnek, mielőtt útnak indulnak. — Ez a tarifaemelés különösen mélyen érint bennünket, szegedieket és a szegedi iparosok cs kereskedők létérdekeit támadja. A Máv. igazgatósága keressen és ha keres, minden bizonvnyal fog is találni más utat, ahol a bevételeket fokozhatja. Hogy másról ne beszéljek, mérsékelje a lehetőség szerint a szabad cs kedvezményes bérletjegyek számát. Méltóztassanak csak egy-egy utazás alkalmával megfigyelni, a gyorsvonat I. és II. osztályán hányan utaznak készpénzen váltott jeggyel és a hírlapírókon kívül hányan utaznak szabad és kedvezményes bérletjeggyel?