Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-04 / 28. szám

SZEOED, Srerkenlöíéq: Somogyi ucra 22. I. em. Teleion: 13-33.^Kladöhlvatnl, »ölcsHQkOnyv/ar «» Icgvlroda - Aro.cll ncca 8. Telefon: 306. - Nyomda • LHw Lipót ucca 19. Telefon - 16-34. TA'Vlietl *» le-vélclrr»: DélmaayaroneAg Síeged. Kedd, 1930 február 4 Ára f© fillér VI. évfolyam, 28. szám ElÖFIZETtS: Haronla helyben 3-20 vidéken 6» Budape*len3-60, kUlf«ld«n 6-40 pengő. ^ Egye* azAm Ara hélköe­nap 16, vasAr- és Unnepnan 24 HU. Hlr­delések (elvitele tarifa sserlnt Mrgle lcnlk hélfíl klv6(rlévrl naponta reggel Nagyméltóságú Belügyminiszter ur levelemet, amellyel a városi tisztviselők kül­földi utazásairól szétküldött körrendelete miatt fordulok Nagyméltóságodhoz, tiszteletteljes figyelmeztetéssel kell kezdenem. Szegeden vá­rosházai körökben mély megdöbbenést keltett legújabb érdeklődése. Nem értik Nagyméltó­ságodat. A városi tisztviselők külföldi utazá­sairól 1926-tól 30-ig a közgyűlésen mindössze egy felszólalás hangzott el. De szóra az se ér­demes. Újságíró mondta el. Destruktív új­ságíró. El méltóztatik képzelni, hogy az ilyen fráter, aki a kákán is csomót keres, nem volt elragadtatva, mert a városok nemzet­közi kongresszusára Spanyolországba négy vá­rosi főtisztviselőt küldtek ki. Neki kettő, eset­leg egy is elég lett volna. Dehát az ilyen embernek az a fontos, hogy kellemellenked­jék a hatóságnak. Mit törődik azzal, hogy a város méltó képviseletéről kell gondoskodni és hogy az ilyen felszólalások milyen ártalma­sak, mert tekintély romboló munkát fejtenek ki és hatást érnek el. De mit akar Nagy­méltóságod? — kérdezik a városházán. Tud­juk, hogy nem akarja kikezdeni a városi hatóságok tekintélyét, adják meg rá a vá­laszt, az eredmény, a hatás mégis az lesz. Félve mondom ki, Nagyméltóságú Uram, hogy a destruktív sajtó és Nagrjm él lóságod tevé­kenysége egyes városházai körök felfogása sze­rint sok ponton találkozik. Informálnom kell Nagyméltóságodat arról, hogy sikerült ezt a várost nemcsak politikai­lag, hanem közigazgatásilag is teljesen pacifi­kálni. Itt nemcsak az jó mindig, amit a kor­mány, hanem az is, amit a városi hatóság tesz. Megnyilatkozik valami destruktív mé­tely ebben is, mert hiszen ha az, amit a kormány tesz, száz százalékig jó, semmi eset­re se szabadna ugyanilyen mértékben jónak találni a helyi hatóságok elgon­dolásait, terveit, intézkedéseit és alkotásait. No de az átkos liberális kor kritikai szel­leme túlságosan megfertőzte a lelkeket. Az ideális tekintélytisztelet szentélyéhez az első lépésnek az egyenletes és teljes lepacifikáiás­nak kellett lenni. Az arányok kidomborilása, a nüanszok, a finomságok most következnek. S akkor majd, meglátja Nagyméltóságú, az elsőfokú helyeslésből csak a magas kor­mány alásan tisztelt valamennyi tagjának fog kijutni, mig a törvényhatósági joggal felruhá­zott városok halóságaival szemben a törvé­nyileg kötelezővé tett tekintélytisztelet, legföl­jebb a harmadfokú helyeslést fogja előirni. Faluk kupaktanácsában meglesz a teljes szó­lásszabadság s a tápéi napilapok munkatársai akár már a jövő héten is megjelenhetnek a a tápéi szinügyi bizottság ülésén. Amint látni méltóztatik, a szegedi közgyűlésen teljesen si­került izolálni a destruktív szellemet. Nagy segítségére volt ebben a hatóságnak a kül­városi párt, amely a városatyaválasztáson mint ellenzéki párt szerepelt, amelynek em­berei azonban kibuktak a kisgyülésből, de a főispán ur őméltósága korrigálta a válasz­tás hibáját és az elnöküket kinevezte a kis­gyülésbe. Szlranyavszky államtitkár ur őmél­tóságának nem sikerüli jobban az ország­gyűlési képviselőválasztás, mint a szegcdi ha­lóságnak a városatyaválaszlás. A polgármes­ter ur őméltóságának kedvenc mondása ma is, hogy a régi közgyűlés Szeged »nagy« kfz^yil­lése volt és marad és hogy érdemei hervad­9 hatatlanok. Rossz nyelvek mondanak olyano­kat, hogy az uj közgyűlés »hervadhatatlan« érdemeiről egyelőre beszélni sem lehet, hi­szen a deficites tanyai vasút, a deficites házi­kezelés már megvan. Vasutat a város, leg­alább is a legközelebbi tervek szerint, nem épit. Arról sincs hir, hogy készülne az ötödik egyetem. Ellenben minden remény megvan arra, hogy néhány tag az uj közgyűlésben sem lesz jobb Deákné vásznánál és itt most attól fél­nek, hogy azt a munkál, amelyet egyes futóbo­londok szerint a közgyűlésnek kellene végezni, Nagy méltóságod fogja ellátni, ami annyival rosszabb, mert ha minden kötél szakad, a közgyűlésnek nem föltétlenül kell engedelmes­kedni, de Nagyméltóságod utasításait ezentúl is muszáj lesz komolyan venni. Fölebbezni fogok a hatóság jelentésében fog­lalt egyes passzusok ellen. Közel áll a tekin­télyromboláshoz, amit a jelen esetben a pol­gármester végez. Föltár olyan adatokat, ame­lyekből kiderül, hogy a műszaki főtanácsos szept. 16-tól 20-ig Bécsben majd 800 pengőt költött el, mig a műszaki tanácsosnak Ba­denben január 10-töl H-ig 348, a levéltáros­nak pedig Bécsben augusztus 13-tól 18-ig 376 pengő kellett. A kommentárt elhallgatja a polgármester. Pedig itt áz a legfontosabb, hogy akkor, amikor a műszaki tanácsos 70 pengőt költött naponkint a műszaki főtanácsosnak joga van napi 160 pengőhöz. Nem lett volna szabad elhallgatni azt sem, hogy a levéltáros azért költött csak napi 62 pengőt, mert újság­író is, tehát hajlama van a destrukcióra. Kertészeli kiállításra az idén is küld valakit a város. Tavalyelőtt Bécsbe ment el egy ur 418 pengő költséggel, tavaly Németországba 941 pengő kiadással. Az idei kertészeti ki­küldetés Afganisztánba fog szólni 2100 pengő útiköltséggel. Tanulmányoztatni akarja a vá­ros az idén is, lévén szintén elsőrendű városi érdek, a nemzetközi kereskedelmi oktatást és áldozni fog legalább 1000 pengőt a tűzoltó­kongresszuson való képviseltetésre is. Elhallgatta a hatósági jelentés, hogy finan­ciálisán csudajói állunk. Rágalom, hogy a kórházban gyöngébb kosztot fognak kapni a betegek, hogy nincs pénzünk kövezésre, hogy nem tudunk kislakásokat építeni, pedig a lakosság egyhatoda viées lakásokban lakik, hogy a város területének legnagyobb részén ma sincs vízvezeték. Végül is valamit a kul­iurára is kell áldozni. S van-e különb kul­túra, mint a városi tisztviselők külföldi uta­zásai az eddigi rendszer szerint s a színház házikezeléssel, deficittel s az operaelőadások kidobásával. Nagyméltóságod mély tisztelője — Hatósági Hírlapíró. Kirabolták a Bukarest—temesvári gyorsvonatot A rabló i kicsalták az Összes utasokat a kocsikból, azután az egész vonatot nyugodtan kirabolták (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.') Bukarestből jelentik: Ravasz trükkel rabolták ki vasárnap éjszaka a Bukarest—temesvári gyorsvonatot. Calimesti állomás közelében a gyorsvonat mozdonyvezetője az éjszakában fényjeleket vett észre. Amikor a vonat a fény­hez közelebb ért, észrevette, hogy a vasúti töltésen hatalmas máglya ég. Mellette két férfi állt, akik a mozdonyvezetőnek megállj-t in­tettek. A vezető erre lefékezte a vonalot és megkérdezte a máglya mellett álló férfiakat, hogy mit akarnak. Ezek azt válaszolták, hogy az ellenirányból vonat jön és mindenki hagy­ja el a vonatot, mert a katasztrófa elkerül­hetetlen. Miután a pálya azon a helyen élesen kanyarodik, a mozdonyvezető nem tudta el­lenőrizni a rémhír valódiságát, fellármázta a vonat utasait, hogy mindenki meneküljön, mert borzasztó katasztrófa fenyeget. Az ál­mukból felriasztott utasok rémülten menekül­tek, a legtöbbje minden podgyászát a ko­csikban hagyta, sokan egy szál ingben hagy­ták ott a hálókocsikat. Amikor az utasok már elhagyták a vonatot, a töltés áljában meghúzódó banditák felszálltak a vonatra és az egész vonatot zavartalanul kirabolták. Köz­ben az utasok egy közeli erdőben várták, hogy mikor lesz meg a jelzett összeütközés, ami természetesen nem következett be, mire vissza­merészkedtek a vonathoz és akkor látták, hogy az egész vonatot kirabolták. Kiilfepov tábornok eltűnésének rejtélye egyre .bonyolódik Hétfőn letartóztatlak egy szovjetügynököt, aki álüíólag Ismeri a tábornok tartóz­kodás! helyét (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Párisból jelentik: Kutjepov tábornok eltűné­sével kapcsolatban hétfőn délelőtt • letartóz­tatták GPU egyik állítólagos ügynökét, aki megjelent »Le Renneisance« cimü orosz emig­ráns lap szerkesztőségében és közölte, hogy Kuljepov tábornokot foglyul ejtették, ő is­meri a tábornok rejtekhelyét és hajlandó azt fel is fedni, ha neki adják a jutalmul ki­tűzőit százezer frankot. A szerkesztőségben az ügynöknek azt mondták, jöjjön egy óra múlva vissza, közben telefonáltak a rendőrségre és amikor az ügynök később visszaérkezett, letar­tóztatták. Az ügynök konokul megtagadja a vallomást, tiltakozik az ellen, hogy tőrbecsal­ták. Párisból jelentik: Dowgalewskij párisi szov­jet nagykövet hivatalosan közölte a francia kormánnyal, hogy jó forrásból származó ér­tesülése szerint Kutjepóv tábornok hivei kü­l

Next

/
Oldalképek
Tartalom