Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-02 / 27. szám

I© DfiLM4r,V> HO|*SZAG 1330 február l Rádió készülékek GRAMOFONOK 6,12,18 havi részletfizetésre Ingyenes bemutatás. PFA1T yarróőépeh, fceréhpárok. • Fagy javító műhely. A DÉLMAGYARORSZÁG REGÉNYE: IFJÚSÁG, SŰRŰ ERDŐ Irta: Felks Magda 48 XXXIII. A levelek most csak ugy özönlöttek. — Hogy kérjek tőled bocsánatot?... — He­tekig nem irtam. Nem képzeled, milyen álla­potban voltam!... — Ha tudnád, mennyi baj volt a »Guliver« körül, mennyi bosszúság, csalódás, Máriai Meg mertem volna esküdni, hogy megbukom... Ezért nem irtam hetekig... Drága. Te, aki ismered átkozott természetemet, ugy-e megbocsátsz nekem?... . — Ezt tette!... Képes volt hetekig nem irni!... De Mária szeme most a levél utolsó során futott: — Még néhány hétig Berlinben kell ma­radni, aztán repülök Hozzád^ Itt lesz! Itt lesz! Mit bánta Mária: mit tett, mit nem tett! Itt lesz! Jóllakhat szemé­vel, amelyre oly régen éhezett, a hangjával, amelyre szomjazott. Egy-egy józanabb pillanatában ezt gondolta: — Rettentően megalázó ez a szerelem!... — De hamarosan felrepült megint, az élet fölött lebegett, a boldogság szárnyain. január közepén Mária elutazott Velencéből. Tamás ekkor Berlinben volt még. A hires berlini énekesnő fogja énekelni »Az örömök kertjét«, amelyet eddig még nem ismerlek Németországban... Pesten találkoznak majd... Jobb így!... Francesco, akár a szeizmográf a távoli földrengést, mintha megérezte volna ezt a találkozást — nem szívesen engedte anyjához Máriát. Pést és a vár alatti ház... Mária régi szobája, a kert. Mária régi szobája... az öreg dada és a kert...! Charlotte asszony örömmel látta, milyen derűsen, szenvedélytelenül vesz tudo­mást mindenről Mária. — Hála Istennek, leszokott az érzelmesség­ről... Olyan lett, amilyen én vagyok, — moi.dta < magában Charlotte asszony s elégtétellel gon­dolt arra. hogy alakjukat s arcuk frissesógét csak az ilyen nők tartják meg. Mária pedig, a derűs, az elegánsan közö- \ nyös Mária a napokat számlálta... Szerda!... Hány óra még addig a szerdáig, amíg a Liget­ben, amig az Anonimusz szobra alatt viszont­látja Tamást. Oly lázas számolás, oly resz­kető várakozás volt már az egész élete, hogy j alig hallotta, mikor Charlotte asszony, igy szólt: . . — No, ez a Schell Tamás jókora kudarcot vallott az »örömök kertjével« Berlinben. Ugy kell neki! Mondd meg nekem, mi szép van ebben az újfajta, eszeveszett zenében? Charlotte asszony csak két operát szeretett szivből, igazán: Carment, Sámson és Delilát. Ezekben az operákban legalább nem használ­ják ki a férfiak a nőket. Kudarc? Mária csak egy percre rezzent össze. Aztán számolni kezdett újra. Hetven­két óra még! Hetvenkét órai A megbeszélt időnél fél órával hamarabb írt Anonimusz szobra elé Mária. Béla király Íródeákjának láthatatlan szeme merengve né­zett a sűrű hóesésbe. Mária fel-alá járt a hóban, összerezzent valahányszor egy auló bukkant fel. — ő az! — gondolta remegve. De lesújtva immár huszadszor folytatta sétáját. Huszad­szor csalódott. — Nem szabad ilyen izgatottnak látszanom! — mondta magában. — Mit szokott mondani mama? — Mutasd meg egy férfinek, hogy szereted — és el vagy veszve... — Fölényes leszek, okos és nyugodt­Mária háttal álll az ulnak. Nem látta, hogy egy autó közeleg. • —...igazi grandé dame leszek, mint mama, — gondolta s ebben a pe/rcben vette észre az autót, amely megállt. Nem messze tőle.« — Igazi grandé dame, — gondolta mégegy­szer gépiesen. Aztán röpült, röpült. Percekig sirt és nevelett a Tamás vállán... Mosolyogva, csodálkozva nézték a ritka iáró-kelők és liosz­szan, bután Anonimusz. — Drágám, szegény drágám! Ennyire vár­tál?! — mondta Tamás meghatottan. Befor­dultak egy kis ulra. Hófehér iák közé. — Jaj, hogy lefogytál! — kiáltott Mária s most kezdte csak megérteni, hogy az »örö­mök kertjének« kudarca mily váratlan nagy vereség volt. Útját állta az uj velencei opera karrierjének is s lerontotta a Guliver londoni sikerét is. A régi csillogó kedvö, könnyed Tamás, mintha nem jött volna vissza, mintha el­maradt volna külföldön! Aki visszajött, borús volt, fáradt és csalódott. Naponta találkoztak Anonimusz előtt. Hó­ban, jégben, tiz fokos hidegben ugy sétáltak a liget fái alatt, mintha május lenne. — Mária, meddig tartson ez igy? — kér­dezte Tamás. Mária elgondolkodott — A napjaim itt Pesten már meg vannak számlálva. — Haza kell mennem. — Menj néhány nappal hamarább, — mondta Tamás. — Mondd, hogy a Seme­ringen kiszállsz Helennél... S ezl a néhány napot ellopjuk, elmegyünk a hegyek közé. Ha szeretsz, Mária, eljössz velem. Mária ránézett. S amire a vidám, hódító, sikeres Tamásnak tán azt mondta volna: nem, a letört, szomorú Tamásnak most azt felelte: igen. Ezt az utazást gondosan kellett előkészíteni. Csakúgy tornyosultak az akadályok. Kiderült, hogy Eliaoe és a férje is Bécsben vannak »8 örömmel várják Máriát«. Kiderült, hogy Char­lotte asszonyt mi sem akadályozza abban, hogy Máriával egyidőben induljon. A Rivié­rára készült. — Néhány napot együtt tölthetünk Bécsben. — Fájdalom, nem lehet, — mondta Mária. — Hel ennek azt Ígértem, felmegyek hozzá a Semeringre. — Maga is megrémült e vakmerő hazugságtól. — Semering... — mondta Charlotte asszony megvetően s néhány pár szürke szarvasbőr keztyüt tett kofferébe. — Téli sport- Kul­tuszt csinálni abból, hogy az ember elesik. — Charlotte asszonyban a női eleséssel szemben a mull század megvetése élt. Bécs!... Téli Bécsi­Mária egyedül ment el az operába. CKar­lotte és EÍiane halálfáradtan dőltek ágyba este, miután hamar összehasonlították még, ki mit és mennyit vásárolt napközben. Tamás harmadnap érkezett dé'ben. Dél­után egy kis schönbruni cukrászdában talál­kozott Máriával. — Holnap utazunk, ugy-e drágám?! Remek helyet tudok. Két órányira van innen, hegyek között. Tamás ragyogó kedvben volt megint — Olyan, mint a tavasszal, amikor megis­mertein, — gondolta Mária. — Csupa terv volt megint, csupa remény. — Veled, Mária más lesz az élet. Arról beszéltek, hova utaznak majd együtt Egyszer... egyszer valamikor, amikor »elren­deződik minden«. Tamás igy mondta: »elrendeződik«. ­— Magától? — gondolta Mária. De nem kér­dezeti semmit. Mély hóban jártak a csendes Hitzingben, idegen, alvó uccákon. Berlinről beszéltek, Tamás múltjáról. Ma olyan őszinte volt, olyan nyilt és bizalmas! Nem, nem lehet hogy ez az a Tamás, aki oly idegenül utazott el az ősszel. (Folyt köv.) OLCSÓBBAN FUTI « Krortprlfl* petrolgázg&ppe!, amely a legolcsóbb kőolajjal néhány fillérért minden helyiséget otthonos meletrpé varázsok Számos tökéletességével csodája a fűtési technikának, elegáns hordozható, füst- és szag-mentes, voszélvtelen, korom- és ham.imentes, ideális jó lakásnak, irodának, műhelynek, eqy darab­ban fOí, sül és melegít. Az egész világon legjobban elterjedve. Jobb! Tekint30 meg lerakataimat, ahol minden csütörtökön 3 órakor d. u. és pedig Budapest, VI., Andrássy ut 31 próbafőzést tartunk, vagy kérjen ár- és referenciakatalogust v- 21 Kronpr'nz-Werke P. 0. Kimplnk cégtől Gun raim»dcrf b. Wien. A „Kronnrinz" peirolgázgép legyőzi a telet, önnek is örömet fog okozni. Száirtás mindenhová vám- és tnvarmenleoen házhoz szállítva. | Szegediek találkozó helye az ¿j É István Király szálloda • Nyugali pályaudvar mellett.) Telefon (Interurbán) 202—43.. 294—34. Sürgönyeim: Hoteíist. — Minden modern kényelemmel berendezett elsőrangú családi szálloda. Minden szobában központi fűtés, hideg meleg folyóvíz és telefon. Lifl. Szállodában kávéház, cukrászda és fodrász »erem. — A keleti pályaudvartól közvetlen villamos összeköitetés 2. és 46-os kocsikkal. ut «1 • »

Next

/
Oldalképek
Tartalom