Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-23 / 45. szám

1930 február 22. Pf I v • % yf I-»'-. t M. 23 Uj benzisifiieif alceit ó! Amerikai találmány! Waltor Critchlow 1921-L st. Wheaton, 111. U.S. A. benzinmegtakaritó és széneny eltávolító készüléket szabadalmaztatott az összes automobilok és gáz­motorok részire, mely minden eddigit felülmúl. Régi Fordok 26 Vi Km-t érnek el vele egy liter üzemanyaggal; uj Ford-koosik 22 V« Km-t Bármely mái kocsi V«—V«meglepő többletet ér el. A feltaláló egy készüléket bevezetés céljából teljesen díjmentesen bocsát rendelkezésre. Ezen­kívül átad kerületi képviseleteket, melyek havi 250—1000 dollár jövedelmet hajthatnak, írjon még ma angolul W. Crilcfylow 1921-C al. Wfjecií&n JIJ. II. S. a. cimre. H. 7 leteket Is bo'eszámitva, összesen 61 épületben (a gyeptéri is benfoglaltatik ezekben) Szegeden összesen 297 darab 1 szobás, 16b darab 2 szobás, 81 darab 3 szobás, 33 darab 4 szobás és 10 darab többszobás lakás épült. A körtöltésen belül és kívül, tizenhét külön­féle »te'epeken* ezenfelül egy lehetetlen város­építő, — inkább viskóépitő politika eredmé­nyeként a háború óta, közelítőleg 1100 egy­szobás és 13"0 kétszobás lakás épült, több­nyire legszerényebb igényű magánosok pén­zén, csatornázás stb. nélkül, veszedelmes, fer­tőzésnek kitett talajokon. Ha csak a régi vagonlakók, a megszállott területekről Szegedre telepítettek, az egyetem és egyéb iskolák, inlernátusok, a különféle állami és egyéb intézmények személyzetének valamint a lebontott egyetemi városrész la­kóinak elhelyezésén kivül a szegedi lakosság természetes szaporodását ís figyelembe vesszük, megállapíthatjuk, hogy az 1910. évi 113.872 lakossal szemben 1927-ben 127.793 lakost mu­tat ki a statisztika, ami 11.2 százalék szapo­rulatnak felel meg. Ha az 1927. évi számada­tokkal szemben az 1928. év végén már 130.000 emberrel számolunk, ami évi 550 lakásszapo­rulati szükségletnek felel meg, ugy a legekla­tánsabban láthatjuk, miig igen nagyon keve­set telt eddig is a város és mily rengeteg teendő várna még reánk. A közgyűlésen tárgyalásra kerülő szerény interpellációmra adott kisgyűlés! válasz messzi, igen messzire készül távolodni a mini­mális igényektől. A felelős szegedi illetékes tényezők a mai áldatlan munkanélküliség kö­zepette, ugylászik, tisztán látni nem óhaj­tanak. A megújhodás tiz éves évforduló ünne­pét csak nem akarják emlékezetessé tenni azzal, hogy a mult évben soványan megkez­dett és közgyűlési határozatban ráparancsolt évi ötven városi pénzen épülő kislakás épit­sének továbbfolytatását -anem kivánják, — mert (ugy-e a fentiekből is ez világlik ld?) »ezideig az eddigi bérházak és kislakások épí­tésével a lakások kellő mértékben szaporit­tattak.c A tízezer, ma ís nedves, egészségtelen és pincelakásban tengődő széies népréteg pedig? — Ezekről fel'esen megfeledkezett volna a város vezetősége? I Remélem, hogy a közgvűlés többsége le fogja szavazni a javaslatot és nem kényszeríti a sorsával elégedetlen, megmérgezett Ie'kfleket a nedves pincékben való szervezkedésre. Taussig Ármin. Eiyedfll nálam kaohatók a világhírű Síy ría ¿<5 Trillán kerékpárok IceréUpároUaí nem kelt mar blz<>mánvo«oklól vásárolni meri cégem köz­vetlen a gyárbM készpénzért eay nagy tételi vásárolt is ezoVet gyári áron e'ső kézből nálam lehet beszerezni. Szántó Sándor sépkereskedő Szeged, Kiss D.-patota, Kiss u. 2. A szegedi gyümölcsexport Ha a gyümölcspiac kérdése rövidesen megoldást nyer, szükséges, hogy ezzel együtt a szegedi gyü­mölcsexportot is céltudatos organizáció alá ve­gyék. Szeged-állomás évente elszállít 6—700 vagon gyümölcsöt és egy kevés főzelékfélét, jobbára kül­földi rendeltetéssel. Ezen exportforgalom a város­nak hasznot hoz, érdeke tehát, hogy minél jobban kifejlődjön. Mig Szeged nem jutott annak tudatira, hogy szépen fejlődő gyümölcsexportjából minő energia­forrás fakad, addig az eddigi berendezkedések is elégségesek voltak ezen évad-forgalom lebonyolítá­sára. Mihelyt azonban a város a gyümölcsförgal­mat, illetve exportot háztartási tényezőjének ismeri el, annak előmozdítására minden lehetőt el kell követnie. A gyümólcsförgalom bizonyos követel­ményekkel lép fel a várossal szemben, melyeknek kielégítése technikai, kereskedelmi és pénzügyi tel­jesítményeket igényel. Technikai teljesítményekkel a gyümölcspiac kér­dését kell megoldani. Elsőrendű kérdés hol legyen a piactér? Modern piacteret kell létesíteni és ellátni oly berendezésekkel, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy az necsak a gyümölcsvásárnak piaca, hanem az export kiinduló pontja is legyen. Az átvételre és csomagolásra alkalmas és megfelelő fedett terü­lettel legyen ellátva és ne hiányozzon a terjedel­mes mérlegház sem. Mert szükséges a modernül kezelt gyümölcsexpedicióhoz, hogy a küldemények a kiinduló píachelyről bepakolva s a /eladáshoz oly részküldeményekre felosztva legyenek ulnak­indithatók, amint eiek as egyes fuvarlevelek sze­rinti tételeknek megfelelnek. Csak igy kerülhetők et a tévirányítások és felcserélések. Az exportőrnek a feladásnál sokszor percekre kell kiszámítani a vasúti menetrendszerű indítást, tehát kell, hogy minden modern segítőeszköz a rendelkezésére áll­jon. Megfelető piacteret bizonyára nem oly nehéz találni Szegeden, ahol olyan területek állnak ren­delkezésre, mint a Mars- és Szent István-terek. Ez utóbbi fekvése a város centrumában kedvező és sokat igérő a megszokott kocsiforgalma miatt, ha onnan a fuvaros kocsiállások és a heti gabona­piacok áthelyeztetnének — a Mars-térre. A7. exportra szolgáló Intézkedések részletkérdése nem tartozván a cikk keretébe, még csak azt em­iitjük meg, hogy mindenütt a városok önmaguk eszközölnek befektetéseket oly berendezkedésekre, amelyek későbbi időkben a városi életet és forgal­mat élénkké teszik is előmozdítják. Dorozsmáról Is azt olvastuk nemrégen, hogy műutat épit a ta­nyai központokhoz, hogy a gyümölcsbeszállitást megkönnyítse, területén centralizálja. Látjuk a né­met városokban a különböző »Schlachthalle«, *Ver­teilangsschuppet stb. exportberendezéseket, melyek mind a városi forgalmat vannak hivatva elő­mozdítani. A kereskedelmi tevékenység célja a szegedi gyü­mölcsöt versenyképessé tenni. Gyümölcsünk mi­nőségileg exportképes, azonban kereskedelmi kö­vetelmény, hogy gyümölcseink a rendes napi árak mellett megtartsa a külföldi paritást, azaz ver­senyképes legyen a külföldön. Ecélból szükséges, hogy a termelő ép ugy, mint a kereskedő, Infor­málva legyen a gyümölcspiac minden fázisáról. A városnak feladata a lermeMf megfelelően tájékoztatni mindazon körülményekről, melyek a gyümölcs ér­tékesítésével szoros kapcsolatban állanak. Az al­kalmas szedési Idő, a várható piac, elérhető árak, csomagolás, beszállítás, mind olyan mozzanatok a gyümölcsforgalomban, melyek végeredményben az export eredményénél befolyásolják. Nemcsak a termeiő, hanem az exportőr is rászorul a város támogatására. Mindazon relációk szorgos felügyelet alatt tar­tandók a vonatcsatlakozások szempontjából, hova a szegedi gyümölcsexport irányul. A város sze­rezzen időnkint meggyőződést hogy a szállítmá­nyok a vasúti táblázatokban előirt legrövidebb idő alatt mint romlandó áruk, elérik-e rendelte­tési állomásukul. A késedelmes szállítás nem egy exportőrt tett már tönkre. Etekintetben a város, mint erkölcsi testüiet sokkai nyomatékosabb tény­kedést fejthet kj, mint a kereskedelmi érdekelt­ség. Végül következnek a pénzügyi követelmények, melyek azonban nem a piac helyreállítási költ­ségeire. nem is a piaci bevételekre, hanom a forgalom fejlesztésére irányulnak. A forgalom azáltal fejlődik ki, hogy az expor­tőrök felkeresik Szeged piacát A nyugati felvevő piacoktól azonban Szeged távol esik, gyümölcsünk e nagy távolság miatt nem birja el a magasabb fu­vardijat, az exportőr sok esetben emiatt nem bír dolgozni. Szeged helyzete e tekintetben precedens­nélkíili a vasúti tarifa-politikában a cson­kaország területén, keletre 9 kilométerre itt a határ, nyugatramenő áruk fuvardijának csökkentése végeit pedig hiába interveniál az idegen vasutaknál. Ugy földrajzilag vasúti forgalmi tekintetből, mint politikailag, mert halárváros, aránytalan hátrányban uan a hasonló gyümölcspiacokat képviselő Kecskemét, Nagykö­rös városokkal szemben, kérjen tehát ez inséghely­zet megsegítésére tarifáiig kormányintézkedést a qyGmölcsexnorí idefére: !<Iv5telI fnvardiffételeke! Sze<?ed<ő! n> nyu­gati átvevő óllotnósohta, mely díjtételek K Kecskemét nyugati relációkra megállapított egységtételeken baziroznak. Regens­burg vasúti s dunavizi nagy átrakó állomás 1200 vasúti kocsirakomány befogadására városi raktár­házakat épített. Képviseli a Rhenaria rajnahajózási konszernt Raktárházainak és viziforga'trának eme­lésére oly mérsékelt külön fuvardijiétcleket lépte­tettt életbe a raktárházakba dmzett va ry ezek Altit feladott vizén szállítandó küldeményekre, mely mérsékléseket a többi hajózási társaságok a ren­tabilitás veszélyeztetése nélkül megadni nem híd­nak. Magasabb viteldijat számítanak anélkül, hogy talán más téren, például gyorsabb szállítás által reoompensálnák a szállító közönséget. A vizdlj­mérséklés elég tetemes: Regensburg—BudapesM viszonylatban I. dijosztályu áruk, melyek közé a* alumlniumtárgyak és a kötszővőgépek is tartoznak, darabáruként fizetnek 8 pengőt 11.60 pengő he­lyett per 100 kgr. stb. Az országos exportforgalom fellendítésére a »Me­zőgazdasági export intézet« szolgál. Emellett azon­ban nem hallgathatok el még egy tényezőt, mely aa export szolgálatában áll, ez a nemzetközi szállt-! tási vállalatok szervezete. Ilyen vállalat kettő ií működik Szegeden. Elfogadnak mindenféle a szál­lítási ügyletekbe vágó megbízásokat és pontos útba­igazításokkal szolgáinak külföldi szerveik közre­működésével. Ezek azok a főbb vonások, melyek kereté­ben a rendszeres exportforgalom kifejlődhetik, ha a város a gyűmölcsforgalmat felkarolja. Winkler Ármin, ny. Máv. felfigyelő. LICHTMAN CIPÓK BALLY CIPÓK Belvároil ClpdUzletSia^ar. E. SCHRTZ MAGDII fűzöszalonja Somogyi I. 15., készíti a legmodernebb Ifizflket, has­kötőket ¿s minden e szakmába vágó készítményeket. 95 fltnden várahozást fölülmúlt!! Minden iziesl klefógtf!!? '„Hindu" Császárzsemlye Ffiszsr-, csemege- és cukorkaüzleiekben 6 fillérért kapható 1 723 magyar kézimuakaujsáí kedvezményes előfizetését március 1\Ó 30-ig felveszi: s&3 Fischer Izsó kézimunkaháza Szeged, Kölcsey ucca ÍO. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom