Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-23 / 45. szám

Pf I v • % yf I-»'-. t M. 23 sngE u OwzDrujonv. I o teq&árujiAeldr datolya Lb meqt&rtya wOOTL« te^étna. i ^TULLÍX. •&QTI TUO^^Cl. <Z)e ügyeden: CuÁ egy,£ux. mm, a dolnaeímnv. Ormit vyihya c/mínah~ oil uenu C^otd^wcef • 81 Hue-ot cy'ómi %mi>ÚUs ih ctxJMk ftfteóuót/ mo^ó^utt I Március elsején ünnepélyes díszközgyűlést iarl a törvényhatóság A közgyűlés hódoló feMralof fnféz a kormányzóhoz — Glalifelder pOspQk szózata a kormányzói Jubileumon (A Dé.'magyarország munkatársától.) Szeged törvényhatósági bizottsága március elsején délelőtt 11 órai kezdettel ünnepélyes díszköz­gyűlést tart, hogy hódoló feliratot intézzen Horthy Miklós kormányzóhoz államfői mű­ködésének tizedik évfordulója alkalmából. A közgyűlés előtt, 10 órai kezdettel az összes felelezetek templomaiban ünnepélyes hálaadó istentisztelet lesz. A fogadalmi templomban tartják a hivatalos istentiszteletet, amelyen a város tisztviselői kara és tőrvényhatósági bi­zottságának tagjai a főispán vezetésével tes­tületileg jelennek meg. A belvárosi plébánia erre az ünnepi istentiszteletre a következő meghívót bocsájtotta ki: »Március elsején lesz 10 esztendeje annak, hogy főméltóságn nagybányai vitéz Horthy Miklós ha­zánk kormányzói székét elfoglalta. E dátum az, 1930 február 22. Szombaton hivatalosan átadták a forgatemnak a szegedi rendőrség rádióiát (A Délmagyarország munkatársától.) Sci­tovszky Béla belügyminiszter szombaton dél­előtt ünnepéhes keretek között adta át ren­deltetésének a Horthy Miklós-rendőri aktanyá­ban felállított közbiztonsági rádióállomást. Mint ismeretes, az ország valamennyi rendőrkapitányságát és rendőrkirendeltségét rádióval szerelték fel, a kerületi főkapitány­ságok székhelyein a vevőberendezéseken kí­vül adóállomásokat is szereltek fel, így Sze­geden is. Az ünnepélyes megnyitáson Sci tovszky Béla belügyminiszter először magyar nyelven üdvözölte a rendőrhalóságokat, majd német és francia nyelven bejelentette a ma­gyar közbiztonsági rádió bekapcsolódását a nemzetkőzi forgalomba. A szegedi rendőrség rádiószobájában a meg­nyitásra megjelent dr. Szalay József kerü­leti főkapitány, dr. Buócz Béla főkapitány­helyettes é« 'őrtisztikar. A szegedi rádió kitűnőn- nagyszerűen vette a A megnyitás után dr. Buócz Péla elmondo't a, hogy a rendőr­ség rádióján :k felvevő készülé­ke már néhány n:ip óta műkö­désben van és m:ír kapott érte­sítéseidet bűn­ügyi körözések­ről. A szolgála­tot két kiképzett rendőraltiszt lát­ja el. A budapesti rendőrségi rádió egyelőre délelőtt kétszer és délután egyszer adja le a híreket, később permanens szolgálatra is berendezkedik. Maparerszág lehengerelte Iusz№ válogatott asztali fanniszezőlt Budapest, február 22. A VII. Magyarország­Ausztria válogatott asztalitenisz mérkőzés első napjának eredménye 13:0 Magyarország javára. tőzsdén is nagy volt a riadalom. A buzakeres­kedők nem akarták vállalni mértékegységnek a kilogramot, mert kicsinyelték. Napokig tartottak az izgalmas tanácskozások, mig végre a tőzsde titkára kitalálta a métermázsát, ami egyszer­re elcsőndesitette a börzések forradalmát. Attól fogva már csak azon panaszkodnak a pestiek, hogy az uj rend mindent megdrágított. (Tudniillik akkor is kerekített a nemzet.) A vidéken természetesen még tovább tartott a zűrzavar s még hónapok múlva is a mértékfront­ról küldenek badiielentéseket a vidéki kereskedők. Kecskeméten például beverték a fejét annak a kocsmárosnak, aki az uj renddel meg akart sza­badulni a kontóra íróktól és azt irta ki az ajtóra: — Bejött a liter, elmúlt a hitel! Ebből a szentenciából szállóige lett s körülbe­lül csak ez maradt meg a mér lékváltozás nép­költészeti termékeiből. Valami szélsőbali kuruc a következő hamar mulandó rigmusokkal tüzelte a nemzeti ellenállást: Szaladj, András, szaladj, Péter, Haragosan jön a méter, Nyomában lityeg a liter, Az is mérges kutyaliter, A gramok is itt ügetnek, Az istenit a németnek. Persze a labancokat is megrúgta a Pegázus. Feltétlenül segédjegyzői ihlet érzik abban a tőr­vénytisztelő tankölteményben, amely így kezdődik: Régi mérték mit sem ér már, Vj mértékkel mír a kalmár, Két fontol tesz a kilogram, Négy latot meg két dekagram. A költő egy kicsit keverte a műfajokat s a tan­költemény ódaí lendülettel végződik: Ezt elfeledni nem szabad, S aki igen, szamár marad. Ettől félt a Keskeny Péter nevű magyar is, akit a borsodi Keőszalontán egyhangúlag biróvá vá­lasztottak, noha kézzel-lábbat kapálódzott ellene. Végre sirva fakadt és kimondta, hogy mért nem vállalja a nagy tisztséget — Miért akarnak engem öreg koromra a bíró­sággal megrontani? Hiszen nem tudok én fran­ciául. Szent Pétert tisztelem, becsülőm, de mit tudom én, ki fene volt az a Szent Méter? Pedig most avval lesz a bírónak a legtöbb dolga. Igaza is volt neki, mert mindenfelé összekever­ték az uj mértékeket nemcsak a régiekkel, hanem egymással is. Komáromban esett meg, hogy a fő­jegyzőné elküldte a cselédjét a székbe egy kiló húsért, a lány azonban egy métert kért, mire a mészáros megnézvén az átszámítási táblázatot, be­letett négy borjúlábat a kosárba, mondván: — Egy méter ugyan csak három és félláb vol­na, de hát már ne csufoskodjunk azzal a fél lábbal, vigye el mind a négyet. A kolozsvári székely lánynak már sokkal jobban fel volt vágva a nyelve, az így állított be a bolto­sukhoz a méterrendszer második napján: — Istálok a'ásan két fityingért három fittyfiritty borsót, oztég négy békaugrásért nádmézet, el meg egy lóugrásért kávét. Kérek fotogémet es beles­tül vaj egy fél métejt, tuggya a varasbéka, hogy es vagyunk valamit ebben a pettventős velágban. Az uj rendnek különben sokáig mételyrend­szer volt a neve az egész országban és a nyel­vészek számára jegyzem fel, hogy a faddl do­hánybeváltó hivatalnál a nép félnap alatt a ki­vetkező variánsokat csinálta az akkor előszór hal­lott kilogram szóra: kilográf, kiliger, kalager, kilográt, ti'ogram, kiugróm, beugrom, geográf, ktog­resz, kilogrász, gelográf, kalográf, kilógran, ko­ligram, filigram, pílogram, puligram, koligraf, ko­ligrad, koligran, kinogran, guligrim, taurigra, fu­ligram, kirúgom, idegraf, kiugrász, dilegron* di­ligra, kiugrány, poligrány. Csak éppen tévedésből se mondta senki se Id­logramnak. Valamelyik minisztérium levéltárában tán még most is megvan a tordal tanács kővetkező furfan­gos felirata: — Tekintve az öl hosszúságát és a méter ró-. vidségét, méltóztassék a nagyméltóságú kormány­nak megengedni, hogy Torda városa addig kizá­rólag a régi mértéket használhassa, még az újba belejön, mert különben a célirányos újítás­ból ís nagy veszedelmek leendenek. Hát nem lett semmi veszedelem se. Egészen Jól beleszoktunk a méterrendszerbe és most már egé­szen mást értünk mételyrendszer alatt, mint ötven évvel ezelőtt. Igaz, hogy mifelénk a tanyá­kon még most is sukk-okban és coli-okban mérnek és — a sz* köztünk maradjon — magam se vagyok egészen biztos benne, hogy a méter csa­ládfáján merre van a felfelé és merre a lefelé. ! Ezt az elkésett jubiláris emlékezést is ugy írtam meg, hogy vannak némi bizonytalanságaim afelől, a dekagram-e a kisöccse a gramnak, vagy a de­cigram. De a tapasztalataim szerint az Is a dolog rendje, hogy akik jubilálnak, sose legyenek egé szen lisítábsu 4 jubilál Ital.

Next

/
Oldalképek
Tartalom