Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-18 / 40. szám

SZCOED. SserketzHMéq: Somogyi uccu 22. L cm. Telefon: 13-33.^KladAhlvntal, klflciönkönyv/hr «» fegylroda : Aradi ucca 8. Teletöm: 300. - Nyomd« • Löw Llpol ucca 1». Telefon - 16-34. TAvIrntl éa levélcím: DélmaqyaronxAg Sieged. Kulturális nemzetköziség és a szegedi munkanélküliek Tehát meglesz a nemzetkőzi kulturális városszövetség. Kezdeményezi a Magyar Városok Kulturális Szövetsége, amelyet viszont nem Szeged kezdeményezett és amely a mult évben tartotta Miskolcon első kongresszusát s ebben a hónapban ülésezik másodszor, megint nem Szegeden, hanem — Békéscsabán. Bizonyára van annak valami oka, hogy a Magyar Városok Kulturális Szövetsége kongresszusait nem tartja kulhirgócpontokon. Következtetések láncolatán át aligha tudunk eljutni ehez az okhoz. Hiszen azt szokták mondani, hogy legerősebb kulturáju az a három város, amelynek egyeteme van. Logikus tehát az lett volna, ha a kulturális városszövetség első kongresszusa nem kerülte volna el mind a három egyetemi várost és ha nem mondtak volna le a második kongresszus alkalmával is arról, hogy elismertebb kulturáju és kulturális intézményekben gazdagabb városban gyűljenek össze, mint amilyen a szépen fejlődő, érdemes Békéscsaba. No de szerencsére különösen mi szegediek meglehetősen hozzá vagyunk eclzve a kulturális logikátlanságokhoz. Nem háborodunk fel tehát amiatt sem, hogy nem Szeged, hanem Debrecen kezdeményezte a városok kulturális kapcsolatának a kiépítését és hogy nem kapta meg Szeged a szövetség élén a vezérszerepet. Ettől még lehetett volna, esetleg lehet ez a szövetség termékeny talaj a városok kulturális megerősödése és fölvirágzása számára. Bennünket azonban most az is aggaszt, hogy nem marad-e le Szeged ebben a szövetségben. Mindig hibáztattuk, hogy a szegedi hatóság nem tart fenn elég intenzív kapcsolatot az eleven élettel és hogy nem kezdeményez. Rosszul megy a színház, részint hatósági szenek, részint az igazgató hibájából, erre leépítenek. A szanálásnak tagadhatatlanul ez a legkényelmesebb, legtehetségtelenebb és legrombolóbb módja. De a szegedi hatóság ezt választja. Debrecen, amelynek hatósága kezdeményezte a városok kulturális szövetségét, most orszá~ gos színházi alap megteremtését kczdemé. nyezi, szubvenciót sürget a három egyetemi város színházai részére és köteleztetni akarja ezt a három várost, hogy színházaikban állandó operacgyüttest tartsanak. Debrecen el akar menni a kultuszminiszterhez, akinek a közbejárásával köteleztetni akarja a rádióközpontot, hogy minden előfizető után adjon át néhány fillért az országos színházi alap részére, amelynek ilyen módon évről-évre tekintélyes összegne sikerülne szert tenni elsősorban a három egyetemi város színházai részére. Szegeden épült az egyelem. Nem a hatóság érdeméből és nem a hatóság kezdeményezésére. Rajtunk és a velünk egy politikai hitet valló lakosságon nem fog múlni, amint eddig sem mult, hogy az egyetem ebben a városban végre teljesen otthon érezze magát. De mindannyiszor, valahányszor helyes várospolitikát kel1 sürgetnünk, rá kell mutatnunk, hogy az egyetemet nem lehetett máshol felépíteni, mint Szegeden. Hatvanba vagy Szolnokra mégse vihették. A tanyai vasút benne volt már megboldogult Pálfy Ferenc polgármesteri programjában. Ugy, ahogy megcsinálták, csekély 300 ezer pengőt fizetünk rá minden évben. Helyes, hogy a hatóság házakat épületeit. De nem helyes, hogy tulóvatos volt és hnav nem tartotta kötelesséKedd, 1930 február IS Ár a 16 fillér VI. évfolyam, 40. szám gének nagyarányú kislakásépitési akciót kezdeményezni. Ennek a kezdeményezésnek a hiányát érzi és kárát látja ez a város a legnagyobb mértékben. A kezdeményezést sürgetjük. Mert ennek hiánya miatt maradna teljesen szürke és szürkülne tovább Nagyszeged kulturális élete, ha nem lennének lelkes magánosok, akiknek buzgóságát nem töri meg a legrettenetesebb hatósági közöny sem és koncepcióra való hajlamosságát nem szikkasztja ki kontárkodók állandó akadékoskodása vagy lomháskodása. A városok kulturális szövetsége megkezdte nemzet kőzi kapcsolatok kiépítését. Ez meglepő. Hát a szegedi hatóság kulturális kérdésekben nem veti meg a nemzetkőzi kapcsolatokat? Einstein nem veti meg. Dehát ő (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból "jelentik: A kamara hétfőn délután leszavazta a Tardieu-kormángt. A szavazás a pénzügyi javaslatok részletes vitája során következeit be. Az ellenzék különböző módosításokat követelt, mire rheron pénzügyminiszter kijelentette, hogy ha a kamara elfogadja ezeket a módosításokat, akkor a kincstár hatvanmillió frankot fog veszteni. Erről az ősszegről a kincstár nem mondhat le és ezért a kormány nevében felveti a bizalmi kérdési. La Moureux radikális párti képviselő válaszolt Cheron pénzügyminiszternek és kijelentette, hogy a kamara tudni akarja, hogy a kormány mereven elzárkózik-e az adók csökkentése elől. Cheron azt válaszolta, hogy a kincstár ujabb adócsökkentéseket nem tud elviselni és újból felvetette a bizalmi kérdést. A kormány biLondon, február 17. MacDonald miniszterelnök ma kilépett az Independent Labour Partyból, amelynek 1891-l>en történt megalapítása óta tasia volt és amelynek u¡abban ElÖFIZETÉSi Havonta helyben 3-2® vidéken és Budnpeaten3-ÖO. KUlftlldUa 6-41) pengő. -- 1 nyes Mim Ara hélkörnap 16, vatar- ea Ünnepnap (lll. Hír« deléaek fel-vétele tarifa »»erlnt Megje« lenlk héllfí kivételével naponta reggel destruktív vallású. Molnár Ferenc sem perhorreszkálja. <3 is destruktív, meg aztán az ilyen embereknek üzlet a nemzetköziség. Miből keresné azt a sok pénzt? Anatole Francé is nemzetközi volt a szó kulturális értelmében és az Stefan Zweig, Romáin Roll and, Schnitzler Artúr, Hauptmann Gerhard, Pirandello és még egynéhányan irók, költők, tudósok és emberbarátok. A szegedi hatóság eddig csak olyankor mutatott rokonszenvet a nemzetközi kapcsolatok iránt, amikor tanulmányútra kellett menni, örvendetes, ha finomítja azokat az érzékszerveit, amelyekkel nemzetkőzi kérdésekben orientálódik. De akkor meg kell barátkoznia azzal a gondolattal, hogy a munkanélküli munkást nem szabad olyan esetben sem elutasítani, amikor a munkát részére nem Petrik Antal, hanem Lájer Dezső kéri. zalmi javaslatát a kamara 286 szóvá! 281 ellenében etata» slíotta, tehát a kormány öt szóval kisebbségben maradt és igg lemondani kényszerült. A Tardieukormány három hónapig élt. A kormány tagjai az ülés után megbeszélést tartottak, majd a miniszterek felkeresték a betegágyban fekvő Tardieut, akinek Jelentést tettek a helyzetről. A miniszterek ezután az Ely^eébe mentek, ahol benyújtották a kormány lemondását a köztársaság elnökének. Az elnök a lemondást tudomásul vette. - • — Briand kijelentette, hogy ezekután nem átázik Londonba, sőt Legguest is hazarendelik. Az uj kormány megalakításáról kedden kezdik meg a tanácskozásokat. i>a szocializmus napjainkban« jelszó alatt indított szélsőséges irángával nem értett egyet. Lemondó levelében minden indokolás nélkül közölte, hogy nem fizet többé tagsági dijat, Megbukott a Tardieu-kormány A francia kamara héífő délutáni ülésén a pénzügyi favaslatok tárgyalásánál öt szávai leszavazták a kormányt — A kSziársaság elnöke elfogadta a lemondást Mosszlcvá'foan Miíégetíék IrotzzUif bizalmasát Blumkint Radele Jelentette íel a Csekdnál (Budapesti tudósilónk telcfonjelentése.') Berlinből jelentik: A Berliner Tageblatt jelentése szerint Trotzkij egyik bizalmasát, Blumkint Moszkvában kivégezték. Blumkin Trotzkij megbízásából Moszkvában felkereste az ellenzék volt vezérét, Radekct, hogy harcot kezdjen Stalin ellen. Radek rendkívül hűvösen fogadta Blumkint, elutasította és felszólította, hogy irataival jelentkezzen a Csekánál. Blumkin nem jelentkezett, mire Radek feljelentette. Blumkint elfogták és a jelentés szerint agyonlőtték. Trotzkijon egyébként is bosszút állt Stalin. Egyik nővérét száműzte, a másik másfélévi raboskodás után meghalt a börtönben, míg két fivére jelenleg is a Cseka foglya. MacDonald kilépett az Independent Labour Partyból, meri a munkáspárt szélső csoporlfa állandóan támadta a munkás» kormány politikáját