Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-02 / 27. szám

nM..MAGY te 10'!0 fehrnár 2. BUTOR legfőbb 247 legszebb legolcsóbb ^ÜffcfSAP LAcvIÁ butorgyárosnáí Címre figyelni! IqSO №Oi«9y Feketesas IX. 15. Részletfizetésre készpénzárban. Városatya-portrék Kvniti Jól fi Kertész József E sorok irója valamikor nagyon régen, szinte legendás távolságban, (egyaránt értve ez alatt teret és időn. nifl-hetősen agresszív magatartást tanúsított V bizonyos Marosán Mi ád nevü ifjúmunkással szemben, akit a gazdája számlával küldött hozzája: — Addig nem fizetek, mondta e sorok irója, amíg a gazdád nem tanulja meg a helyesírást Amböl az is kitetszik, hogy zfn- vizén, közgazdaságon, kezen-vizcn, közgazdaságon,- keresztül, fanatikus hive volt, — akkor azt hitte — az irojfelomnak. A számla ugyanis i^v szólt: Arwya cipője — — — 5 fl. A mester soha nem tanulta meg az ortográfiát, azt szinte bagariával taposta, mégis számos házakat vásárolt és örök példám maradt annak a problémának illusztrálására, hogy milyen baj a műveletlen iparos. Mert végtére lehel valaki tökéletes mester a maga szakmájában, azcrt nem ári, ha tovább képzi magát azokban a tudományokban, amiktől elsodorták az életkörülmények, mielőtt a középosztály proletársorába emelkedett volna. Itt vannak a szociáldemokraták, akik között nem éppen az érettségizettek a legkülönb tudásnak. Mi mindenhez értenek azok, mekkora szívóssággal pótolták az élet iskolájában azt, amit az intézetek padjaiban amúgy sem tanulhattak volna meg! Itt van továbbá a szegedi iparosság olyan hoszsru sora, amely ma európai mértékkel mérve is megállja a helyét minden téren. Ennek az osztálynak reprezentánsa Kertész József, a divatszalon tulajdonos, akinek neve fogalommá vált Szegeden, nők beszélnek róla a dicséret legtökéletesebb hangián, szinte helyrehozva szokat a beszédeket, amiket női szokás szerint egymás ellen követnek el. Az ementálit a vicc ugy készítteti, hogy vesznek egy sereg lyukat s körülrakják sajttal. Az a kereskedő, vagy iparos sem boldogul soha, aki elegendőnek tartja, hogv kibérel egy üzlethelyiséget, bevásárol hat havi hitelre, aztán várja a vevőket. Kertész József előbb kitanulta a szakmáját, aztán elsajátítva itthon mindent, amit lehet, kiment külföldre, körülnézett sokfelé, végül megtelepedett Páris egyik világhírű cégénél. Ahol megfordul mindenki, aki nemzetközi és nem vicinális viszonylatban előkelőséget, ízlést, finomságot, szépséget és kiválóságot jelent. Ahol sose tűnődnek rajta, hogy milyen művészettel varázsoljanak báli toalettet a régi firhangból, mellékes kérdés a pénz, mert mindig van bőven, ahol lehet a feltűnő kosztűm aránytalanul olcsó és fantasztikus áru a másik, amelyre a laikus azt mondja, hogy egészen sima és egyszerű, mert nem értheti meg akárki, hogy néha egy vonal is kincseket ér. Abban a nagyvilági életben van egymásra kölcsönős hatással kereskedő, iparos és közönség; szellemi párbaj folyik le kőztük is, a kikristályosodása pedig a divat, mindenkinek persze a hozzáillő árnyalat. Talán ez a világon a legnehezebb; ízlést szuggerálni és meggyőzni valakit, hogy mi illik neki. (Például én törvényt hoznék, hogv bizonyos formákon és testsúlyokon felüli nők ne viselhessenek csizmát.) Hosszú esztendők munkája és sikere után tért sztán haza Szegedre Kertész .lózser, hogy itthon gyümölcsöztesse a tudását, amit úgysem szerezhetett volna meg, ha nincs meg benne az alapfogékonyság. Gyenge terület m:t ez a Város olyan ntvó számára, mint amilyen ő, nincs környékünk, amely azelőtt ide tódult, — aki azonban helyben van, az nagyon is tudja méltányolni a Kertészszalon franciás finomságát, utolérhetetlen angol kosztümjeit. Ebben a tekintetben ma már nincs különbség főváros és vidék között, aminthogy látni Parisban is fcontármunkát Még valamit tanult Kertész a külföldön, érzéket szociális dolgok iránt, nyugati kulturát, előkelő felfogást, modort Amit eddig ezen a téren produkált, az biztató arra, hogy a közgyűlésen is figyelemmel fogják meghallgatni. Dr. Baér Jenő A Délvidékről elmenekült és elkergetett tisztviselőkből annyian telepedtek meg Szegeden, hogy egész közgyűlést tarthatnának. Van a soraikban polgármester, vármegyei l'őjcgyző, főszolgabíró, szolgabíró, árvaszéki ülnök, sok községi jegyző. (A községi főjegyző fogalmát nem ismeri a törvény, ez a szívességi titulus csak a Tisza-Duna közén harapódzott el. Epp így a »falusi bíró« sem főbíró. Ez a cím a főszolgabíró röv (ülése.) A főszolgabirák sorából való dr. 'íarir Jenő is, aki a kitűnő torontáli iskolákat járta ki. Dr, Beér itns Kezdte ott, ahol a ! vármegyékben mindenki kezdi, a joggyakornok| ságon, megtanulva összes csiniát-binját annak ?. boszorkánykonyhának, amit közigazgatásnak neveznek. Torontáli Széli Kálmán paktumos miniszterelnöksége idején ugyancsak kikezdte a kormány. Széli ugyanis tiszta választást akart semmibe se szabad beleavat kozui, mégis megharagudott az akkori főispánra, mert az nem támogatta az egyik jelöltet. A szerb jelölt ujyanis veje volt a Nemzeti párt valamelyik oszlopának, a Nemzeti párt pedig épp akkor olvadt be a Szabadelvű pártba és ott a prim stimmet játszotta, llát bosszút kellett állni. Megtörtént hát az a ritka eset hogy a főispán azért bukott meg, mert hü maradt a kormány intencióihoz. Csúnyán is ment a dolog. Széli Kálmán végigrazziáztstta a mumusnak feltüntetett Kaffka miniszteri tanácsossal a vármegyét, felfújtak minden kicsiséget, hogy a főispán rovására írhassák. Akkor mondta egy megyei hozzáértő: — Szeretném én annak a minlavármegyének az alispánját, vagy diszvárosnak a polgármesterét látni, akit ne függeszthetnék fel, ha okvetetlenkedni akarok egész sor olyan hibáért, atnik nélkül a közigazgatás meg se lehetne. Mert amíg. akaratlanul bár. nem léptek valakinek a tyúkszemére és pontosan beszállították a kormánypárti képviselőket, mintavármegye hírében állt Toröiítál. Az is volt. Tisztviselőit szívesen vitték el főispánnak idegen törvényhatóságok élére, mert a legtökéletesebb iskolát járták ki. Kétszázhúsz község tartozott ide, tizennégy járás, sok nemzetiség, — mégse voit soha baj. Ennek a gárdának egyik kiválósága dr. Baár Jenő, aki nem tartozott a kucsirozó főszolg&bírák közé, hanem járía a falvait, ismert minden embert, tudta a bajaikat, kívánságaikat éá — ha kellett — a közönséget w'clte meg, nem a sokszor kiskirályt játszani akaró jegyzőt Szerették is, sőt ami ennél több, becsülték, mert megbíztak a föltétlen Igazságosságában. Mániákusa volt mindig a rendnek, ami — ugy érezzük — csak a hanyagok, a felületesek szemében kicsinyesség, alapjában véve testi tisztaságot jilent. A vasalt nadrág még önmagában nem reprezentálja a jó tisztviselőt, viszont kevés a bizalmam annak a munkája iránt, ald gyászszegélyes körmöket visel. Valamit belefrőcskendez ebből az elintézésbe. Baár Jenőt szintén meg akarták tenni főispánnak a menekülés után, de nem kért belőle, mért tisztában van az állás reprezentálási terheivel, ő maga pedig sosem volt abban a helyzetben, hogy mást is szerezzen, mint megbecsültetést méltánylást, a közpályán. Szívesen lépett volna Szeged város szolgálatiba, ahol kétségtelenül nagy hasznát veszik alapos műveltségének, sokoldalúságának, de hát tetszenek ismerni az arab közmondást a tü fokáról, meg a tevéről, — nemkülönben a szegedit a »gyűtt-ment«-ről. (Ámbár voltak már ezen a téren is nagy gorlícei áttörések.) így reá hárult az a mindennél súlyosabb feladat, hogy a Társadalombiztositót annak minden lehető és lehetetlen formázatában átvezesse a kezdet nehézségein, kielégítve alul és felül minden kívánságot. Aki ismeri ezt a szervezetet a hozzá kapcsolódó sok mindennel, sokszor a kényszerű megkötöttséget, — az tudja azt is, hogy itt Baár Jenő erős kezére, van szükség. Az igazságosságára, a rendszeretetére, amit nevezhet az érzékenykedő bürokráciának, azért mégis csak rend marad. A közgyűlés elsőrendű közigazgatási szakértőt kapott az ő személyében. ®nrisi rendelés TI$za Lafos körút 23. Ntffjv munkálatoknál lörles»zléses rendszer, kisebbeknél árengedmény. Rerdelís: 9 — 1 icj é* Ví3—6 óráig ^ »'ícjvő d»>nl közönséget, hogy b Gettó Vigadót SS? mm! Szíves pártfogásukat SsŐKe Manó tisztelettel kérem 472 vendéglő*. KASS KÁVÉHÁZ Ma és minden este f Ftired1 és §íres cigún ra múx&íMál. 451 yiAlnualf • Csipkék, selyem tUlltfk, gytfr»- BltP-alr- Frackoingek, nyakkend0ktkeztyUkt riVSfgjycSHa gyök, csattok sth. órl&si választékban. Vltünf harisnyák stb. szoUd olcsó áraiíon! a» Pollálc Testvéreknél Csekomcs ucca és Széchenyi íér. L