Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-16 / 39. szám

1930 február 18. w fïfiT.M A G V A RORS7 ífS Goidmark Károly 4 centennár um és a szegedi filharmonikusok vasárnapi hangversenye alkalmából Kimagasló muzsikus cen'ennáriumára készül Ismét a világ. Goldmark Károly szülelésének századik éve nagy zenei események rendezésének veti előre az árnyékát. A Sába királynője halhatatlan szerzőjét, akinek a jelenkor aeropagja talán még lelkesültebben tapsol, mint félszázad előtti hallgalósága, Bécs a magáénak tekinti, de elsősorban nekünk magyaroknak van jogunk hozzá és kötelességünk vele szemben. Goidmark Károly Keszthelyen született 1830-ban. A Nagymagyarország keretei is szűkek lettek kitáguló hatalmas képességeinek s hamarosan elvándorolt a muzsikusok akkori Mekkájába, Beethoven, Schubert, Mozart és Haydn városába, Bécsbe ahol a hangulatok csábos szavára költők, irók, de különösen a muzsikusok ihlete termékenyült meg. Goldmark Bécsben élt, de hazája különös ázsiai varázsát és színnel bujálkodó zenéjét sohase tudia elfeledni, akkor se, amikor keleti pompától roskadózó bibliai operájában a héber dalok forró szenvedélyességéről énekelt. Ha komponistáról lehet mint koloristáról beszélni, Goldmark elsősorban kiváló freskófestő volt. Nagyvonalú, nagytávlatú, széles melódiamedrekből folyó ragyogó páthosszal, nemes és előkelően szellemes kompozició-slilussal. Kortársai voltak a nagy ujitók: Meyerbeer és Wagner, Goldmark mégis megőrzött művészetében Lzonyos fölényes önállóságol és olyan pozíciót teremlett müveinek, hogy külön fejezetet nyitott az operák történetében s neve fénnyel vonult be az örökéletűek pantheonjába. Zenekari művei, de különösen a Sakuntala-nyitány hatásos, poétikus, ötleles felépítésével, dallambőségével egy csapásra ismerlté tette a muzsikust. Müvei mind, operák, zenekari müvek, gyökerükben rejlő sajálos jellemvonásukat megőrizve, a hangulatnak sziporkázó változatosságával állandóan magával ragadó hatásúak voltak és maradtak. Mi magyarok mindmáig nem űztűnk kultuszt Goldmark müveinek és emlékének ápolásából, pedig hozzánklarlozósá.^ának kihangsulyozásával csak nyerhetett volna kulturfölényűnk. Bécs nagy ünnepségekre készül. Reméljük, hogy Budapest elsőbbségi és szülői jogánál fogva a kegyeletes kötelességek teljeBilésében nem marad az osztrák főváros mögött. A szegedi filharmonikusok vasárnapi hangverseny ülaet — megelőzve minden más ünneplést — Goidmark emlékének és müveinek szentelik. Ezzel a figyelmes és kegyeletes gesztussal helyes uton járnak és bizonyítják, hogy a művészet istápolása a szegedi muzsikus életben mindig döntő, csak abban az esetben nem, ha — házikezeléses. Lengyel Vilma. Vasárnap ts hîllon la a diadalma* Sulbim&rine Wimmer Fülöp indilvônya a nyolcórai munkaidő lörvénybeiklatása ellen IVlmmtr raleo (A Délmagyarország munkatársától.) Wimmer Fülöp a nyolcórai munkaidő tervezet törvénybeiktatásával kapcsolatban az alábbi indítványt terjesztette a közgyűlés elé: »írjon fel a város közgyűlése ugy a népjóléti és munkaügyi, mint a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, esetleg az összkormányhoz, hogy a 8 órai munkaidő törvényes megállapítsanak kérdésével egyelőre ne foglalkozzon, az erre vonatkozó mostani jo-á lapotot vá tozallanul tartsa fenn. Kisebb-nagyobb időközökben mindig újra és újra felszínre kerül a 8 órai munkaidő törvénybe való iktatásának kérdése, amely a magyar ipar jelenlegi válságos helyzetében egyenesen katasztrófális következményekkel járna. Vass József miniszter ur Peyer interpellációjára e napokban a parlamentben újból kijelentelte, hogy a törvényjavaslatot, amely már előkészítés alatt áll, rövidesen beterjeszti. Nem is a meggyőződésem szerint erre egyedül hivatott kereskedelemügyi minisztérium részéről történik ez, amely a magyar ipar jelenlegi helyzetét és az idevonatkozó körülményeket legjobban ismeri, hanem a népjóléti és »mxinkaűgyi« minisztérium részéről, amely — ha Vass miniszter ur a kormány errevonatkozó megbízatására is hivatkozott — mégis kevésbé hivatott a munkaidő kérdésének eldöntésére, mivel az Ipar tényleges helyze'ét természetszerűleg kevésbé ismeri, mint a kereskedelemüryi miniszter. Határozottan merem állítani, fcogy egy 9 és félórás, reggel 7 órától, 1 és félórás déli szünettel este 6 óráig tarló munkaidő az ipari, gyári munkást éppenséggel nem terheli tul, amikor neki ezen munkaidő után nem kevesebb, mint 14 és félórája marad pihenésre, szórakozásra, sportra, esetleg továbbképzésre. Határozottan állitom azt is, hogy a 8 órai munkaidő törvénybeiktatása által a jelenleg a gyárakban majdnem általánosan fennálló 9 és félórás munkaidővel szemben előálló 1 és félórai munkakevesebblet a hazai ipart a mai viszonyok között súlyosan érintené és versenyképességét ugy a belföldön, a dumpingárakkal dolgozó külföldi iparral szemben, de még inkább a kivitelnél lényegesen leszorítaná. Az az egyetlen indok pedig, amelyet a 8 órai munkaidő tőrvénybeiktatása mellett felhoznak, hogy ezáltal a munkanélküliek száma lényegesen apadna, kézenfekvően téves, mert azokban a gyárakban, ahol gépekkel dolgoznak és ahol tehát egy munkás egy vagy több gép munkáját ellenőrzi, azzal, hogy a munkaidőt másfél órával megrövidítik, egyetlen egy munkással több nem kaphat kenyeret. Énnek csak az volna a következménye, hogy a meglevő gépek és berendezések teljesítménye egvhalodrésszel csökkene. Egyedül a bányászatnál áll az, hogy egy bizonyos mennyiség termeléséhez 8 óra alatt több munkás kell, mintha ugyanazt a mennyiséget 9 és félóra alatt kívánjuk előállítani, esetleg még az építészetnél is tekintetbe jöhet ez a szempont, de itt már sokkal kevésbé, mivel az elvégzendő mennyiség nincs időhöz kötve. Mindezeken felül utalok még megcsonkított hazánk általánosa:; ismert, annyira kedvezőtlen helyzetére, amelynek javítását mindanynyian elsősorban a termelés minél nagyobb fokozásától várhatjuk, miért is szükségesnek tartom idejekorán felszólalni az ipari termelést feltétlenül megszorító intézkedés ellen, nehogy a magas kormány — ellenérvek hiányában — a szocialisták itt tévesnek bizonyított indokai alapján, éppen ezt a legkevésbé jogos kívánságát teljesítse.« Zsebóra tavltós 2 pengőül Lánc, pyiirtiforrasztás arannyal .50 f. Brilliáns ékszer alakítás és foglalás. Lelkiismeretes szakszerű munka. Kisebb iavitás megvárható ¿r* * » Mikszáth K. n. 12. Valéria tér sarokg^iaSpar «Csepel» kerékpár kSzfll választhat igényének megfelelőt 105 pengőért ab Csepel, részletre. Vételkényszer nélkül tekintse meg dasan felszerelt raktárunkat WcSss Manfréd R.-T. lölerohalo TISZA Lajos körül 42. 615 Aki február 25-lg ^ttíWlM» bangszer készítőnél Kelemen o. 7.9 pengőn felfii vásárol as ajándékba kap eny finom hurt! !62 HARMONIA HANGVERSENYEK A Február 18 Tisza Dohnányi dtszhang -ve rsenye Isi BaranyiJánosdr. zenelskolAIAnak növendék hangversenye Febraár 26 Tisza Golűovszkn Boris zongoraestje M&rctus 5 Mozi Doni Kozák Kórus Vezényel: SERGE JAROFF M&rclus S Tisza Laurlsin Lafos tenor Kerpely Jenő gordonka Április 23 Mozi Anday Piroska dalest MAJus 1 Tisza Léner-qnartett Jegyárusítás : Délmagyarország fegylroda A Belvárosi Moziban H.OTS.O Moi 1 Hebtuár 1« án vasarn-p Nem repríz' A legha Hr iubh drtroszlr*l«nd"ttl'm: Nem reprlzl A vérző cirkusz. Az nMvfli. Burleszkek. Ei'sdlíok keidete 5, 7. vi«ir. él fl.nepnao 't \ 7 ónk' r HARRY L EO KE, horda Maria, Verebes Ernő e yflt »» töszerepl'séve' A párisi diVöikirály <•» Broodway hercegnője Pauline Garon-nal hé tr.n é>. kedden a Korzó Moziban. B Mái k knde > 5 7, 9. vvá'- é« Onnep-ao i 5. 7. 9 órakor mmtmmmmimm