Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-13 / 36. szám

1930 február 13. Ill I if nil | —».^MM-k^p; DflM^nY'.r z vr. 3 Móra Ferenc némeí nyelven hivatalosan publikálja a szegedkörnyéki ásatások eredményéi Az első füzei októberben jelenik meg a szőregi bronzkorról (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi muzeum hosszú évtizedek óta végez Szeged környékén régészeti és kulturhistóriai szempontból is nagyjelentőségű ásatásokat, amelyeknek eredménye már igen sokszor keltett nemzetközi viszonylatban is feltűnést. Az utóbbi évek alatt Móra ^reoc ásatásai beMóra Fereno tetőzték ezt a régen folyó és most tervszerűvé tett munkát. A muzeum azonban igen nagy hátrányt szenved amiatt, mert az ásatások eredményéről a külföld hivatalos és hiteles tudósításokat nem kaphat, mivel a muzeum anyagiak híján eddig nem publikálhatta az ásatások eredményét. Ebben az évben a helyzet megváltozik, az év vége felé a muzeum kiadja első publikációját. Móra Ferenc erről az elhatározásról a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — A város hatósága előterjesztésemre ezer pengőt illesztett ebben az évben a muzeum költségvetésébe, hogy ezen a pénzen kiadhassuk a már régóta kiadásra váró publikációkat. Ezer pengő természetesen nem iesz elég erre a célra, de remélem, hogy sikerül még vagy ötszáz pengőt szereznem hozzá és ez az összeg már körülbelül fedezi a szükségletet. A füzet kvart alakú lesz, illusztrációs lábiákkal, a legmodernebb kiállításban adjuk ki, a szöveget német nyelven irjuk. így azután csereviszonyban léphetünk a külföldön megjelenő tudományos munkák kiadóival, ami a Somogyi-könyvtár szempontjából nagy előnyt jelent. A muzeum eddigi munkáját anyaggyűjtésnek tekintjük, amely nagyszerű eredménnyel járt, mert most bőven van mivel a tudományos világ elé lépnünk. De az eredmények publikálása tudományos kötelessége is a muzeumnak. — Az első füzet valószínűleg októberben jelenik meg és a szőregi bronzkort ismertetjük benne. Ezt követni fogja még hét nagyobb ásatás anyaga és ha időm marad rá, akkor sort kerítek a Somogyi-könyvtár szakkörök előtt is ismeretlen kincseinek publikálására. Anyaga olyan sok van az intézetnek és a könyvtárnak, hogy legalább harminc évio nem okozhat gondot a téma. H statóriális bíróság 10 évi fegyházra Ítélte a gyújtogató tanyai legényt óriási érdeklődés melleit tartotta meg a főtárgyalás! a rőgtőnitélő bíróság (A Délmagyarország munkatársától.') Zsúfolt terem előtt, óriási érdeklődés mellett tárgyalta szerdán délelőtt a szegedi törvényszék, mint statáriális bíróság, Nagy János 19 éves vásárhelyi lpgény bűnügyét, aki január havában felgyújtotta édesatyja tanyáját. Pontban féltiz órakor vonult be a biróság dr. Tóth Gyula elnökkel az élen. A birói emelvényen, az elnök mellett foglaltak helyet a tanács tagjai: Dudás Béla, Hábermann Gusztáv, dr. Taraj ossy Béla, dr. Aprzy Ernő és pótbiróként dr. Bátkag Zoltán. A vádat dr. Kalmár Szilveszter képviselte, a védelmet dr. Sebők Ferenc látta el. Tóth Gyula elnök bejelenti, hogy az ügyészség értesítése után összeállította a rögtőnitélő-tanácsot, mivel ez a bünügy a statáriális biróság hatáskörébe tartozik. Nagy János, a vádlott, az elnöki bejelentést mozdulatlanul, állva hallgatja végig, semmi félelem, megindultság nem látszik rajta. Az elnök kérdésére harsány hangon jelenti, hogy jelen van. Elmondja az elnök kérdéseire, hogy 19 éves, mészáros és hentessegéd, 16 hold föld tulajdonosa, büntetlen előéletű. Az elnök felszólítására dr. Kalmár Szilveszter ügyész terjesztette elő a vádat. A Vásárhely melletti 23 és félholdas birtokon áll az a tanyaépület, amelyet Nagy János 1930 január 2-án felgyújtott. A birtok tulajdonosai: a vádlott atyja: Nagy Adám, a vádlott és két ^XXTTXTTTTTTnrTV\ z f t I X rTTfvmrr» testvére. A gyújtogatás éjszakáján Nagyék tanyásbérese, Káló Pál névestéjét tartotta, amelyen megjelent 20— 25 vendég, köztük Nagy János is. Megjegyzendő, hogy a béres semmiféle italt nem adott a vendégeinek. Éjféltájban a béres vadházastársa, Salkai Julianna átment a szomszéd szobába megnézni hogy az ott elhelyezett két csecsemő alszik «. Ekkor látta, hogy az udvar világos, tüz van Fellármázta a vendégeket, akik kirohanlak és oltani igyekeztek, de ez nem sikerült, mert sem vödör, sem viz nem volt kéznél. Az épület tetőzete biztosítva volt 800 pengőre. A tanyásbéresnek kára nem származott, emberélet ki nem oltatet!. ellenben a közeli istállóban elhelyezett állatok veszélyben forogtak. A tázután a kutasi csendőrőrs levezette ? nyomozást, mrgállapitották, hogy a gyújtogató Nagy János volt, be is ismerte a bűncselekményt. Azért gyújtotta föl a tanyát, mondotta, hogy édesapja kényszerítve legyen uj tangál építeni. Ugvanczt mondotta a rendőrség előtt is, de ott vallomását megtoldotta azzal, hogy tettének elkövetésekor részeg volt. — Előttem már — folytatta az űayész — visszavonta beismerő va'lomását és azt mondotta, hogy a cfrndőrök megvertek, azért mondotta el ezt a mesét. A rendőrségen pedig nem olvasták fői előtte a jegyzőkönyvet, úgyhogy nem is tudja, mit vettek abba bele. Amikor kihallgattam, azzal védekezett, hogy véletlenül qyujtotta föl a tangát, amikor felment a padlásra kukoricát lopni. Ezt a védekezését azonban a tanuk meg .'ogják cáfolni. — Minthogy cselekedete kimeríti a rőgtőnbiráskodás hatáskörébe tartozó gyújtogatás bűntettét, MAtól vasárnapig A Columbia Pictures vllágattrakclöfa: SUBMARINE (Acélkoporsó) JACK If OI/T - DOROTHY REVIER ^^szereplésével és a blsérO mtlsor HlilliiHMinir -TTTT^ Y «I V I I.IMIII RA a Belvárosi Moziban inivnTTinni imiimi kérem a rőgtőnitélő bíróságot, hogy Nagy János fölött ítélkezzék. A vádlott nem szenved sem lelki, sem testi betegségben, úgyhogy a személyi és tárgyi kellékek megvannak. A tanuk előállításáról gondoskodtam. Az ügyész előterjesztése után dr. Ács Sándor és dr. Knall János orvosszakértők megvizsgálták n vádlottat és jelentettéle, hogy teljesen egészséges. Az elnök ezután Nagy Jánoshoz fordult és megkérdezte, hogy a gyujtogatást szándékosan követte-e el. — Nem szándékosan tettem, — válaszolta Nagy János. Ezután elmondta, hogy éjjel féltizenkettőkor felment a padlásra, hogy a vetőmagnak eltett kukoricát elvigye. Szivarra gyújtott, aztán eldobta az égő gyufát, amitől lángra kapott a pókháló. Megijedt és leszaladt és kőzévegyült a vendégeknek. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy se-n a csendőri tényvázlatba, sem a rendőrségi jegyzőkönyvbe foglaltak, nem felelnek meg a valóságnak. Igaz-e az, hogy maga uj tetőt akart a tanyára és ezért gyújtotta föl a házat f — Nem felel meg a valóságnak, ezt soha senkinek sem mondottam. Arra vonatkozólag, hogy minek kellett neki a kukorica, elmondja, hogy édesapjától kevés zsebpénzt kapott, ezért akart igy nénzt csinálni magának. Nagy Ádám, az édesapa kihallgatása következett ezután. Nagy Adám kijelenti, hogy vallani akar. Elmondja, hogy fiának tényleg kevés pénzt adott Lehetségesnek tartja, hogy a fia lopni akart, annál is inkább, mert a gyújtogatás után egy zsák hiányzott Nem volt kőztük szó arról, hogy uj tető kellene a házra. A biróság Nagy Ádámot vallomására megeskette. Ezután kihallgatták a többi tanút : a csendőröket, akik azt vallják, hogy Nagy jószántából, minden kényszer nélkül vallotta be a szándékosságot, — a vendégeket, akik tulajdonképen nem tudnak semmit, csak azt, hogy Nagy János a tűz kigyulladása előtt és után nagyon szomorú volt. Ezzel azt akarják mondani, hogy a legény lelkiismeretét erősen nyomta az elkövetendő bűncselekmény súlya. Az elnök felolvasta ezután az ügyész által felvett helyszíni szemle jegyzőkönyvét, megállapítja,, hogy a statárium, amelyet 1923-ban belügyminiszteri rendelettel lázadásra és gyujtogatásra korlátoztak, ma is érvényben van. A statáriális rendeletet annakidején megküldőtték a vásárhelyi polgármesternek és az államrendőrségnek, amely értesítette a törvényszéket, hogy a hirdetményt kiragasztotta. Dr. Kalmár Szilveszter felszólalása után dr. Sebők Ferenc mondotta el ezután védőbeszédét — A rőgtőnbiráskodás — kezdte — a középkori istenit Kelekhez hasonlít. A biróság teljes fegyverzetben, talpig páncélban áll a meztelen vádlottal szemben. A szerencsétlen vádlott a csendőrség keiéből a rendőrségre, onnan az ügyészségre kerül és még a védelemtől is elzárják. Azt hozzák föl ellene, hogy beismerte tettét a csendőrség előtt Ha igy is áll a dolog, hamisan vádolta önmas/ál, mert azt hitte, hogy a lopási kísérlete a súlyosabb a véletlenségből okozott tüzvészokozásnáí. Felhozzák ellene, hogy szomorú volt egész este. . . Kártyáztak pénz nélkül, mulattak bor nélkül, enni sem kaptak, hogy ne lett volna szomorú! Pontról pontra vázolta ezután a vád állításait, végül arra kérte a bíróságot, hogy vagy mondja ki azt, hogy nem tartozik az ügy az ő hatáskörébe és utalja a rendes biróság elé, vagy mentse fel a vádlottat. A rőgtőnitélő biróság félórai tanácskozás után, kettőkor hirdette ki az Ítéletet, melyben bűnösnek mondja ki Nagy Jánost és ezért 10 esztendei fegyházra itéli. Az Ítélet végén a biróság megjegyzi, hogy az Ítélet ellen jogorvoslatnak helye nincs, az jogerős és végrehajtható Nagy János szemrebbenés nélkül hallgatja a súlyos Ítéletet, azután szó nélkül meghajtja magát és mintha csak 10 napi fogházra Ítélték volna, elmegy a fegyőrrel. Korsó Mozi Februür la án, csütörtökön OLGA CSEHÓVA M„erepl<^: Kellermann testvérek. Két férti harca a nőért AzunVivül: Bártáncosnő. Elfad<."o* ketdete 5, 7, 9, vasár- és flnnepns" 3 5, 7, 0 órakor