Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-12 / 35. szám

1930 február í2. DÉT.MA n Y A RORSZ ^(5 3 95' ,Az ul izezonban nem engédem mag az operatársulat megszervezését*3 — mondja Somogyi polgármester, aki örömmel engedné áí a szegedi operaegyüíiesl — Debrecennek (A Délmagyarország. munkatársától.') A debreceni lapok napok óla foglalkoznak azzal a Debrecen számára nagyjelentőségű kulturális eseménnyel, hogy az oltani Csokonai-színház, amelynek Kardos Géza a vállalkozó igazgatója, rövidesen műsorába illeszti hosszú idők után az első operát, még pedig Mascagni Paraszlbecsületét. A debreceni színháznak ugyanis évek óta nincs operaegyültese, bár a zenei körök és az intelligensebb közönség egyre nagyobb erővel köveleli az operaelőadások állandósítását. A debreceni szinház igazgatója ebben az évben ünnepli meg tízéves debreceni igazgatóságának jubileumát és ennek a jubileumnak a keretében adják majd elő, természetesen vendégművészekkel, Mascagni operáját. A debreceni lapok megállapilják azt is, hogy az operaelőadás jelentőségét és ünnepélyességét emeli, hogy a Parasztbecsület is most jubilál, amennyiben ebben az évben lesz megírásának negyvenedik évfordulója. Debrecenben ezzel az előzetes színházi Jelentéssel kapcsolatban erőíelles társadalmi és hírlapi mozgalom indult meg az operaelőadások állandósításáért. A lapok oldalas cikkekben harcolnak ezért a szép célért, hivatkoznak Debrecen egyre fejlődő zenei kulturájára, hivatkoznak arra, hogy Debrecen ma már olyan nagy város, amely nem nélkülözheti a szinház! kultúrának ezt a legszebb részét sem, ezért nyiltan azt követelik Kardos Géza színigazgatótól, hogy jubileumát az önálló opereegyülíes megszervezésével tegye nevezetessé. 'A jelek szerint valószínű, hogy a mozgalom telfes sikerrel {ár és a debreceni színházba rövidesen beköltözik az állandó operatársulat is. Dr. Somogyi Szilveszter állandóan azt hangoztatja, hogy Szegednek gazdasági, kulturális és politikai téren egyaránt Debrecen a legkomolyabb, talán az egyetlen komoly riválisa. Ezért gondoltunk arra, hogy közöljük a polgármesterrel a debreceni eseményeket. de meg azért is, mert a szegedi szinház úgynevezett anyagi válságával kapcsolatban valaki kitalálta, hogy a válságot csak az operatársulat feloszlatásával, az operaelőadásoknak a szinház műsorából való kioperálásával lehet megoldani, illetve enyhíteni. A jelszó azok előtt, akik nem foglalkoznak mélyebben, intenzivebben a város kulturáiis problémáival, nagyon hirtelen »népszerűvé« vált. így esett, hogy amig a rivális Debrecen közönsége lelkes harcot kezdett az operaelőadásokért, mert azoktól kulturális föllendülést, a városi közönség intelligenciájának gyarapodását várja, Szegeden komoly, felelős állásokat betöltő urak a* opera meggyilkolására készülődnek. Ezért ismertetlük a debreceni mozgalom részleteit a polgármesterrel és ezért kérdeztük meg tőle, hogy mi a véleménye a dologról. — En kész őrömmel hajlandó vagyok arra — mondotta a polgármester —, hogy átengedjem a mi eaész operaegyOllesünkel Dr, Somogy! Szilveszter Debrecennek, mert a város ezidőszerint nem bírja el az operatársulatot. Nem gondolok én arra, hogy a szegedi színházból végérvényesen kizárjuk az operát, ugy tervezem, hogy a kővetkező szezonra szólna csak a száműzetés. Addig, amig a válságot megusszuk, amig a deficit eltűnik. Azután ismét lehel szó arról, hogy újból megszervezzük a külön operaegyültest, amely igen nagy költséggel terheli meg a szinház költségvetését. Ez természetesen csak az én elgondolásom. Ha a közgyűlés ugy fog határozni, hogy a házikezclést tartsuk fenn továbbra is és engem biz meg' ennek a halározatnak a végrehajtásával, én bizony az uj szezonban nem engedem iBMBRKHE (Sz acélkoporsó) Egy elsülyedí lenaeralnl/fdrd legénységének élel-Saldl 0arca i az óceán embernemi ária mély- C ségelben. «* Két vasból való férfi mérltazése ! egy perzselő szépségű asszonyért , és találkozása a szerelem buta telenetel után az acélUoporsó , átült Saláliusáiában. Az embert , Összetartás, a bajtársi érzés győzelme a szerelem teleit. . Premier csütörtök. Belvárost Mozi ' meg az operatársulat megszervezését Ennyit mondott a polgármester. Mi pedig majd fogunk még arról beszélni, hogy nem az operaelőadásoknak nincs létjogosultságuk Szegeden, hanem a házikezelés rendszere vesetette el létjogosultságát. A város azért vette elsősorban házikezelésbe a színházat, hogy annak kultúrintézmény jellegét fentartsa. Operettkultusszal pedig nem lehet, még házikezcléses alapon sem, kulturhivatást betölteni. Ujsszegeden épiíilz fel a versenyusszoúái? A város adja a telket, az OTT megcsináltatja a medencéig a SsUE leiépiti a tribünt (A Délmagyarország munkatársától.) Hoszszu idő óta folyik a harc Szegeden a versenyuszoda építése körül. Mint emlékezetes, a kérdéssel nemrégen a kultuszminiszter is foglalkozott, aki félig-meddig Ígéretet tett arra, hogy abban az esetben, ha a város megfelelő telket ad, államköltségen felépítteti az uszodát. Közben azután az történt, hogy a kultusztárca költségvetését megnyirbálták, a kultuszminiszternek redukálnia kellett programját és azokról az építkezésekről is le kellett mondania, amelyekhez a tervek már készen állottak. Ezért nem kerül sor ebben az esztendőben a kollégiumok felépítésére, sőt még a Tanítók Házának terve is megfeneklett. Ebben az évben csak azokat az építkezéseket folytatják, amelyek már a múlt évben megkezdődtek. A szegedi versenyuszoda telekproblémája egyik sulvos része volt ennek a kérdésnek. Többféle kombináció merült fel, de mindegyik ellen volt valami kifogás. Először arról volt szó, hogy a Pacsirla-uccában, az ott épülő uj elemi iskola mellett teremt a város helyet az uszoda számára, mivel azonban a telektömbön három lakóház is áll, amelyeket természetesen le kellett volna előbb bontani, a város elejtette ezt a kombinációt. Volt azután arról is szó, hogy a Pulcz-uccában csinálnak helyet az uszoda számára, azonban ez ellen a megoldás ellen is kifogások hangzottak el. A Szegedi Usző Egyesület most ujabb megoldást talált, amely az eddigiek közül a legalkalmasabbnak látszik. Arról van szó, hogy; Újszegeden, a hídfőtől jobbfelé, a vakok intézete melletti térrészen építenék fel az uszodát hetven méter széles és huszonöt méter hosszú medencével. Az uszodához külön, háromszáz méter mély ártézi kutat fúrnának, amelynek huszonhatfokos vize lehetővé tenné késő ősszel és kora tavasszal is a tréningeket. Az Országos Testnevelési Tanács a testnevelési alapból kiutalná a medenceépités és a kútfúrás költségeit, a SzUE a tribünépités költségeit vállalná magára, a várostól csak a kijelölt telek átengedését kérik, Dr. Hunyadi Vas Gergely vezetésével kedden délelőtt a SzUE küldöttsége járt a polgármesternél, akivel ismertették ennek a megoldásnak a tervét és arra kérték, hogy a város engedje át díjtalanul a kérdéses területet. A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, hogy a megoldást helyesnek, kivihetőnek tartja, jobbnak az eddig fölbukkant terveknél és ezért pártoló javaslattal viszi a SzUE kérését a kisgyűlés, illetve a közgyűlés elé. Szerdán délelőtt statirlills fe'résá^ össze a szegedi törvényszéken A gyújtogató vásárhelyi legény figyében tárgyal a rőgtőnitélő tanács (A Délmagyarország munkatársától.1 A szegedi törvényszéken szerdán reggel fél 10 órakor statáriális bíróság fog Ítélkezni Nagygyőrgy János 19 éves vásárhelyi legény fölött. Néhány nappal ezelőtt tőrtént, hegy Nagygyörgy Jánosék tanyáján társaság gyüil össze. A vendégek jókedvűen iddogáltak, éjfél felé a fiatal Nagygyörgy János összeveszett az édesatyjával. Pénzt követelt, liggy kocsmába mehessen és tovább folytathassa a mulatozást. Édesatyja megtagadta kívánságát, mire a legény haragosan eltávozott. A vendégek tovább mulatoztak, nem is sejtették, hogy a legény milyen bosszút forralt. Nagygyörgy János ahogy kiment a szobából, felment a padlásra és égő csóvát vetett a szalmatetőre, amitől az pillanatok alatt lángra kapott. A tanyába lévők csak akkor lettek figyelmesek, amikor valaki kívülről megkopogtatta az ablakot és figyelmeztette őket, hogy fejük fölött ég a tető. A csendőrök még az éjjel elfogták Nagygyörgy Jánosi, aki egykedvűen vallotta be,' hogy ő gyújtotta fel a tanyát. Azt adta elő védekezésül, hogy unta már és szégyelte. az ósdi zsuppfedelcs tanyát. Többször kérlelte édesatyját, hogy építtessen uj tanyát, de az öreg erre nem volt hajlandó. Ugy gondolta, hogyha felgyújtja a tanyát, az öreg kényszerítve lesz az uj tanya építésére. Nagygyörgy Jánost letartóztatták és átadták az ügyészségnek. Mivel a szegedi tőrvényszék elnökének még 192t-ben közzélett