Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-12 / 9. szám

1930 január 12. Dfíf V » rv V-'-" i «; flz ínsépinnka keretében a város hasznos munkálatokat végeztet el a munkanélküliekkel Háafön kiicr.cszázülven mun;,anélküli kezdi meg egy hétig tarló munkáját fA Délmagyarország munkatársától.') Mi­Mlyffy László műszaki tanácsos szombaton délelőtt osztotta be a péntek délig jelentkezett közel két és félezer munkanélkülit azokba a turnusokba, amelyek három hétig találnak foglalkozást és szerény segélynek számitó ke­resetet a váró» által kiirt szükségmunkáknál. Az első turnusba kilencszázötven munkanél­küli került, akik hétfőn reggel már meg is kezdik a munkát. Az első turnus munkaprogramját már ki Is dolgozták és azt szombaton jóváhagyta a polgármester. A program szerint a jövő héten a munkanélküliek rendbehozzák az ahószi­vattyutelep ki/olyóját, előkészítik a Római­kőrút torkolatánál tervezett homnkkirakodó alapozását és elvégeznek még több ucca- és csatornatisztilási munkát, amelyre mind szük­ség van. A második turnus, amely egy hét múlva áll tounkába és amely szintén kilencszáz mun­kásból fog állani, a vasútról nagy salaktöme­get szállit a sertésvásártérre. Szombaton délelőtt ugyanis alsóvárosi küldöttség járt a polgármesternél, amely azt kérte, hogy a vá­ros készíttessen a sertésvásártér körül és ma­gán a téren is salakútokat, hogy az eladók és a vásárlók ne sülyedjenek el esős időben a sártengerben. A polgármester megígérte a kül­döttségnek, hogy ezt a munkát is felveszi az inségmunka programjába, mert bízik abban, hogy a vasútról ingyen kap megfelelő meny­nyiségü salakot. A vásártérre hordott salakot a harmadik munkásturnus formálja majd utakká a vásártéren. Ezek a munkálatok a mérnöki hivatal költ­ségvetése szerint ötvenezer pengőbe kerülnek. A lapátos-ásós napszámosok huszonöt fillér órabért kapnak és igy naponta megkeresnek — két pefigőt. A kubikusok napszáma két és félpengő lesz. A munkanélküliek b^osztísa alkalmával ér­dekes iparjogi prob'éma merült föl. Amikor a fuvarosok beosztására került a sor, jelentke­zett a fuvarosok ipartársulatának egyik ve­zetője és az ipartörvény rendelkezéseire való hivatkozással azt kérte, hogy a város csakis azokat alkalmazza fuvaros mnnlcára, akiknek iparigazolványuk van, mert a fuvarozás enge­délyhez kötött iparág. Erről a komplikációról Mihályffy tanácsos jelentést tett a polgármes­ternek, ald megállapította, hogy az inség­munka keretében mindenki kaphat fuvaros­munkát, mert most nem rendszeres, hanem alkalmi fuvarozásról van szó, amelyre az ipar. törvény megszorítása nem vonatkozik. Ezért utasította a mérnöki hivatalt, hogy a jelent­kező és tényleg ráutalt fuvarosokat állitsa munkába, függetlenül attól, hogy van-e ipar­igazolványuk, vagy nincs. A szociáldemokraták az Inség­akcióról Lájer Dezső, a szociáldemokrata párt tit­kára a következő nyilatkozatot küldte be a Délmagyarországnak az inségmunkák ügyé­ben: — Szegedi pártszervezetünk és szakszer­vezeti bizottságunk állandóan napirenden tartja a munkanélküliség kérdését. Községi frak­ciónknak azonban máig sem volt alkalma a törvényhatósági bizottság közgyűlésén foglal­kozni Szeged munkásságának ezzel a rémével, mert a választás óta caak olyan közgyűléseket hívtál• össze, amelyeken örökös tagokat, kü­lönféle bizottságokat, tisztviselőket választot­tak, legközelebb pedig felsőházi tagot, míg az ezeknél sokkal fontosabb munkanélküliség kérdése máig sem került napirendre. — Valami mégis történt. A város hatósága AMIG öh ALSZIK A DOLGOZIK Csaholüdii hashaiti. Env'n-. gyora, biztos. Egy próbaosojnagolás 14 fillérén megsySzi öat erről l felhívta a munkanélkülieket, hogy jelentkez­hetnek szükségmunkára. Péntekig -— mint is­meretes — 2100 munkanélküli férfi jelentke­zett. Szombaton reggelre valamennyiüket a hatósági munkaközvetítő elé rendelték. A' munkaközvetítőben azután tanácskozás kezdő­dött, hogy hogyan lehetne megoldani a jelent­kezők munkábaállitását. Kitűnt, hogy nincs kidolgozott munkaterv. Legföljebb SOO-at lehet foglalkoztatni. A többi 1600 munkanélküli me­het haza és folytathatja tovább a koplalást. Majd a jövő szombaton elbocsájtják a most felvett nyolcszázat és helyükbe állítják a má­sodik nyolcszázat, míg a harmadik nyolcszáz majd csak ké thét múlva jöhet munkába. Ha pedig azok is ledolgozták az egy hetet, újra itt lesz mind a UfíO munkanélküli és folytat­hatja családiával együtt a nélkülözést ott, ahol elhagyta. Jön február 1., fizethetik a házbért a semmiből, etethetik családjukat a semmivel... — A kimaradt munkanélküliek elkesere­dettségüktől hajtva a polgármesterhez akartak indulni, hogy munkát vagy segélyt kérjenek, de a városháza felé vezető uccákat ekkor már rendőri készültség szállta mec. mely tervttk végrehajtását meghiúsította. — így néz ki az ország második városának szociálpolitikája, ilyen intézkedésekkel akar­nak a munkanélküliek nyomorán segíteni. Gondolnak-e a felelős tényezők aira, hogy mire fog ez vezetni? Hétfőn lárgyalía a szeged! íörvénys^ék a Tonellt—Frtlhwirili-íéle sajtópert hogy unokám sorsát nem teszem le az ilyen gon- j cok k ,letkczett. A mult év február 1-én ^f^ a"«01 kezébe, aki még a magáéra se tud a szegedi iparosság közgyűlést tartott, amelynek keretében az iparosságot megszavaztatták. Ilyen (A Délmagyarország munkatársától"). Érdekes és nagvszabásu sajtópört tárgyal hétfőn a szegedi törvényszék V/M-tanácsa. A vádlott dr. Tonrlli Sándor, kereskedelmi és Iparkamarai főtitkár, a feljelentést ellene Frühwirth Mátyás országgyü­i lési képviselő adta be. A sajtópör az emlékezetes kézmüveskamarai har­vigyázni.) Most aztán megkaptam a berlini boltos vála­szát, amelyből kiderül, hogy ha az unokám egye­lőre nem jut is a skót várkastélyhoz, János hozzá­jut a finom deszkákhoz. A három csomagban a Die Feinde Deutschlands cimü hábo­rús diszalbumnak a három utolsó kötete van. A két elsőt még 1915-ben elküldték, amikor elő­döm, Herr Tomokain, vagyis Tömörkény Ist­ván előfizetett az egész munkára négyszázti­zenhét magyar koronát. H. Klemm ur igen kéri a bocsánatot, hogy csak most birta kiadni a hát­ralevő köteteket, ami majdnem csődbe is juttatta, noha közben fölemelték a győzelem reményében indított kellemetlenül szép díszmunka bolti árát, úgyhogy az ma hétszázegynehány magyar pengőbe kerülne.... Hál ha Tom Okain elémbe állt volna és lábaim­hoz tette volna Skóciát összes várkastélyaival és tavaival, hát az nekem nem lett volna hihetetle­nebb, mint ez a külországi levél. Hogy legyen va­lahol a világon egy könyvkiadó, aki tizenöt évvel ezelőtt vállalt kötelezettségének eleget tegyen, mi­kor arra senki nem sürgeti s hogy a maga anya­gi károsodásával befejezzen egv drága díszmunkát, aminek a kezdetét a megrendelői rég elfelejtet­ték s hogy amikor a sok mai pengőt érő könyvet a régi garasokért megküldi a szittyák földjére, még bocsánatot is kérjen a késedelemért: ez nekem olyan csoda, hogy el kell vele kérkednem fünek­*<nak. H. Klemm ur valószínűleg nem értené meg az én csodálkozásomat. De akik az utolsó tíz esztendő alatt hol kemény parancsra, hol szelíd nyomásra, hol hivatalos írásra, hol félhivatalos ajánlólevélre •summákat fizettek ki soha meg nem jelent megyar könyvek és folyóiratok előfizetési dijában, azok megértik, miért képpeszt el engem eunyire ez a német becsületesség. szavazások voltak az ország egész területén, az összes ipartestületeknél is. A szegedi közgyűlésen az iparosok többsége tartózkvlof' a szavazástól és csak mintegy 20 százalék szavazott le. Február 3-án rikk jelent meg a Délmagyarorszátjbriru amely dr. Tonelli Sándor főtitkár nyiMLczatát közölte. Tonelli nyilatkozata akkoriban nagy feltűnést kel­tett a szegedi iparosság köréb-n, mert rámutatott azokra az inditó okokra, amelyek a kézmüveska­mara propagálóit vezetik. Frülvuith Mátyás kép­viselőről, aki az egész akciónak a mozgatója és legvehemensebb harcosa volt, nyilatkozatában a kővetkezőket mondotta: — Mit mondjak Frühwirth Mátyásról, aki a mentelmi jog védelme alatt oalósággal destrnáló izgatást folytatott országszerte a kereskedelmi és iparkamarák ellen. Nekik csak e<& mentségük le­het: nem tudták, hogy mennyit ártanak az ipaio­soknak, mikor elidegenít ette ÍM a kamaráktói... A nyilatkozatnak ezt a részét Frühwirth Mátyás sértőnek találta magára nézve és emiatt feljelen­tést tett dr. Tonelli Sándor ellen. A főtitkár a feljelentés után te jedelmes bead­ványt terjesztett a vizsgálóbíró eté amelyben kér­te nyilatkozatában foglalt állításainak igazolására a valódiság bizonyításának I •"••lését. Beadvá­nyában arra hivatkozott, hogy a kereskedelmi és iparkamarának jelenle-i szervezetükben kétségtele­nül kn-érdrkü és hatósági felleg') fef­Ismét magyar mii Biró Lajos fenek ki és nyilatkozatával ennek további zavar­talan működését akarta biztosítani A kereskedelmi és iparkamarák kezdetben mel­lette állottak az iparosoknak a kézmüveskamará­val kapcsolatos törekvéseinek, mert arról volt szó, hogy az ipartestületek fölé egy ipartestületi központot állítanak. Később a szimpátia megvál­tozott, mert olyan propaganda következett, amely azt akarta, hogy az iparosok teljesen váljanak ki a kamarából. A józanabb elemek tisztában voltak azzal, hogy az iparosság érdekeinek ilyen köz­pontosított szerve csakis sérelmes lehet a kisipa­rosságra. Azt a működést, amelyet a kereskedelmi és iparkamarák, az ország területén, teljes birtoká­ban a vidéken élő iparosság helyzetének, kifejt, azt egy központi szerv semmiesetre sem tudná elvégezni. A kézmüveskamara propagálói, elsősorban Früh­wirth Mátyás, ekkor kezdették el a kamara ellen indított harcot. Frühwirth volt az, aki a kama­rákat ugy igyekezett beállítani a közvélemény előtt, mint amelyek nem teljesitik a hivatásukat Az ő működése éppen azért volt destruáló, mert azok előtt akarta a kamarák tekintélyét aláásni, akik a kamara kötelékébe tartoztak. És ennek a hatása bizonyos mértéiben meg is látszott, mert egyes vidéki ipartestületek az állandó támadásokra bizonyos tekintetben el is hidegedtek a kamarák­tól. Frühwirth pedig szórta támadó cikkeit ré­szint a budapesti Uj Nemzedékben, sőt a kép­viselőházban is izgatott és azzal vádolta meg a főtitkárokat, hogy 20—25 évig sem néznek szét a kerületükbe. Egyizben cikket közölt a szegedi ka­mara főtitkárának és tisztviselőinek fizetéséről, amelyben szándékosan magasabbnak tüntette fel a jövedelmeiket. Dr. Tonelli Sándor mindezek igazolására szá­mos iratot, lappéldámjl és tanút jelentett be. A bizonyítás elrendelése fölött a hétfői tárgyaláson dönt a törvényszék. •^•BHHnBHsmssniiiiii mimm HONTALAN HŐS-« parádés filmje csütörtöktől a Belvárosi Moziban. HIIBHSHBSHnBMHBBKTnninang EMIL JANNINGS

Next

/
Oldalképek
Tartalom