Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

- 1030 január 1, Ankét a színház válságáról A színház financiális válságán a művészi válság megszliníeiéséveS lefceí segiíeni Legelőször egy formai kérdést kell elintézni, ^zu^i, hogy az intendáns véglegezte a véleményét a válság okáról és megoldásáról, van-e értelme a szegedi szinházkérdés legújabb fázisához való hozzászólásnak? A közönség szerint: igen. Erre kell következtetni abból, hogy érkeznek cikkek, érdeklődések és kérdezősködések. Az újságíró szerint: a város háztartását, presztízsét és egész lakosságát érintő olyan nagyfontosságú kérdésben, mint amilyenné a szinház kinőtte magát, senkisem hallgathat, akinek van mondanivalója. Az intendáns legrokonszenvesebb tulajdonságai: elfogulatlansága és Intelligenciája. A dolgok mai stádiumában sem hisszük, hogy hatástalanok maradnának rá: a közönség véleménye és a logika törvényei. Tehát: megpróbáljuk ott megfogni a dolgokat, ahol a legtermészetesebb, a művészi termelésűéi. Ha a gyufagyár nem Jövedelmez, akkor a gyufa gyártása, vagy elhelyezése körül mutatkozó hibákat keresik meg és gyűjtik egybe s ilyen módon próbálják megváltoztatni a termelés föltételeit és ezzel eredményét. így van ez a munka minden ágában. A különleges körűit:-, "nyeket természetesen figyelembe kell venni Ilyen például, hogy a szegedi színháznak monopóliuma van a várcs egész területére és hogy a színház nem gyufa, vagy szatying, hanem művészet termelésére van hivatva. Mik a szegedi szhház gyártmányai ? Legnagyobb gyártmánya az operett. Ebből szállít legtöbbet és feltűnően sokat költ a kistafirozására. Prózát mérsékelten szállít és áldozatkészségből is, munkából is, lelkesedésből !s a legkevesebbet az operának juttatja. Már most az a kérdés.- a gazdasági válság mellett mekkora szerepe van a szegedi színházi válság felidézésében ennek a termelési rendszernek? Budapesten hét sziuháia van a prózának, kctlő az operettnek. A Fővárosi Operettszínház megbukott ás Fővárosi Müvész-Szinház név alatt lett belőle Budapest legújabb prózai színháza. A Belvárosi Szinház válságát ugy oldották meg, hogy száműzték az operettet és átadták ezt a színpadot Heltai Jenőnek és Lengyel M?r.y';;"r!n?k, akik az irodalom podiu.nára avarul;-.; -u ';'•< X Vc.z-ar Szinház prózai j szinház volt, átment több válságon, de egyetlen j egy megoldásnál sem cserélték fel a prózát az operettel s a véglegesnek látszó legutóbbi rendezésnél annak a Pünkősti Andornak juttatták az igazgatói széliét, akinek a neve nivő, irodalom és művészet biztositéka. Tehát: operettszínházak sorjában alakulnak ál prózai színházzá, de egyetlen ?gy prózai színházból sem lett vagy lesz opcr;U. színház s emellett az nj színházak mind prózai színházak. Kell-e özeknél fényesebb bizonyíték amellett, hogy a próza után összehasonlíthatatlanul nagyobb a kerestet, mint az operett után? Nagyobb a kereslet vidéken is, hiszen eléggé kcztudomásu, hogy a pesti színházak közön-ígének tekintélyes része — vidéki. Vem a;:onban egy fontos szempont, amelyet itt figyelembe kell venni s amelyet mindig szem előtt kell tartam, amikor Szegeddel kapcsolatosan beszélünk színházi válságot felidéző gazdasági válságról. Az idén a pesti színházakban is gyakran lehetett látni gyönge házat Beszéljünk azonban csak a mostani helyzetről. A Kamaraszínház a Reggel, délben, este eimű vígjátékkal még mindig telt házakat csinál és az idén is állandóan műsoron tartja a Krétakört. A Nemzeti Színházban Móricz Zs-igrr.ond darabiának minden előadásához napokkal előbb elkapkodják a jegyeket s a Vígszínházban zsúfolt házak előtt megy a Matyika, Csathö Kálmánnak az irodalommal csak távoli rokonságot tartó, de pompás szereposztásu legújabb vígjátéka. A bukásokról, a gyönge házakról, a hibákról nem tanácsos, de nem is lenne hélya ilyea nyíltan beszélni. Egy bizonyo» rendkívül snfc függ a helyes darabválaí-t tástél és a helyes szereposztástól s a szegedi szinház az idén sem operált tulszerenesés kézzel ezeken a területeken. Szabadjon az intendáns! elaborátum egyetlen egy passzusával vitába szállni. Azt méltóztatik mondani, hogy nagyszerű gondolata Tarnag Ernőnek az operaszemélyzet leépítése s az operaházi együttes vendégwerepeltetésénck rendszeresítése olyati módon, hogy minden hétfőn lejönnének Szegedre, hiszen Pesten hétfőn úgysem tart előadást az Operaház. Szabadjon megjegyezni, hogy a nemcsak anyagi, hanem kulturális válságba is jutott szegedi színház élén vérszegényebb és károsabb gondolatot ler. , melnt nagyon nehéz lennp. ~ Nyíltan le merem irni ezt a mondatot, tnert ha vannak személyes természetű szempontjaim, az csak privát életem rokonszenve az igazgatóval szemben, de 5 sem és senkisem veheti tőlem zo-. kon, ha közszeretetem, kulturális igényeim és lelkesedésem semmiféle téren sem bírják se megtűrni. se elviselni, se a megalkuvást, se az eípaktálást. Az operaházi együttes vendégszereplésének *•* » tervezett módon való reads7,»resHésp a legdrágább lenne állam és város részé. re, a kulturális élet hosszú Ideje áhiiott országos szempontból végtelenül fontos és helyes zenei decentralizációját pedig hosszú Időre lehetetlenné tt-iiitó. "1 A házikezeléses szegedi szinház igazgatója Hogyan foglalkozhatik olyan tervekkel, amelyek a feloirdfiozni kezdett szegedi zenei élet egyik ágát a gyökerében elsorvasztanák, kiirtanák? Milyen koncepció és mekkora kulturális lendület van ehhez képest Lengyel Vilmának abban a tervében amelyet karácsonykor közzétett. Mért m foglalkozik az igazgató a kérdésnek ezekkel a vonatkozásaival? Mért nem készít vagy készíttet a kérdéses nagyobb operai társulatról költségvetést és mért nem kezdi meg a tárgyalást a számításba jöhető tiz-tizenkét város polgármesterével? Ez lenne kulturmunka és siker esetén ez lendítene a szegedi színházon. Művészileg is. anyagilag is. A régi jó időkben történt, még a li>. században Valamelyik pozsonymegyei községbe elruent a püspök canonica vísítatióra s amikor meglátta, hogy Szent Márton püspököt lóháton festtette az oltárképre a plébános, ezzel a kérdéssel fordult hozzá— Miért nem inkább püspöki ruhájában pingáltattad le a szeutet? Miért tetted az oltár fölé ezt a nagy lovat? — Kevés a parókia jövedelme, felelte a plébános. Szent Márton mint katona beérte egy lóval is, de mint püspök már hat lovat kívánt volna. Ennek okáírt így takarékoskodtam. Ez a kitűnő eset jut most az eszembe, hogy megint hallom, hogy nincs pénz a szinház irodalmi és művészi fellenditésére, de van ezer és ezer pengő a Mersz-e Maryk kiállítására. Szegények vagyunk. Ennek okáért igy takarékoskodunk Kérem szépen: tudom, hogy a szegedi szinház I élén tiz év alatt öt igazgató állt, hogy Almássy ! után Palágyi, utána Andor, utána Faragó, utáno Tarnag következett, hogy ugyanez alatt a tiz év alatt Debrecenben csak Kardos, Miskolcon csak Sebestyén igazgatóskodt itt. A paprika, e tarho-