Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-05 / 4. szám

1930 január 5. DÉLM 4 r.v A ÍRORSZÁG 9 gumitalpa posftocíjiőj a tökéletes meleget tartó és vízmentes téli cipff mindazok részére, akiket hivatásuk metsző hidegben, hóban, sárban is a szabadban tart. AQOföCQ a legnemesebb anyagokból készült, a cipff finom, meleg gyapjúszövete és bélése a láb melegét fetI tétlenül biztosítja, háromszoros gumiszigetelése a nedvességet tökéletesen kizárja. ¿D.ES&0 ^P^1 szárazon, egyenletes melegben pihen a láb Minden más téli cipőnél jobb Minden más téli ci&őnél olcsóbb i ÜilBlliiiiirii*! msans A köteleié gyorsirAs Irta: dr. Traeger Ernő miniszteri tanácsos, a gyorsirási ügyek kormánybiztosa. A minisztertanácsnak 1929 december 6-án tartott ülésében hozott egyhangú határozata ismét az érdeklődés középpontjába állitotta a gyorsírást. A minisztertanács határozata nemcsak elismerést jelent a gyorsírás számára, amely ezzel az ország ügyeit intéző legfőbb fórum részéről kapja meg a díszes blzonvitvánvt arról, bog}' a gyorsír ásnak a nemzet jövőjében milyen jelentős szerep fog jutpi hanem jelenti a gyorsírásnak a köztudatba ma már átment használhatóságának és fontosságának maradéknélküli megbecsülését, mert az egész ország közvéleménye csak helyesléssel és megnyugvással fogadta a minisztertanács döntését, jeléül annak hogy közszükségletet elégített ki egy a széles rétegekben megérett kérdésnek helyes megoldása. December 6-án a minisztertanács azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a magyar közigazgatás reformra szorul, mert az évtizedek folyamán hatalmassá nőtt bürokrácia sok felesleges hajtását le kell nyesegetni abból a célból, hogy a közigaz. gatás gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóbbá váljon. A minisztertanács elhatározta, hogy a közigazgatás egyszerübbétételét a közhivatalok és a közintézmények ügyrendjének kibocsátásával kezdi meg, amely tartalmazni fogja mindazokat a szabályokat és eljárási módokat, amelyek az ügyek kezelésére és az ügyek intézésére vonatkoznak. De már ezzel az első lépéssel összefüggésben, szinte egy lélekzetvétel alatt, rámutatott a minisztertanács arra is, hogy a közigazgatásnak egyszerűsítését, meggyorsítását, olcsóbbátételét és megbízhatóbb működését semmisem szolaália óban előnyösen, mint a gyorsírás. A minisztertanácson résztvett Ugrón Gábor, mint a Takarékossági Bizottság elnöke, aki Bethlen miniszterelnök felkérésére nemcsak a közhivatalok és a közintézmények ügyrendjét ismertette, hanem a gyorsírásra vonatkozó javaslatokat is előterjesztette. A gyorsírásra vonatkozólag a minisztertanács Határozata hármas irányban szól: 1. A középiskolák tananyagába fel keÜ venni a gyorsírást a rendes tantárgyak között. A gyorsírás éppen olyan tantárgy lesz, mint a latin vagy a görög nyelv, a földrajz vagy történelem. Hiszen a gondolkodást éppen ugy élesíti, a fantáziának éppen olyan szárnyakat ad, az ész és a tehetség fejlesztésére éppen ugy alkalmas és a benne levő kombinatív tulajdonságoknál fogva önállóságra éppen ugy nevel, mint ezek a tantárgyak, eltekintve attól, hogy a lélektan és a nyelv tőrvény. szerűségeinek felhasználása révén a logikus gondolkodásra, a nyelvérzék kiművelésére és a kicsi, szolt, sokoldalú stiluskészség elsajátítására ezeknél sokkal jobban és eredményesebben tud hatni. 2. A felsőkereskedelmi iskolákban, amely iskolatípusban a gyorsírás már a kötelező tantárgyak sorában szerepel, a gyorsírás óraszámát a szükségletnek megfelelően fel kell emelni, még pedig a második osztályban ezentúl a kevésnek bizonyult heti egy óra helyett heti két órában fogják a gyorsírást tanitani. Ezenkívül a felsőkereskedelmi iskolákban a rendes tantárgyak közé kerül a gépírás, amelynek tanítása eddig meglfhetősen el volt hanyagolva. A gyorsírásnak és gépírásnak a kereskedelmi iskolákban való intenzivebb tanítása abban leli indokát, hogy innen kerülnek ki a gyakorlati pályákon elhelyezkedők nagyobb tömegei, akiknek minden foglalkozási ágban feltétlen előnyt, sőt többnyire exisztenciát biztosat a gyorsírás és gépirás tudása. 3. A gyorsírás és a gépirás tudása bekerül mint qualifikácionális kellék a minősítési törvénybe. Ez azt jelenti, hogy ezentúl az állami szolgálatba csak olyan egyének vehetők fel, akik a gyorsírásban és a gépírásban való jártasságukat igazolják. Ez áll a fogalmazási tisztviselőkre éppen ugy, mint a kezelési és segédhivatali tisztviselőkre. Életem legszebb emlékei közé fogom számítani, hogy a minisztertanácsnak e nevezetes ülésén, amelyen fezeket a fontos határozatokat meghozták, jelen lehettem és így tanuja voltam annak a nagy megértésnek és méltánylásnak, amelyben a kormány a gyorsírás ügyét részesítette. A minisztertanács határozata végrehajtásra vár. Az egész ország reméli és várja, hogy a végrehaj. fásban ugyanaz a szívós, kitartó akarat fog érvényesülni, mint amelyet az elhatározásnál a lelkesedés tetté tudott érlelni. A magyar gyorsirótársadalomnak régi vágya, mi több, csak a messze jövőben megvalósulásra váró álma ment egyszerre teljesedésbe. A rsoda egy. szerre valósággá válhatott, mert adva voltak a feltételek, amelyeknek megteremtéseért a magyar gyorsírók tömörülni tudtak. Ez a csoda aí egyenes w^gj'ar gyorsírás mc&tettWiMsse volt, amely. nek életbeléptetése után már nem lehetett kételkedni abban, hogy az egy táborban való egyesülés erejét csakugyan céltudatos munkával és határozott állásfoglalással alkotó energiákra tudjuk átalakítani. Büszke vagyok arra, hogy a szegedi gyorsírók a magyar gyorslrőtársadaloinna!» megmozdulását megértették és odaállottak mellém, amikor 1926ban kormánybiztossá való kinevezésemkor adott programomban pontról-pontra megjelöltem az elvégzésre váró feladatokat A szegedi gyorsírók (A Délmagyarország munkatársától.) Emlékezetes, hogy Wimmer Fülöp, a kereskedelmi és iparkamara elnöke, Szeged forgalmának fellendítése érdekében legutóbb töbh tiervet vetett fel. Ezek között a két legfontosabb volt a bajai müut kiépítése és a Szeged—Félegyháza—Csongrád—Szentes —Vásárhely—Szeged motoros körforgalmi vasúti forgalom megindítása. Szegednek ezt a kívánságait annak idején — mint emlékezetes — küldöttség tolmácsolta Bud János kereskedelemügyi miniszternek. A miniszter kijelentette, hogy a terv tetszik és azzal behatóan foglalkozni kíván, sőt a tervek kedvező elintézését is kilátásba helyezte. Szombaton azután leirat érkezett a kereskedelemügyi minisztériumból, amely a tervbevett motoros körforgalom megindításával foglalkozik. A leirat szerint nem létesítenek motoros körforgalmat, annyit azonban kilátásba helyez a minisztérium, hogy a május 15-én életbelépő nyári menetrend keretében gondoskodás történik a Szeged és a szegodkörnyéki városok kedvezőbb vonalösszeköttetéseiröl. Ez a kedvezőbb csatlakozás, továbbá a kilátásba helyezett vonatszaporitások, a miniszter szerint, ki fogják elégíteni az érdekelteket. A miniszteri leirat egyébként a polgármesterhez érkezett és a következőképen hangzik: »Utalással folyó évi szeptember hó 25-én 8424/1929. eln. szám alatt kelt felterjesztésére, értesítem Méltóságodat, hogy azt a javaslatát, miszerint Szeged város kereskedelmi forgalmának megélénkitése céljából a m. kir. államvasutak Szegedről kiindulva Hódmezővásárhely— Szentes—Csongrád—Kiskunfélcgytiázán át Szegedig motoros körforgalmat vezessenek be. minden irányban alapos és beható tárgyalás anyagává tettem, A javaslat részletes megvitatása során mejöjyőződtcm arrűij hogj; nem csináltak nehézséget és nem támasztottak akadályokat, amikor arról volt szó, hogy a mult hagyományaival szakítani kell egy erőteljesebb jövő érdekében és a rendszeri harcokban való közreműködés helyett a rendszerek fölé emelt gyorsírás eszméjének diadalraj uttatásáért békeszerető jobbot nyújtottak. Ez a békejobb egyúttal a segítő kéz szerepét is játszotta, a mérieg serpenyőjében azt a többletet, amely a győzelem felé billentette a mérleg nyelvét Köszöntőm a szegedi gyorsírókat a jelenleg érvényben lévő menetrend nem elégíti ki teljesen fentemliMt gócpontok jo. gos és méltányos közlekedési igényeit. Bár az óhajtott motoros körforgalomnak a Budapest—szegedi fővonal bekapcsolásával való megvalósítása forgalmi és üzemgazdasági szempontokból nem látszik lehetségesnek, egyidejűleg felhívtam a m. kir. államvasutak! igazgatóságát, hogy az 1930. évi május 15-éa életbelépő éves menetrend keretében gondaskodjék arról, hogy az emiitett városok között az érdekeltségnek megfelelő, a mai menetrendnél kedvezőbb közvetlen vonatösszeköttelések létesíttessenek. A közlekedő vonatok számának szaporításával és ujabb csatlakozási lehetőségek teremtésével az érdekeltségnek kívánsága előreláthatólag teljesíthető lesz anélkül is, hogy szószerinti értelemben vett körforgalom létesittetnék.<í n kormány nem állit hivatalos jelöltet a tokaji kerületben 'A Budapesti Értesítő jelenti: Dr. Vass József népjóléti miniszter ma délben-fogadta a tokaji választókerület küldöttségét, amelynek szónoka, Vaskó József prelátus, mádi esperesplébános azt kérte hogy a kormány részesítse támogatásban az ő jelöltjüket, Krivossi Árpád budapesti ügyvédet. Vass József népjóléti miniszter válaszában kijelentette, hogy tudomása szerint Krivoss Árpád nem lép fel a kerületben. A kormány nem kívánja befolyásolni a választók akaratát és ezért sem az egységes párt, sem a keresztény gazdasági párt nem állítanak hivatalos jelöltet a kerü. létben. Lázár Miklósnak eddig tehát nem akadt ellenlelöltje,, Motoros körforgalom helyett — kedvezőbb csatlakozási menetrendeket ad Szegednek a kereskedelmi miniszter