Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-05 / 4. szám

4 DÉLIWAtlV A KORSZAG jaguár a. ©regele és fiatalok Irta: Tonttiu Sáador. Karácsonykor az élet meghosszabbításáról Írtam egy kis elmefuttatást. Erre a cikkemre két levelet is kaptam, melyeknek egyike kritikai megjegyzésekre méltatja az általam csak súrolt kérdést, az öregek és fiatalok egymáshoz való viszonyát. Kritikai megjegyzéseiben a levél Írója felvet egy olyan problémát, amelyet másutt is nagyon gyakran szoktunk hallani,'hogy boldogabb lett-e az emberiség, mióta rászakadtak a gépkocsi, motorbicikli, repülőgép, rádió és jj modern technikának egyéb vívmányai? A levél írója sehogysem akarja honorálni azt a küzdelmet, amelyet az emberiség a repülőgéppel és autóval az idő leküzdéséért folytat. Azt mondja, hogy amit mi heladásnak nevezünk, tulajdonképen csak látszat s a technika haladása felörli a modern emberiség idegeit. Amit én az élet meghosszabbításának nevezek, nem egyéb, mint küzdelem és védekezés ezekkel a romboló hatásokkal szemben. Ezekre az állításokra szeretnék néhány sorban válaszolni. Hogy boldogabb leít-e az emberiség, mióta ismeri az automobilt, a repülőgépet és rádiót, erre a kérdésre csali hatCrozott nemmel felelhetek. A hitem az, hogy a boldogság mennyisége az emberiség körében állandó és független a külső, technikai tényezőktől. De éppen azért az érv a másik oldalról sem állhat meg, értve a másik oldal alatt azokat, akik burkolt vagy nyílt f ormában a haladásnak bármely formáfát ültetik a vádlottak padjára. Meg vagyok győződve róla, hogy valaha így vetették fel a boldogság kérdését azokkal szemben is, akik a jól bevált kő helyett a rezet kezdték használni, vagy egy törékeny sajkán kimerészkedtek a nyílt tengerre. Tőlük is bizonyára megkérdezték, hogy boldogabbak lesznek-e, ha gyorsabban tudják ledönteni a fát, vagy ha megtudják, hogy mi van tul a kéklő tengeren? Mindig voltak, akik a boldogságra való hivatkozással hirdették a meglevő állapotokba vaió belenyugvást és a tespedés életfilozófiáját. A kövérkés Horatius, a kitartott emberek eletideáíja, akit álnokul hamis példaképnek szoktak az ifjúság elé állítani a középiskolákban, versben dorgálta meg azokat, akik küzdeni akarnak, mikor ökreik között békén megélhetnek. Sebastían Brant, a tizenhatodik század híres humanistája, keserű sorokat irt a régi egyszerű és boldog élet pusztulásáról. A vasutat megelőző időkből megvannak az angol királyi tudós társaság jegyzökönyvei, melyek mindenkit óva intenek a gőzzel végzett veszedelmes kísérletektől. A bajor királyi orvosi kollégium százegynéhány esztendeje bebizonyította, hogy a vonaío'c utasai feltétlenül agyrázkódásnak lesznek kitéve. Mikor az első vonatok Angliában megindullak, nem kisebb ember, mini Árago, tartott a francia akadémiában előaJást arról, hogy az uj közlekedési alkalmatosság felesleges, mert amennyivel csökkenti a szállilási költségeket, annyival csappan meg Franciaország nemzeti jövedelme. Ismeretes az a harc is, amelyet keu el teljes teológiai érvekkei felátámasztva folytattak Angliában a kötelező himlőoltás eJlen. Ezek a puritánok megették a csirkét, de tiltakoztak a baeillusok puszlítása ellen, mert «zok is Istc'n teremtményei. Amint ezekből látható, a haladás ellen emelt vádak egy cseppet sem ujak, csak a formájuk változik. Ma a forma az, hogy felesleges az autók száz kilométeres és a repülőgépek négyszázötven kilométeres sebessége. De mint régen, ma is azt mondják, hogy az uj találmányok se egészségesebbekké, se boldogabbakká nem fogják tenni az embereket. A vádak mindig megvoltak és találkozni fogunk velük mindig, amíg társadalmi együttélésben élnek emberek ezen a földön. Hol van akkor a kérdés léayege? Ott, hogy az ócsárolt sebesség és az életnek egyre gyorsabban lüktető tempója csak egyik jelensége annak a küzdelemnek, melyet az ember o.rért folytat, hogy úrrá váljék az anyag fölött. Ennek nincs köze a boldogsághoz, de igenis van köze a gazdasági élethez, a kultúrához és az emberi egészséghez. A gazdasági jelentőségre egy kis példával könnyen rá lehet világítani. Á régi országutakon egy métermázsa búza saját súlyának megfelelő összegért mindössze száz kilométerre volt szállítható, ez a távolság a vasútnál 4500 kilométerre, f modern óceánjáró gőzösöknél pedig 25000 kilométerre növekedett. Ezzel megszűnt az az állapot, hogy ugyanazon ország valamelyik részében éhínség pusztított, az ország másik része pedig belefulladt a saját zsírjába. A kulturában a távolságok legyőzése talan még többet jelent. Bizonyos kulturjavak megszerzése feltétlenül megköveteli a helyváltoztatást. Lehetett ugyan valaki Kant és megírhatta a Tiszta ész kritikáját, anélkül, hogy kimozdult volna Königsbergböl, de Goethének már szüksége volt olaszországi impressziókra. Reám és sok más ezer emberre felesleges veszteség mindaz az idő, amelyet százszor megjárt utakon töltünk, viszont minden perc, amit megtakaríthatunk, a megszerezhető kulturjavak mennyiségét szaporítja. T?az, hogy az önmagáért való rekord-hajszolás Keyserling szerint a sofför-tipusu emberek korcshajtását termeli ki a modern társadalomból, de ez a típus más formában megvolt mindenkoron. Régente ez a típus volt az, amely egy túrában hajtott Pestről Bécsbe és nem bánta, ha dögre hajszolta a lovakat. A sebesség akkor válik értékké, ha magasabb céloi: vzolgálatábari qyőzi le a távolságot és az időt. De a modernek, akiket én szeretek azonosítani a fiatalokkal, különösen akkor vállalhatják a felelősséget, ha az egészség és higiéné ügyét szegezik velük szembe. Naiv és ostoba mese, hogy az ügynevezett régi és egy?zerü élet egészségesebb volt, mint a mostani. Hogy fizikailag erősebb és egészségesebb lett-e az emberiség, ennek a kérdésnek eldöntését nyugodtan bízhatom az orvosokra. Orvosok nélkül is igazat adhat azonban mindenki nekem, hogy a modern közlekedési eszközök, a villamos, automobil, autóbusz, motocikli tágították ki a nagyvárosok körzetét ugy, hogy a városban dolgozó emberek nagyrésze kínt lakhatik a perifériákon és egészséges, jó levegőjű környezetben töltheti a szabad idejét. A modern ember elkorcsosodásáról szóló mesékben én nem hiszek. Sportban a régiek a mai teljesítményeket meg sem közelítették. De van nekem egy nagyon egyéni tapasztalatom is, amelyet akárki ellenőrizhet. Az én testmagasságom pontosan százhetvennyolc centiméter, szóval nem tartozom a legmagasabb emberek közé. Esztendők óta járom Európa legkülönbözőbb muzeumait, de a sok száz középkori páncél között, amelyet láttam, alig akad egynehány, amely elég nagy volna nekem. Hogy lehetséges ez, ha az emberiség állítólag korcsosodik? Az bizonyos, hogy a technikának minden haladása áldozatokat követel és kezdetben aa áldozatok száma nagy. A repülőgépnél a szervezet nem bírja a hirtelen emelkedést és a nagy sebesség nem lehet haszon a tüdőre. A gépek, motorok azonban állandóan javulnak, a külső behatások ellen pedig az ember megtalálja a védekezés módját és a teljesen zárt repülőgép megóvja a szervezetet a káros behatásoktól. Végleges ítéletet erről a kérdésről mondani csak évtizedek múlva lehet. De hol leszünk mi, ha az évtizedek elteltek? És mi lesz a vita tárgya évtizedek multával? Bizonyára ugyanaz, mint ma, csak más formában. Akkor is lesznek, akik az elmúlt régi időkre, a boldogságra és az emberi alaptermészetre való hivatkozással fogják rosszalóan csóválni a fejüket. Csak a szereplök változtatják a szerepüket. Akkor mi leszünk a régi jó idők. Akkor mások lesznek az öregek és mások a fiatalok. Lázár Miklós ellen — Femyő Miksa lép fel? Budapest, január 4. Lapunk más helyén hivatalos híradást közlünk, amely szerint Li. zár Miklós főszerkesztőnek még mindig nem találtak kormánypárti jelöltet a tokaji választókerületben. Szombaton éjszaka azután a félhivatalos il/OT. furcsa hirt közölt, amely szerint Lázár Miklós ellen — egy ellenzéki gondolkodásáról ismert közéleti iérfiu venné föl a küzdelmet. A furcsa jelentés a következőket mondja: *Budapest, MOT. A Mád—tokaji kerület választópolgárainak 30 tagú küldöttsége kereste fel ma délután dr. Fenyő Miksát, a GyOSz igazgatóját és felajánlotta neki a kerület mandátumát. Fenyő Miksa köszönetet mondott a bizalomért, majd rövid beszédben vázolta programját és kijelentette, hogy pártokon kívül állva, elvállalja a jelöltséget.« Fagypont körül A Meteorológiai Intézet jelenli esbe 10 órakor: Hazánk keleti részein, ahol zz idő ködös volt, a hőmérséklet nappal is alig emelkedett a 0 fok fölé, nyugaton azonban derültebb idő mellett 5 Celsius fok fölé is emelkedett a hőmérséklet. Prognózis: Jobbára ködös idő, fagypont körüü hőmérséklettel. A szegedi hőmérő A szegedi egyetem földrajzi intézetének meteorológiai obszervatóriuma jelenti, hogy szombaton Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 3.2 fok Celsius, legalacsonyabb —0.7 fok Celsius, a barometer adata 0 fokra és tengerszinre redukálva reggel 7701 mm., este 770.7 mm., a levegő relatív páratartalma reggel 80.0 százalék, délben 80.0 százalék volt. A szél iránya reggel déli, este délnyugati, erőssége 1—4. Cslka^ói terménytőzsde zárlat: Buza márciusra 27.19, májusra 27.99, juliusra 28 03 Rozs márciusra 23.47. májusra 23.07, juliusra 22.74. Tengeri márciusra 20*54, májusra 21.36, juliusra 21.72. lállandó Kiállítása ¡Hfiaiizfil-ier. raeíraMfle ncívfség. Az összes legkiválbób mesterek legjobb munkái hallatlanul Olcsó árban. Kedvexö flxeíési felíételelc. Megtekintés yásérkényszer nélkül