Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-19 / 15. szám

' 1930 január 19. jjf ir v» ".v « T-ofíst $ r; ¡érhető a mostani kulturális és gazdasági helyzet mellett Szegeden. magánvállalkozónak való kiadás eseíén is, esaK a két szempont megvalósításának ellenőrzésére alkalmasabb művészi és jogi konstrukciónak kell a szerződésnek lennie és az annak betartására ügyelő szervnek nagy gondot, éberséget és főleg lelkiismeretes szakértelmet kell a művészethez is tanusilania. Talán lesz erre alkalmas tisztviselő a városnál, hiszen a tandijat megfizette most a város. És a szinügyi bizottság, ahol ismét a szakértelemnek kellene dominálnia, uj, életszerűbb, hatékonyabb szervezettel újra megszervezendő volna. A magánvállalkozás igazgatójával szemben nagyobb a függés a társulatban s az összetartozás, más szóval nincs protekció, befolyás. Az igazgató is önállóbb, határozottabb, minden teldntetben, kifelé is, szerződtetési ügyekben is. Egészségesebb, melegebb, családiasabb a szellem és a hangulat a színházban. Az igazgató higgadtabb, tárgyilagosabb, együttérzőbb, lelkileg is egybeforr társulatával és nem lesz minden irányból befolyásolt, bizalmatlansággal találkozó, papíron mindenért felelős, tényleg semmiről sem tehető és elsősorban a saját existenciáját féltő, — pipázó török! Pedig Tarnay Ernő a magyar színházi világnak országosari elismert értéke, igazi szakember, szorgalmas, kötelességtudó. Ha ebben a kialakulatlan, nehéz helyzetében hibák és indulatok benne is voltak, az csak azt jelenti, hogy ember, de nem azt, hogy rosszakaratú és legkevésbé azt, hogy uem állaná meg a helyét! Az ő működése az egyetlen nyeresége a házikezelésnek és bűn volna őt a városból elengedni. ' Biztosra veszem, hogy egyedülálló, gyenge Ezavam ellenére megmarad a házikezslés, de leírtam ezeket: uti solvam animam meana! De akkor is, az igazgató működésének függetlenebbé tétele és szabadságának jogi körülírása és biztositása az első lépés a most kifejtett szempontok mellett. Nem kell Szegednek gyámkodás, van itt olyan lelkileg intelligens publikum, amelyik el tud járni kézfogás nélkül, is a maga lábán. Fanatikus híve vagyok a színház nagy lelki értékének és alkotó erejének. Hittel és rendülellen bizalommal várom azt az időt, amikor a szegedi szinházi esték régi emlékei újra valósággá válnak és mégegyszer megérzi újra a szegedi közönség, hogy az igazi művészetnek a legnagyobb ereje és eredménye a szeretet: az a széttéphetetlen szeretet, amely a lelkét adó művészt az ő közönségével összeköti. Makó Lajos színpadán igazgatni és ott játszani, az előtt a közönség előtt, amelyiket ő és szinészei neveltek: nehéz, de dicsőséges feladat! Mi' láttuk őt és társait dolgozni, lelkesedni, játszani és meghalni... A művészek iránti őszinte, jóakaró tisztelettel, szeretettel és a művészetért való igaz rajongással óhajtjuk a szegedi színháznak a mai nehéz és a művészeti és gazdasági kialakulások, forrongások után való diadalmas ujraébredését. Dr. Tóth László. JogászoW •-mm ssrtür ooktoh JOGISZEMINAR'IM Szs^sil: Snusflyi IP. 7.2. Te!.: Szeder? 5-74 Budapest: X, Ráday u. 41. Tel.: Sut 871-04 Jegyzelbérlet, előkészítés m neert ioyi vizsgára Dittalan lam.c'boíás ! El K WOLF MIICSA í palackoev Emlékszikbe a tavalyi télre? A tavalyi télnek számos meghűlésére, fájós derékre, fagyott lábakra? Az idén mindezen sok bajt elkerülheti; a vastag, meleg posztóval, duplaerós gumitalppal és háromszoros gumiszigeteléssel készült Cl ft! i hóban vagy sárban sem engedi áí a nedvességet; tökéletes biztonsággal vízhatlan. Minden más téli cipőnél jobb Minden más téli cipőnél olcsóbb Főelármitó: Palma Kaucsuk R.-T., Budapest. Városatya-portrék f, KiBVó ncca 1. Üzleteiben Szenlgförg? g 4, •] Keller Mihály A délvidéki sváb a józanságáról hires. semmi se tudja kizökkenteni a t uól. Néha ünnepen megiszik egy pohár sört s arról ugy emlékezik meg később, hogy részint mulatott, részint túlköltekezett. Minden időkben éber figyelemmel kisérte a gazdasági alakulatokat s ha a mulatós szerb földje eladó volt, nyomban rátette a kezét. Nem hive az egykének, sok a számos gyerekü család, de megállt a sorrendben, ha nem tudott minden gyerekére annyi földet hagyni, mint amennyivel ő kezdte. Aki tudományos pályára lépett, az — természetesen — nem kapott földet. A végM"""y kielégítése a kitaníttat ása vo\l. Jóval a világháború előtt, amikor százával és ezrével mentek Amerikába boldogulást keresni a népek. — kiment a sváb is. Pe nem üres kézzel, mint a legtöbbje, hanem eladta a 30—40.000 koronát is kitevő ingatlanát, tőkével ment, azt kamatoztatta s nagy vagyonnal tért haza. A munkaerői a családtagjai voltak, — tétlen svábot alig látni. De ha vau, nincs maradása a faluban. Sváb faluban sosem lehetett a jegyző akkora ar, mint nemzetiségi vidéken, vagy akár magyar községben. Minden egyes ember ismeri a kötelességét, de a jogait is. Törvényt citál s elmegy a végső fórumig is három cs.6 kukoricáért. Sajnos, elvesztettük őket, nem is húznak már hozzánk, sok szomorú tapasztalatra tanitottak a lentmaradtak, azonban öntudatosságukkal nem blr az oláh uralom. — Svábnyelvü magyar vagyok, mondták a régi időben s most minden becéző képességével veszi körül az uj rezsim, hogy svábnyelvü oláhnak vallja magát. Félnek a józanságától, a csendesséigében rejlő erejétől. Nagyon értékes nép és nagyjából kétféle típusra osztható. Az egyik az okoskodó, szőrszálhasogató sváb, aki gyanakodik mindenkire. — leh kínén... (leh meine) minden mondatának a kezdete. Ner.i törődik vele, hogy mit mond m£s, az ő véleménye a fő. Elvégre igaza is van, ha valami az ő bőrére megy. A politikában rezervált volt, a hatalomnak nem hódolt be, de minden érzékével szolgálta a haladást. A regi Apponyi-féle Nemzeti Párt a Délvidék cn volt a legerősebb, esküdtek Apponyira s mikor az öreg Gsekonics negyvenezerholdas gőgjében kijelentette, hogy azt választatja meg képviselőnek, akit akar, még a komornyikját is, — a leggyönyörüségesébben megbuklatták az öreg gróffiát a saját birodalmában. Egy politikailag súlytalan, de az alkalmas terepet kiszimatoló újságíró kapta meg a mandátumot. A másik sváb-tijpus maca az előzékenység, a szívesség. Szintén szeret vitattcözai, de ««se vagy benne biztos, hogy meggyőzted-e? Minden szava nyugalom és óvatosság, csak a munka imponál neki. Képtelen az elérzékenyülésre, annyira reális, hogy a más könnyeit is számba veszi, mindenekfölött azonban épp olyan otthonos a maga dolgában, mint az első csoport. Nem igaz, hogy antiszemita, legalább lélekben nem az. Ha egyenlő értékűt kaphat, akkor föltétlenül a maga fajtájánál vásárol, de ismeri és szereti a jót, spórolás kedveért nem dob ki dupla pénzt s nem bánja, hogy kinél veszi meg. Csak jobb legyen. Ál antiszemitizmusa ugv terjedt közhírré, hogy hamar Idbuggyan a száján a sző: — Te zsidó! Csakhogy mondják ők ezt egymásnak is, ha kereskedelmi ügyletről tárgyalnak s azt érzik, hogy kisebbségben maradhatnak. A sző tehát nem faji megkülönböztetést jelent náluk, uem is gúnyolódást, vagy jelszót. Sokat lehetne erről irni. nagyobb területen, elemezve a kérdést, amiből még sok minden kijönne, azonban itt Keller Mihály portréjáról van a szó. Egyúttal egyszerre lelepleződik ezzel, hogy mire való volt az eddigi beszéd. Arra, hogy bemutassa azt a fajt, amelyikből Keller Mihály származik. A világért sem teszünk megkülönböztetést, magyar ő is, mint a régi nagy és a szűkebb mostani haza számtalan derék fia, — sokszor szinte magyarabb az alföldieknél. Emberségéről a vezetése alatt álló gyár szociális intézményei beszélnek. Már külső konstrukciója is jóhiszeműségről, kedélyességről tanúskodik, hogy azonban az előbb emiitett svábnak melyik típusába tartozik, azt döntsék el az ismerőseiAz az érzésünk mégis, hogy egyik-másik dalgát, mondanivalóját, elmondhatta volna másutt is, mint ahol elmondta. — értve alatta, hogy nagyobb publicitást érdemelt, — viszont némelyik kijelentésében mintha engedmény volna s nem jönnének olyan föltétlen lelki mélységből, csak éppen adott helyzetekhez idomulnák, mert nem tud előlük kitérni. Minden esetre fiatal ember még, áki biztos szemmel nézi az eseményekét és elég higgadtsággal rendelkezik arra, hogy ne sodorják el. A svábot sose tudta senki befogni a maga kapkodó önzésének szekerébe. Pélmaayaromég fegylrodáta e vftrosl zeneiskola mO?69zlaa6r&BAk zongoraestje 1950 famxáf 23-Sn, csQförlSli esle S Arakor a TÍSEÍ, szállóban, Jegyek 1-6 pengőért