Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-19 / 15. szám

о DELMfAGYA FORSZ AG Í93D Január 19. RÚTOD ^"ÜnMP I ácvIA butorgyárosnál Címre figyelni! SSW • VK .egoie,аьь ДВГа|ДСГ ьаадви Feketesas u. 15. пыиим*». м-ъ mölrsfákat A részletesen megindokolt inditványhoz többen hozzászóltak. A felszólalások közben érkezett a terembe Somogyi Szilveszter polgármester, akit az elnöklő Kiss Ferenc üdvözölt a Gazdasági Egyesület nevében, amiért elrendelte a homokföldek gyümölcsösitését és fásítását. Dr. Ornstein Lipót felszólalásában azt fejtegette, hogy a magyar mezőgazdaság a jelenlegi kevés kivitellel versenyképtelen, a megmaradt cikkek azonban elegendők arra, hogy azoknak fokozottabb termelésével talpraállitsuk az országot. A gyümölcsexport terén Magyarországnak különleges helyzete van, mert a magyar gyümölcs Jóval korábban Jelenik meg a piacon. A magyar gyümölcsfajták közül a legfontosabb a Fontos alma, mert az minden' mennyiségben piacra talál és mert akkor érik, amikor még semmi másfajta gyümölcs nincs. Igen fontos kérdés a külföldi gyümölcsnek a magyar piacról való kiszorítása, ezért nagy súlyt kell helyezni a téli gyümölcsfajták termelésére. Meg kell szervezni a gyümölcskertek védelmét, a gazdák kioktatását a gyümölcstermelés, kezelés, szárítás módozataira. Rendezni kell a piackérdést olyan formában, hogy a kereskedő közvetlenül találkozhasson a termelővel. A mai piac nem megfelelő, mert az uccákon kilométerekre cluyultk. * Korom Mihály szükségesnek tartja a városi csemeiefa-isbola felállítását, ugv azonban, hogy ezzel a város ne teremtsen konkurrenciát a magánkertészek ellen. Az legyen a cél, hogy a város ingyen csemetékkel lássa el a gazdákat és ezt a célt a városi kertészet keretében is elérheti. A városi csemetefaiskolára szűkség van azért is, mert a ma^ánfaiskolák nem garantálják a fajták azonosságát Ifj. Nyári György szintén a gyümölcstelep létesítése mellett szólalt fel és a csomagolás intézményes rendezésének szükségességéről beszélt. Dr. Temesvári Imre Tar József javaslatát elfogadta. Ezután szólalt fel dr. Somogyi Szilveszter polgármester. Hivatkozott arra, hogy Szegeden évszázadok óta vannak magánfaiskolák, de azért Csengelén még mindig nincs gyümölcsös. Ennek az az oka, hogy a magánkertészek elsősorban magánérdekeket szolgálnak. A hatóság a gazdákat akarja az eredményes termelésre rászoktatni. Ezért állít fel a város gyümölcsfaiskolát, amelynek költségeire fedezet is van. Az elnök szavazásra tette fel Tar József Javaslatit és a szaktanács hat szavazattal négy ellenében kimondotta, hogy nem kívánja a városi csemeteiskola felállítását. Wagner Adolf terjesztett ezután elő javaslatot egy négyholdas mintagyümölcsös létesítésére, majd a szakbizottság megállapította, hogy a szegedi éghajlat és talajviszonyok mellett milyen gyümölcsfajták termelhetők a legeredményesebben. A cseresznyefajták közül a Gemersdorfi és a Zsabolai; az almák közül a Fontos, a Tombácz (helyi specialitás), a Piros asztracháni (nyári fajták), Gradensteini (őszi fajta), a Húsvéti piros rozmaring, az Elzászi piros, a Jonathán, a Londoni pepin és az entzi ítéli fajták). Körték: Vilmos, Klap kedveltje, Árpával érő (nyári), Wienne diadala, Anguelíe May hercegnő, Hardi vaj (őszi), Pap. Dili, Hardenpomp, Drouart (téli). Barackok: Magyar legjobb és Kecskeméti késői rózsa. Szilva: Besztercei és Besztercei muskotály. Ringló: Zöld ringló. Meggy: Szentesi, báró Jósika és Pándi. Dió: Sebeshelyi. Mandula: Diósdi rózsa. Moggoró: Piros lampel Őszibarack: Győzles, Korai Sándor, J.ard Palmersthon, Szögi (helyi specialitás), Elberte. Mignon. Champion, Wezerle. Olga és Amsden. Bi-i; Berecki Xaspniya: Hollandi. A szakbizottság elhatározta, hogy ezt a kimutatási felterjeszti a főldmivelísügyi miniszterhez és kéri, hogy Szeged környékén rendeletileg tiltsa el az egyéb gyümölcsfajták termelését. A szakbizottság ülése két óra előtt néhány perccel ért véget FEIN LAJOS divatáruháza Klauzál-tér. STSSfiSf" I,e?j©lcs6feb bevásárlási forrás. 321 Beszélgessünk egy kicsit a földrajzról Irta: Tonelll Sándor. Valahányszor Indiát emiitik előttem, egy rózsaszínű háromszög képe rajzolódik le az agyamban. Ezért a gondolattársulásért a Kozma-féle gi nnáziumi földrajzi atlasz felelős, amely geográfiai ismereteimnek az alapját szolgáltatta. Alkalmasint sokan vannak, akik hozzám hasonlóan ilyen képzetekben rőgztlik meg földrajzi visszaemlékezéseiket. Másik ilyen különleges földrajzi képzetem á kelet. Ezzel a kifejezéssel mindig egy színes, eleven, nyüzsgő, napsugaras képet kapcsolok össze, amelyben az ezeregyéjszaka elemei találkoznak a granadai oroszlánudvarral, az Aranyszarv-öblével és Harun al Rasid kalifával. A leírása mindannak, ami a kelet szó hallása alkalmával felvillan az agyamban, olyan sokoldalú és tarka, hogy szinte még a valószínűsége is hiányzik, hogy mindaz egy Dilianat agymunkájának legyen az eredménye. A köztudat két keletet szokott megkülönböztetni, az egyik a közel kelet, itt a mi kapunk előtt, a-másik a távol kelet, amelyhez Kinát Japánt és a környező szigetvilágot számítják. A furcsa azonban a keletek e kettős beosztásánál az, hogy az a színes, eleven, nyüzsgő és napsugaras kép, amely rajtam kívül bizonyára mások agyában is felmerül, ha a keletet említik előttük, a közel kelethez számíttatja még Tripoliszt, Tuniszt, Algírt és Marokkót is, amely pedig erősen nyugatra fekszik tőlünk a Herkules oszlopai felé. Itt egy kulturfogalom, a mohamedán világ elterjedése keveredik össze a földrajzi fogalmaknak égtájak szerinti meflosztásával. A kulturális és földrajzi kelet nem fedi egymást és akaratlan csalódást idéz elő a gondolkozásunkban. Általában a földrajz azoknak az ismereteknek a gyűjteménye, melyekben leggyakrabban szoktunk csalódni. Japánnal például mindenki a cseresznye- és almavirágzásos örök tavasz és a gésák országának képét szokta összekapcsolni. A valóság ellenben az, hogy a japán szigetvilág nagyon hosszan nyúlik el észak— déli irányban és a sajátképpeni Japán legészakibb szigetének, Jeszónak klímája nagyon is zord, telei a leghidegebb európai téllel felvehetik a versenyt, a szigetvilág déli része pedig már egészen trópikus jellegű. Ha megfelelő szélességi fok alatt Európa térképére akarnánk Japánt felrajzolni, a japán szigetek Trieszttől Tripoliszig nyúlnának el. Ha ezekhez hozzávesszük még a hódításokat is, Szakhalin déli részét és Formosát, akkor a japán birodalom kiterjedése észak—déli irányban akkora, hogy Bécstől lenyúlna Libia alsó határáig. Az orosz-japán háború Idején áltslános volt nálunk a kis Japán kifejezés és mindenki csodálkozott rajta, hogy ez a kis ország és kis népe legyőzte az orosz óriást. Ami azt illeti, az aránytalanság tényleg megvolt, de a kis ország kifejezése már akkor is legkevésbé sem illet rá Japánra. A mai Japán pedig egyike a földkerekség legnagyobb területű és legnagyobb népességű országainak. A japán birodalom kiterjedése 680.000 négyszögkilométer, tehát Oroszországot kivéve az összes európai államokat meghaladja, lakóinak száma pedig 87 millió. Évente Japán lakóinak száma egymillió lélekkel szaporodik De próbáljunk tenni még néhány összehasonlítást a földrajzi fekvés tekintetében. Mindenki tudja, hogy Newyorknak nagyon hideg telei vannak, Nápoly pedig már a meleg földrajzi fekvésű városok közé tartozik. Nos tehát ez a két város pontosan ugyanazon északi szélességi körön fekszik és a klimabeli különbséget csak az idézi elő, hogy ÉszakAmerikának nincsen Golf-árama, amely partjait felmelegíti. Ezért van az is, hogy Stockholm, amely ugyanolyan magasságban fekszik, mint Grönland déli csúcsa, még az emberi civilizációnak egyik nagyvárosi jellegű tömörülése, Grönlandban pedig csak nehezen tudja életét tengetni néhány ezer eszkimó család. Vessünk fel hirtelen egy másik földrajzi kérdést. A lillafüredi fúrás alkalmából a lapok sokat vicceltek, hogy a furó valahol a földgömb túlsó oldalán fog kilyukadni. Olvastam olyan cikket is,a mely a venezuelaiakat fenyegette meg, hogy a lillafüredi furó az ő ülési nyugalmukat fenyegeti. Nos tehát, hol van a földkerekség túlsó pontja, vagyis hol vannak a mi antipólusaink? Venezuelát meg lehet nyugtatni, őt semmiféle veszedelem nem fenyegeti. Lillafüred antipólusa ugyanis körülbelül 2400 kilométerre esik keletre Uj Zéland legdélibb pontjától, a Csendes-óceán vizsivatagában. Még ha teoretikusan feltételeznénk is, hogy odáig fúrnak és a íurólyukon hozzánk átbuzog az óceán vize, meleg vizet akkor se kapnánk, mert az a viz is meglehetősen hideg. De akkor még egy ujabb kérdés. Mekkora Uj Zéland területe és mekkora Uj Zéland kiterjedése észak—déli irányban? Tessék erra hirlelen megfelelni. Ugyebár nagyon hiányos a földrajzi tudásunk? A két sziget terülele 267.000 négyszógkilométer, tehát megközelítőleg annyi, mint a régi Magyarország volt Horvát-Szlavonország nélkül. Ha ellenben a két szigetet Európa térképére akarom átrajzolni, egy olyan hosszú vonalat kapok, amely ÉszakOlaszországtól Tunisz közepéig terjed. Most haza akarok jönni Uj Zélandból Európába, még pedig nem a régi utat választom, Afrika déli partjának megkerülésével, hanem a Panama-csatornát. Milyen irányban megy majd a hajó, ha a Csendes-óceánból a csatornán át akar jönni az Atlanti-óceánba? Száz ember közül kilencven erre a kérdésre bizonynyal azt felelné, hogy nyugatról kelere, pedig az irány sokkal közelebb áll fordítva a keletnyugathoz. Maga a Panama-földszoros ugyani olyan furcsa S alakút kanyarodik, hogy a keresztülszelő csatorna iránya is az ellentétese annak, amit fel kellene tételeznünk. Folytatása a kérdésnek: milyen hosszú is lehet a Panama-csatorna? A Panama-csatornában, közel lévén a középamerikai kis köztársaságokhoz, felvethetünk még néhány emlékezetet élesitő kérdést. Ezek a köztársaságok, — Guatemala, Nicaragua, Honduras, San Salvador, Costarica és Panama —•, amelyeket főleg gyerekkorunk bélyeggyfijtési emlékeiből, mostanában pedig népszövetségi delegátusaik nevéről ismerünk, nagyobbak, vagy kisebbek-e, mint a mostani Magyarország? Tessék erre a kérdésre megfelelni, azután elővenni a statisztikát és ellenőrizni, hogy a képzeletben adott felelet megfelelt-e a valóságnak. Végezetük még egy kérdés. A mult héten minden újság közölte, hogy az Edgár Quin< t francia cirkáló zátonyra futott és háromnegydrészben elsülyedt a Habibas-szigeteknél Én megkerestem a térképen a Habibas-szi««teket. Aki nem tudja, hogy hol vannak ezek a szigetek, kövesse a példámat és keresse mrg őket. Kíváncsi vagyok, hogy hányan fogják megtalálni. Olcsó briliiáns ékszer a legszebb niándék. 6 havi részletfizetés! 45 ROSENBERG, Károlyi u. 1„