Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-19 / 15. szám

SZEGED. Szcrke«z(0«éa: Somogyi ncca S12. I. cm releton 13-33. ^ KJodóhJv»tB 1. fcaicstiilKfiny-vVJÜr és legyirodo Arocll ucco 8. Telefon • 30fi. - Nyomda • í-«w Upól ucm 1«. telefon Í6-34. TAvlrníi levélcím: DélmatyarorSKA«) »«eged. Értelem és Snowden nem ma győzte meg először a vi­lágot példátlan szellemességéről és lenyűgöző őszinteségéről. Snowden fel van háborodva, valahányszor a hágai konferencia befejezésé­nek ideje szóba kerül: »Halasszák el a tár­gyalások befejezését az Ítéletnapig, vagy zár­ják be a delegátusokat s ameddig nem egyez­nek meg egymással, ne engedjék őket ki s ne adjanak addig nekik sem enni, sem inni.« Az az egy kétségtelen, hogy hamarabb vége lenne a snowdeni módszer mellett a kon­ferenciának s az is bizonyos, hogy soha ered­ménytelenül konferencia nem oszlanék szét. Mert a delegátus urak abban esetleg hamar meg tudnak egyezni, hogy nemzetek éhen­pusztuljanak s népek elveszítsék életfeltéte­leiket, de azt mégsem lehet róluk feltételezni, hogy kitartsanak követeléseik mellett az éhe­zés második, vagy harmadik napján. Egy darab Vatikánt kellene felépíteni Hágában is, meg Genfben is, ahol konklávét tarthatnának a delegációk, de ahova ételt és italt beadni nem lenne szabad. Országok kenyere, nemzetek élete nem olyan jelentős a történelem felelőtlen impro­vizátorai előtt, mint mindennapi életük ké­nyelme és derűje. Ha nekik kellene elszen­vedni az általuk okozott szenvedésnek csak egy töredékét, ha a maguk bőrén éreznék azoknak az intézkedéseknek hatását, amire elszánják maguk szemrebbenés nélkül, ha nem mindig másoknak kellene fizetni, nyo­morogni, szenvedni, nélkülözni és verejtékezni mindazért, amit ők követelnek és valósítanak meg, ha nem az ő bűneiket tétetnék másokkal jóvá, hanem egyszer legalább ők tennék jóvá a mások bűneit, — mennyivel jogosultabb lenne minden várakozás, mely konferencia ősszeülését köszönti s mennyivel gazdagabb lenne minden beszámolás, mely a bevégzett célú és betöltött feladatú konferenciák mun­kásságát foglalná össze. A középkorban előfordult, hogy a szemben­álló két sereg vezére mérkőzött meg egymással s a két sereg közül azt tekintették győztesnek, melynek vezére győzedelmeskedett a párvia­dalban. A felelősségvállalásnak és felelősség­viselésnek ez a középkori módja mennyivel emberségesebb volt, mint a felelőtlen felelős­ségnek az a rendszere, amihez a ma élő gene­rációt szoktatták a tölgykoszorus hősök. Ang­lia kincstárnoka a középkori felelősségvál­lalásnak ezt a szemléletes rendszerét indítvá­nyozza a nemzetközi konferenciák számára is. Arról úgysem lehet beszélni, hogy a több argumentum, az átütőbb erejű érvelés, a na­gyobb igazság győzedelmeskedik ezeken a kon­ferenciákon. Mindig az a delegátus lesz a győztes, aki mögött több katona áll, vagy ha­talmasabb gazdasági felkészültség. De ha már nem történelmi érdek, nem az igazság, nem a népek joga kerül ki győzelmesen a konferen­ciák tárgyalási anyagából, ha nem a több ér­telem és nem a több sziv viszi el a pálmát, akkor legalább vigye el a jobb gyomor és ellenállóbb szervezet. Azt mondják: minden elintézés jobb, mint az elintézetlenség. Nem miénk ez a meggyőződés, de ha ennek igaz­ságát vallják, legalább gondoskodjanak olyan tárgyalási metodikáról, mely nemcsak a kon­ferencia megnyitásának, hanem a konferencia bezárásának napját is képes előre látni. Lehet, hogy ha Snowdennek egyszer igazat fognak adni, pedig már egyszer fogcsikorgatva adtak IGAZAT neki, akinek UÖV látszik, mindig Í2AZA Vasárnap, 1930 fanuár 19 Ara 24 fillér VI. évfolyam, IS. szám l IWIUIII If* I l'l'l! II" 1» III1 Mi">P ÜWillfclHIIIIIWillBlili 11 il*illll szokott lenni, akkor majd nem liliomfrakKos diplomatákat, hanem Sucd-kat fognak kon­ferenciára küldeni Európa kormányai. S még megérjük: hamarabb meglátjuk, hogy a kop­lalómüvészek hogyan tudnak kormányozni, mint azt, hogy kormányférfiak hogyan tud­nak koplalni. Mert annak nincs értelme és nincs már sokáig jogosultsága sem, hogy ők tárgyaljanak és mi éhezzünk. Elég volt abból az éhség­blokádból, amit a gyűlölet és értelmetlenség szervezett meg ellenünk s amit a konokság és az engesztelni nemtudás fenn akar tartani a világháború befejezése után tiz s Locarno után öt évvel is. Akik másokat éheztetni akarnak, azok tudják meg maguk is, hogy mi­(Budapestl 'tudósítónk tclefonjclentése.') Hágából jelentik: A hat meghívó hatalom és a kisántánt államok delegátusainak mára összehívott első teljes ülése mindössze tiz per­cig tartott és csak annak a megállapítására szorítkozott, hogy a nagy- és a kisállamok megbízottai között folyó tárgyalások nem ve­zettek eredményre és a keleti jóvátételi kérdés miatt a kisebb hitelező államok delegátusai nem tudták eldönteni, hogy aláirják-e a há­gai konferencia záró jegyzökönyvét, avagy sem Ezután a megállapítás után a teljes ülést vasárnap délelőttre napolták el. Az esti órákban minden jel arra mutat, hogy a konferencia hatalmas kudarc­cal fog végződni, mert súlyos nézeteltérések merültek fel egy­részt Olaszország, másrészt Franciaország ét Belgium között. A konfliktusban Anglia Olasz­ország pártjára állott. A konfliktus magva az a garancia, amelyet a kisántánt kiván a ma­gyar kérdés rendezésének elhalasztása esetén. Moscon\ olasz pénzügyminiszter bejelentette, hogy Olaszország nem fogadja el azokat az engedményeket, amelyeket Loucheur a kis­ántánthoz intézett garancialevelében tett a kisállamok javára. Hasonló kijelentést tett Snowden angol pénzügyminiszter is. Ezzel szemben a francia és belga delegátusok a kisántánlnak nyújtandó garanciák melleit fog­laltak állást. A tanácskozás, amelyen ezek a kijelentések elhangzottak, rendkívül izgalmas lefolyású volt és annak során Snowden és Marlnkovics furio­szláv kü!*?gymfntszíer k«zt igen éles szóváltás volt. Olaszország azzal akar nyomást kifejezni a franciákra és a belgákra, hogy nem irja alá a Young-egyezményt, ha a csehek továbbra is vonakodnak résztvenni a záró jegyzőkönyv parafálásán. Hágából jelentik: Délután 3-tól 7 óráig tár­gyaltak a nagyhatalmak és a kisánlánt delegá­tusok. azután vacsoraszünel következett, hoay ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 Vidéken «» Budapesten 3-6<), KlüfMldiSr» 6*40 pengő. — egye* azám éra héfktlr­nnn 16, vasár- és Ünnepnap '¿4 iltl. Blr< detéseK felvitele tarifa szerint. Mecije­lenlV ,~étfrt kivételével naponta reggel lyen szenvedés az éhezés. Akik másokat be akarnak vetni a nyomorúság katlanába, azok legalább ízelítőt kapjanak a börtön szégye­néből és gyötrelméből. Volt már olyan sokkal inkább elmés, mint komoly követelés, hogy, minden büntetőbirót be kellene zárni időn­kint a fegyházba, vagy a börtönbe, hogy fel tudják mérni annak a büntetésnek súlyát, amit napról-napra kimérnek. Szenvedjék a világ urai is azt a gyötrelmet, amit másoknak készítenek s amit nemzedékek sorainak okoz­nak a hatalommal élés jegyében a hatalom­mal visszaélés szörnyű vétkével. Ajánljuk Snowden tervét elfogadásra. Ahol az értelem megbukott, ott még győzhet a gyo­mor. féltízkor újból összeüljenek. A' tárgyalások lankadatlanul folynak. Általános az a meggyő­ződés, hogy ma is a hafnali órákig fognak együtt Ölni a delegátusok. Loucheur este 8 órakor igen pesszimisztiku­san nyilatkozott a tárgyalásokról. Kijelentette, hogy a nagyhatalmak mindent megtesznek, hogy a fennálló ellentéteket áthidalhassák, a nehézségek azonban igen nagyok. > Éjfélután jelenti budapesti tudósítónk tele­fonon: A tárgyalások egész éjszaka tartottak. Fél 12-kor Loucheur kérésére bevonták a fa. nácskozásokba Bethlen miniszterelnököt is, aki azonnal a Binnenhof-ba sietett. Előrelát­hatólag a tárgyalások csak hajnal felé feje­ződnek be. Két kárpótlási alap a Habsburg és az egyházi követelések miatt? A Reuter-ügynökség távirata szerint a kis­ántánt államok és a nagyhatalmak kiküldöttei délelőtt újra tanácskoztak a magyarok érthető vonakodása által teremtett helyzetről, miután a magyar kiküldöttek képtelenek elfogadni azt a javaslatot, hogy Magyarország elégítse, ki a Habsburg, a kereskedelmi és az egyházi követeléseket. Miután a csehek erre nem haj­landók az olaszoknak liberációs járulékokat fizetni, ennélfogva az olaszok megtagadják a Young-jegyzőkönyu aláírását, ha nem kap­ják meg a 11 millió márkát Csehszlovákiától. A fenyegetést nem veszik nagyon komolyan, miután még 24 óra van megegyezésre. Addig is rengeteg erőfeszítést tesznek, hogy a ma­gyarokkal olyan megegyezést hozzanak létre, hogy egy helyett két kárpótlási alapot teremt­senek, az egyiket az optánsok agrárkövetelé­sei, a másikat a Habsburg, kereskedelmi és egyházi követelések kielégítésére. Fennmarad ennélfogva még a csekély le­hetősége a magyarokkal való megegyezésnek, noha tekintettel a bonyolult jogi kérdésre, már nem nagyon bíznak ennek létrejöttébe. éfs&a'tea folytate asz utolsó Mrgyalásol£ Hágában A nagy- és IrisdnídnMele^d/nsok nem tudtak megegyezni a keleti Jóvátétel Ügyében Éles elJenfé/efc a tárgyaló naay^aialmaU "ktfsött —' EgyiR párt: Olassorsság és Mnglia, a másilc: Fran­ciaország és "Belgium

Next

/
Oldalképek
Tartalom