Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-08 / 280. szám

EO Dfií ' " u; /029 december 8. 1 gyufa Rövid idő óla megdrágult a gyufa. Ez a mindennapi nélkülözhetetlen cikk valamikor 2 fillérért volt kapható, ma 6 fillérI Valamikéi; nagy patáliát csaptak háziasz­szonyaink, ha a boldog békeidőben a hus vagy más szükségleti cikk csak valamivel is megrágult, ma már elfásultunk; legyen, amint van. Legtöbben a gyufáról csak annyit tu­dunk, hogy az ára 6 fillérre emelkedett, sőt eltűnt. Pedig sok érdekes dolgot lehet a gyu­fáról elmondani. A gyufát mostani alakjában legelőször Bécsben állították elő nagyban, 1835-ben. Eridéig nem tudták mi a gyufa. Ezidőben még alig voltak vasutak, nem volt petróleum, nem ismerLék a villamosság techni­káját, a posta alig fejlődött, a hajózás kez­deti eges volt, telefonról, rádióról alig sejt­hettek valamit. Hogy milyen sötét korszaknak lünik ez idő előttünk, elképzelhetjük, ha e század elején kitört vasutas-sztrájkra gondo­lunk, amikor ugy érezte magát a modern ember, mintha az egész világtól lett volna elkülönítve. Közlekedés nem volt, újságot, hí­reket nem kaptunk. Mennyit fejlődött azóta az ipar, mennyit haladt azóta egyes tudo­mányág és mennyit köszönhetünk az emberi civilizációnak minden téren. Képzeljük csak el, a gyufáról lévén szó, mint örültek a »parasztgyufának* annakidején a kiváltságos osztályok, de ma már nem kell senkinek ez a kellemetlen, fojtó szagú gyufa. Irinyi János kiválóan szeretett kémiával foglalkozni cs ezt a tudományágat ápolva, a bécsi műegyetem kémiai szakosztályára irat­kozott bc és ott végzett kísérleteket. Papír­szeleteket mártott enyvbe, majd olvasztott kénbe, a papírszeletek fejet ismét olvasztott stearinsavba dugta és igy szárította meg, amelyeket aztán dörzsölve meggyújtott. Ké- | 6Őbb más szerekkel is próbálkozott, igy a foszforral és kísérleteinek meglepő eredmé­nyéről ugyanazon laboratóriumban dolgozó kollegájával értekezett. Neki nem lévén üz­leti érzéke, állítólag barátai használták ki ies értékesítették tanulmányának gyümölcsét, i papírszeletek helyett nyárfa és fenyőfa szála­kat használva. A kénes gyufát lassankint kiszorítja a fosz­forgyufa. A foszfor 240—250 fokra hevítve, vörös átlátszatlanná változik, majd ismét fel. hevítve 290 fokra, újból sárga lesz. Az alak­talan nem füstölög a levegőn és nem mérges, miért is a svéd-gyufa gvártására használ­ják. / A foszformentes gyufa minden tárgyon meg­gyújtható, a íoszfortartalmu csak azon ska­tulya oldalán gyújtható meg, mely alaktalan foszforral, kénkovand, barnakő- és üvegpor­ral van preparálva. De térjünk vissza a gyufa ismeretének előtti időkre. Honnét vették a régiek a tüzet? A görögök a fa dörzsölése által nyertek tüzet, vagy napsugaraknak len­cséken, tükrökön való álbocsátásával gyújto­gattak. Buffon 176S-ban ilyen módon 2Ü0 m. távolságból gyújtotta meg a fát. Prometheus a régiek szerint már értette 'a tűznek kemény kövekből való nyerését. Hazánkban sok helyütt még ma is ugy kap­nak tüzet, hogy egy 6—7 keménységű fokú követ egy mágnesvassal ütlegelnek. A köre (achat, tűzkő) egy darab taplót, >fungus ignia­rius«, a bükkfán előforduló gombaféle nö­vényt helyezünk szárított állapotban, amelyet a kővel, ügyesen kézben tartva, az ütés által meggyújthatunk. A taplót mosás által és sa­létromos oldattal való kezelés után még job­ban éghetővé is tehetjük. Az ehhez a gyiijtó­módhoz szükséges követ ma már mestersége­sen is készítik. Idővel mindenféle tűzi készü­lékek lettek ismeretesek. Döbereiner 1823-ban a platin tüzikészü­Iéket hozta forgalomba. Éz a hidrogéngáz fejlesztésén alapul, mely hidrogéngáz platin taplóval érintkezésbe hozva, meggyullad. Olyan vadász-tüzikészlelet is ismertek kez­detben (Mollet Lyonban), amely ugyancsak platinf.taplóval volt ellátva, amelyet kompri­mált levegővel való érintkezés folytán hoz­tak égésbe. Kénvirágból, klórsavas káliumból, ragasztó anyag és festő anyagból álló keve­rékbűi készült pép faszálakra hordva szé­pen ég. Már a mult század harmincas éveinek végén gyártották a foszl'orgyufákat is, de mivel kez­detben az égést elősegítendő, sok klórsavas káliumsót is tettek az anyagba, a gyufák pattogtak és veszélyesek lettek. Csak mióta a klórsavas kálium használatát mindinkább kerülték és a foszfort salétrommal, barna­kővel, gumival hozták össze gyufagyártási cé­lokra, nyert a gyufagyártás nagyobb lendü­letet. Nagy íoszfortartalmu gyufa nehezen gyullad meg. 5—10 százalék tartalmú fosz­forgyufa rendesen ólomvegyületeket is tartal­maz és jól ég. A lángnak nyugodtnak, tisztának kell lenni. A foszforgyufa más gyufa felett sok előnnyle bír, de mégis hátrányos, hogy a gyártása tűzveszélyes és mérgezési esetek ki­indulásául szolgálhat. Azok a munkások, akik foszforgyufa gyártásával foglalkoznak, átlag rövid életűek (33—35 év) és foszfornekró­zist, csontszu betegséget kapnak. Ma már szigo­rúan ellenőrzik a gyufagyártást és a foszfor­nak csak azon válfaját szabad gyártásra hasz­nálni, amely nem mérges. A gyufagyártás ma már egész tudomány, az egyes nyersanyag tisztasága nagy befo­lyással van a gyufa jóságára. A gyufagyártás ÉP" I iininimiMnnmMinni 3mtape.il. VI., HetAs uccu 16-, OperAn&l. Világmárkás zongorák, pianinók ezer D«i;*fitfll, negwsri nengfis havi résTÍntrí is. B.79 Nagy tisztviselői korlvozmények. terén Svédország foglalja el az első helyet. Területének 48 százalékát erdő borítja, fában bővelkedik, a mult század végén még 10.000 tonnára rúgott kivitele, ma is kivisz vagy 600 millió svéd korona értékű gyufát. Németország kivitele majdnem 3000 tonna. Svédország­ban, Jönköpingben lloO munkást foglalkoztat egy gyár. Minket Trianon Eszéktől, Temesvár­tól, Nagybittsélől, Körmöcbánya, Beszterce­bánya stb. gyárainktól fosztott meg. A gyufa dörzsölésénél fejlődő meleg az anyag éghető részeit égésbe hozza és az anyagban levő klórsavas kálium oxigénje táplálja a lángot. Rossz szokás a dohányosoknál, hogy uton­utfélen, rossz időben pláne, siető embereket megszólítanak egy kis tüzért. Udvariatlan dolog ezt visszautasítani. — En már nem tenném semmiért, mert zimankós időben a külföldön egy német igy rivallt rám: »Wann's A-a Feuer habén, rauchens nit!«. Igaza volt. Perl Mihály, ny. állami tanár, műszaki vegyész. rSZXLLLLtJX*TTT1TrrrxrriIX^ Értesülök naoyrabecsült vevőinket, hogy kizárólag eredeti raMáráruink olcsó karácsonyi árusiiásái szabott árak melleit e f>6 8-án megkezdiUk. Felhivluk a nagyérdemű közönség szives figyelmét kirakataink megtekintésére. Igen lisztéit vevőink kénjeimére üzlelünJíet december hónapban a déli órákban is nyitva Jarífuh. Maraáéltote mélyen lessálliíoií árban ! Umvatáruház A „KÉK CSILLAGHOZ" Tf°£."J IB> i ti\i TTTTY; - íTTTTmni-TTt n>t|m»ninr;inin tpr-a-rrtTnnri »ITT» itxiJ «36 a világ legkedveltebb szivarkái kaphatók KÁLLAY TAMÁS ABDlIüEsA külf. dohányáru különlegességek árudájában Budapest, IV. Tllrr István u. 4. Telefon: Aut. 816-58. továbbá a különleges dohánytőzsdékben, előkelőbb éttermekbon, kávéházakban, szállodákban, mulató' helyeken, vasúti állomásokon, az »IBUSZ* elárusító helyein és a vasúti étkező kocsikban­Turkish Rose Tipped (rózsalevéivégü) elegáns 20-as dobozokban Turkish No. 11 25-ös . Egyptian No. 16 25-ös . j : A többi ABDULLA szivarkáb, öngyújtók és pipák, valamint más külf. szivarkAk, szivarok és dohányok i : megrendelhetők madarl Kreybig Rudolf külf. dohányáruk, dohányzó eszközök és játék- | kártyák behozatali irodájában Bvdapesl, V., Sas ucca 29. I. Telefon: Lipót 965-83. Minták és szivási ( : próbák az irodában. (Budapest székesfővárosi pénzügyigazgatóság 23.967/IV. rendelete.) í- l 295 Nagy karácsonyi vásár! a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete ruházati áruházában Szövetkezetünk vidéki vevőközönsége ruházati áruellátásának olcsóbbá tétele céljából elhatározta, hogy a jövő év elejével helybeli ruházati áruházát átszervezi, abból a célból, hogy az igy redukált költségei ellenében qarantált ¡6 minőségi! áruit az eddigieímé! is előnyö­sebb árakon hozza forgalomba. Az átszervezés utján nyert elő­nyöket tehát kizárólag vevőink fogják élvezni. Ez okból elhatároztuk, hogy ruházati áruházunkban nagy karácsonyi vásárt rendezünk, a hitelvásárlás esetén 5 %> készpénzvásárlás esetén pedig 150/0 engedmény mellett. Felkérjük igen tisztelt vevőközönségünket, hogy ezt a kedvező be­vásárlási alkalmat kihasználva, keresse fel ruházati áruházunkat és vegye igénybe e páratlan kedvezményt. A If agyar Köztisztvlselöüí Fogyasztási, Termeld es Értékesítő SzOvetftezete l 88 Ruházati Áruháza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom