Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-12 / 283. szám

DÉLMAGVARORSZAG 1 íi2í> december 12. látazerteznftl, Kelemen oeca 12 j SCInábaw a helyzet egyre aggasztóbb Szemfivegl<ülönlogft,!ségek! Hosszú szoknya — rövid szoknya i. Válasz dr. Tonelli főtitkár urnák vasárnapi cikkére Kaptuk a következő sorokat: Kérdeztek, felelnünk illik. Nagyon hálásak vagyunk dr. Tonelli Sándor főtitkár urnák, hogy e ránknézve igen súlyosan fontos problémát >Hoszszu szoknya — rövid szoknya« felvetette és a mi véleményünket is hallani óhajtja e kérdésben. Feltétlenül ragaszkodnunk kell nekünk, azon nőknek, akik életünket munkával töltjük, hogy a hétköznapi ruhaviselet fesztelen, az alakot sehol nem befolyásoló, a térdet fedő, de a lábszárat szabad mozgásában nem korlátozó rövid szoknya, övben korlátozatlanul mozgó derék legyen — minthogy az egészségügyi és gyakorlati szempontoknak" ez felel meg legjobban — meghagyván a főtitkár ur által aposztrofált hölgyeknek, valamint a nyerészkedni vágyó cégeknek minden lehetőséget, a látogató és estélyi ruháknál, ugy a nőiesség, szépség, fantázia kibontakozásához, — mint a fényűzés minden fokának kifejtéséhez. Természetesen minden nő, aki a társadalmon belől elhelyezkedni óhajt, a divatnak behódolni kénytelen. A női lélek mélyén rejlő tetszenivágyás ösztöne az, mely minden idők nőjét meggondolás nélkül, a tudat kikapcsolásával a divat rabszolgájává tesz. A divat oksági, szükségszerüségi motivációját, mint például az őrök változatosságát, újszerűségét és ennélfogva varázshatalmát, — az ösztönéletből meriti. A célszerűsége, emberi alkotás müve. Hogy mily erők játszanak közre az uj divat kialakulásánál, mily célkitűzések vezérlik a divat kreálóit, mint azt a főtitkár ur kifejtette, egész kiszámíthatatlan. Vájjon miért ne kaphatna a higiénia, a gyakorlati szempont, a köz érdeke is egyszer megfelelő vezetőszerepet a divat kialakulásánál?! össze kell fognunk nekünk nőknek és megmutatni, hogy többé nem »rólunk, nélkülünk.'« Évezredes megszokása a női közösségnek, hogy neki diktálnak s igy természetesen leggyengébb, legsebezhetőbb pontján, a hiúságán, válik meg legnehezebben attól a kényelmes álláspontjától, hogy neki parancsolnak és ő engedelmeskedik. Most itt az alkalom megmutatni, hogy sérthetetlenek vagyunk még Achilles pontunkon isi Egy dolgozó nő. II. Felesleges viszonválasz a dolgozó nő megjegyzéseire A viszonválasz azért látszik feleslegesneu, mert annak leszögezésére szorítkozik, hogy az eredeti cikk írója minden tekintetben igazat ad az általa nem ismert dolgozó nS megjegyzéseinek. De sajnos, a cikkíró konkluzióképen most sem tud egyebet mondani, minthogy a rövid szoknya és rövid haj térfoglalása esetén nem a higiéné volt az elterjedés igazi oka, aminthogy most is, a hosszú szoknya uj jelentkezéséhez nincs semmi közük az egészségügyi szempontoknak. A cikkíró szeretné, ha a ruházkodásban tényleg az esztétika, a kényelem és a higiéné döntene, de ehez nem sok a reménysége. A hölgyek megnyugtatására elárulhatja azonban azt is, hogy a férfiak öltözékével sincsen száz százalékig megelégedve és mindannyiszor harcot viv önmagával, mikor keménygallérba préseli a nyakát és reggelenkint egy negyedórát tölt el azzal, hogy az inggombokat berakja és a dupla gallér alatt idegesen rángatja jobbra-balra a nyakkendőjét, ő is szivesen felvenné a harcot az ilyenforma társadalmi konvenciók ellen, de attól tart, hogy a küzdelemben alul maradna. Tonelli Sándor. Férfi fodrászat nwgvyBf UAff rot női törtrész Özeiében 512 nOMiülauntt; *ílllV Albert ncca 1 s: m. Sehol olcsébhanl pá és üellcliek gazdag vAlaszíékbon 522 B36L&IS IQC! hálózati és totó készülékek BlaB0B^d 'egufsbb motel ekben 18 &avi résxleíre nálam kophat k. Szántó Sándor néDheresHeiiőnél Szeged, Kissucca2. Kommunista csőcselék szélrombolía, kifosztotta a senghai főpályaudvari árán tudta a pályaudvart megtisztítani a csőcselélctől. A kommunisták a forgalmi berendezéseket teljesen elpusztították, úgyhogy a főpályaudvaron a forgalmat be kellett szűntetni. Délben befutott a sanghai kikötőbe a Mirató japán cirkáló, a Sanghaiban élő japán alattvalók védelmére. (Budapesti tudósít ónk telefonjrlrntése.) Londonból jelentik: A kinai helyzetről óráról-órára aggasztóbb hírek érkeznek. Kanton birtokáért döntő harc folyik. A Sanghai és Nanking közötti vasúti összeütközés megszakadt. Sanghaiban kommunista csőcselék megtámadta és teljesen kifosztotta az északi pályaudvart. A rendőrség csak véres harcok X HINDU BOSSZÚ] A| a IIMBMM M »IMIMJ Garázda tüzérkatonák leütöttek egy postamérnököt (A Délmagyarország munkatársától.) De. cember 2-án különös és kellemetlen kalandon ment át Zimányi János 33 éves postamérnök, amiről annak idején a Délmagyar' ország részletesen beszámolt. A késő éjjeli órákban sógora társaságában hazafelé tartott, mielőtt azonban lakására ért volna, a Csemegi-uccában levő vendéglőbe tért be. A vendéglőből kijövet gyanullanul indult lakása felé, amikor ismeretlen embreek megtámadták, leütötték, úgyhogy orrcsontja eltörött. A mentők a mérnököt eszméletlen állapotban szállították a kőzkórházba. A vakmerő támadás ügyében megindult a rendőri nyomozás, amelynek során kiderült, hogy a postamérnököt tüzérkatonai: támadtál: meg december elsejéről másodikára virradóra. Zimányi János felgyógvulása után elmondotta, hogy amint kilépett a vendéglő ajtaján, egy tüzérkatonákból álló garázda társaság kezdett ki vele; az egyik mellbevágta, amikor pedig a hatalmas ütéstől megtántorodva a földre rogyott, csizmájával arcába rúgott. Ettől vesztette el az eszméletét és ettől a rúgástól tört el az orrcsontja. Elmondotta Zimányi azt is, hogy amig ő eszméiletlenül feküdt a földön, aranyóráját és aranyláncát elrabolták a mellényzsebéből. Arra nem tudott visszaemlékezni, hogy az a tüzér ra-i bolta-e ki, aki leütötte, vagy pedig a katonák közül más valaki. Zimányi János vallomását a rendőrségen jegyzőkönyvbe foglalták és a további eljárás lefolytatása véjjett áttették a honvédügyész-! séghez. Lssacü olcsón vásárolhat P. Refch Erzsinél Széchenyi lér 17. sas. 350 Lopás az orvos tanyáián, lopás büntette helyett Jogtalan elsajátításért ítélték el a vádlottat (A Délmagyarország mankatársától.) Áprilisban I tolvajok jártak dr. Murka István tiszti orvos i tanyájának padlásán. A tolvajok mintegy hét má- ' zsa gabonanemüt vittek el, majd nyomtalanul el- | tűntek. A tiszti orvos feljelentésére megindult a rendőri nyomozás, amely csakhamar eredményre is Vezetett. A gabonanemüt Horváth István gazdálkodó padlásán megtalálták, de ekkorra már hiányzott belőle egy pár mázsa. Horváth István, aki a rendőrök "előtt beismerte, hogy a gabona tényleg nem az ő tulajdona, a hiányzó gabonára azt a felvilágosítást adta. hogy Bite István gazdálkodónak adta el. Horváth István ellen lopás büntette, Bite István ellen orgazdaság büntette miatt indult meg az eljárás. Ügyüket szerdán tárgyalta a szegedi törI TT kihordásra 919 fillér lllerte Vl<zon!e!a£61mak (érme 10! »rak. Vidéki sriüfifis. m ÖiRnÖG VINCE, Kálvária u. 16. 1500 pár rMva sntiol női, férfi oyspiu es vadász HARISNYA ; érkeze!!, melyei (o'ányos áron bocsáflok e'aHósra, házhoz vá'osTlíVot küldök. Te'efon 12 -80 $ ; Liisztlc; Ernó, lisra L«tos k«rUt 53 »iám ii BUDAPESTEN szegediek találkozó helye K. 72 mmm KMház IV., Feroncz József rakpart 27. sz. Eskütérnél. Tulajdonosok: Dávid Pál a szegedi Royalkávóház volt tulajdonosa és Háhn Ferenc. vényszék Hábermann-tanácsa A vádlottak a tárgyalás folyamán meglepően érdekes vallomást tettek, Horváth István tagadta, hogy dr. Murka István padlásáról ő lopta volna el a gabonát Az ugy került hozzá, hogy egyik napon, amikor a földjén dolgozgatott, friss földhányást vett észre a kukoricásban. A dombot felbontotta és ott több zsák gabonát talált. A zsákokat kocsira rakta és hazavitte, a dologról nem szólt senkinek. Valószínűleg valaki más volt a tolvaj, aki az ő földjére rejtette el a lopott gabonát Bite Ictván azzal védekezett, hogy nem tudta milyen gabonát vesz Horváthtól. A törvényszék több tanút hallgatott ki, akik azonban nem tudtak felvilágosítást adni a lopásra vonatkozólag. A biróság végül is elfogadta a vádlottak védekezéséi és a vádirattól eltérően, Horváth Is.vúnt jogtalan elsajáliiás vétsége miatl 200 pengőre, Bite Istvánt tulajdon elleni kihágás miatt ötven pengő pénzbüntetésre itéite. Az ítélet jogerős. M41ÜÜÍÍ. ®S ta,S® «