Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-01 / 274. szám

1020 december 1. Dki >T * Í;V4RORSZA(i Előadás a szegei belvizekről (A Délmagyarország munkatársától.)- *Hubert miniszteri tanácsos. tarlóit szombaton előadást a szegedi belvizekről a városháza közgyűlési termében. A kiváló szakértő előszór altalánosságban tájékoztatta a közönséget a a belvizbajokról és rámutatott a Tisza árvizsziue fölé emelkedő vízgyűjtőről a szegedi árraeutesitő társulat árterére lefolyó külviz eliani védelem hiányaira és azon veszedelemre, maly az ártéri birtokosokat fenyegeti különösen azért, mert a magasparlon létesített és fenntartott árkokkal mesterségesen összegyűjtött nagytömegű vizet eresztenek le, melynek az ártéren át való elvezetéséről nincsen elegendő gondoskodás. Röviden ismertette ezután a múlt évben megszüntetett kormánybiztosság által készített lecsapolási tervet. Á lecsapolás helyett megfelelő volna a kártevő viznek a lefolyását biztosítani. A belvizbajokon lényegesen segitve lenne, mihelyt a vízgyűjtőről lefolyó viznek a szegedi ármentesitő társulat árterén át való elvezetéséről gondoskodás történik, miért leghamarabb célhoz lehetne érni, ha az ármentesitő társulat megfelelő államsegélyben részesittetnék, mellyel képes volna a Fehérlótól a Tiszáig vezetendő főcsatornát és a tiszai védtóltésbe szükséges zsilipet megépíteni. Emellett szükséges lenne, hogy a belvizes terület érdekeltsége megalakítsa a belvizrendező társulatot. Ennek a célja lenne az, hogy a szegedi ármentesitő •társulatnak államsegély iránti kérelmét támogassa, azután eljárna a \izgi üjtő területen lévő árkoknak hatósági engedélyezése dolgában, mellyel kapcsolatosan a vizeresztés is hatóságilag volna szabályozható. A társulati alakulást az összsirt érdekeltse'gnek kellene kimondani s elsősorbau a városoknak és i<őzségeknek a- községi tulajdont képező területekre vonatkozólag kellene a társulat alakításhoz való hozzájárulást elhatározni s azulán "oda kellene hatni, hogy az egyes birtokosok is az alakuláshoz hozzájáruljanak. E célból egyeseknek a gazdaköröknek rendelkezésre adott iveken fölhatalmazásokat kellene gyűjteni több kis érdekelt képviseletére, hogy ezúton nagy többséggel, ha lehet egyhangúlag uiondassck ki a belvízrendezési társulat megalakítása, hogy ezzel is a belvizbajok nagyobb jelentősége kidomborittassék s a közfigyelem ezen bajokra felhivassék. Hubert miniszteri.tanácsos előadását nagy érdeklődéssel hallgatta végig a közönség. a toiitíoní Aihüffil>ráft$i szerzü&eive >3 X* if@o@fii5$@rI kísérő »A* 4 SoWBBlf! 0, 15., készíti a legmodernebb №zöll8f. !>3Í= líSföks! és minden e szakmába vágó készítményeket. 'io Bw»f-wt, »w^M 'ntwpuLiq • B H w MlitiaSIIr ferasupsz . . 50 ffilér KÍS szőrmés krampusz .1'— se??3ő ftremp'^z pessgft Nagy szőrmés krampusz T30 psns® Nap vírete .... fillér Ól Iául választók m íncen eíképseííje/ő gí'emslc;díéko&!!{!c. 2rs B4Mle¡M«ft!W¿ísíSífc»éT Szeged, Csekonies rnlSI ni|l|f &gíl8!j6?f£. éa K¡;5 ucca rsrok Ji-' —) ü m •est.-ra #f| ~ V sfl •nKBBBHBBHBBffiOKníÉlii 357 indenki I a LAMPil. és HiGYI r * HÍ I árairól. Milyen les» &. templomtér Irta: Rcrrich Beía. Ha külföldi barangolásainkkor valamely városrészhez érünk és az egy pillanatra is megtetszik nekünk, kellemesen adjuk oda magunkat ennek az érzésnek és elnézegetjük a szépségét, érdekességét. Nem elemezzük ilyenkor azt az érzést, hogy miért letszik a látott dolog, mik az okai annak, hogy szépnek tartjuk: az érzésbeli, benyom ásszerii hatás kellemesebb, semhogy elrontsuk a megindokol áshoz szükséges fárasztó gondolkozással, A zenebarát, aki nem hivatásos zenész és nem snob , az is a zene élvezetének él és. nem keresi annak konstrukcióját, felépítését,- élvezi, ha tetszik és unja magát, ha nem telezik. Azt a zenét, amelyet előbb meg kell érteni«, alig élvezi az úgynevezett -nem hivatásos« zenész. A festőmiivészettel. a szobrászmüvészettel is igy állunk: letszik valamely lcép vagy szobormű, vagy sem. Az első benyomás a mérvadó és a finomult izlésii embernél döntő ir — a magyarázat érdekesebbé teheti a szemlélést, jobban kibővítheti, a részleteket jobban megérthetjük, az első benyomást azonban nem változtatjuk me? lényegében soha. A kész építészeti alkotásoknál egy kész helyzet elé kerülünk, látjuk a kész müvet és — a legtöbb esetben — nem is tudjuk annak előzményeit és nem is érdekelnek bennünket. Egészen más a helyzet olyan építészeti müveknél, amelyeket munkaközben, megkezdésüktől fogva látunk, látjuk lassú kifejlődésüket és módunk van elmélkedni afölött, hogy ez, vagy az a rész miért alakult ki igy, mi késztette az építészt, vagy olykor méginkább ! az építtetőt erre, vagy arra az elhatározásra, mikor talán egy másik megoldás jobb lett volna, vagy éppen olyan jó lett volna, vagy csak jobbnak gondolnók stb. És a szemle- ' lőnek ezek az észrevételei .eljesen érthetők is, már azért is, mert hisz építészeti feladatok ugyanazon építész kezében is többféleképpen oldhatók meg es mondjuk, több legelsőrendu épitész is, nemcsak esetleg, de minden bizonynyal, szintén teljesen másképpen oldaná meg ugyanazt a feladatot; hisz a művészetben nincsenek abszolút igazságok. Hát a festészetben ugyanarra a feladatra, vagy csak ugyanannak a bibliai, vagy históriai személynek a megoldására, nem teljesen egymástól eltérő felfogásokat látunk? Az építészefi müvek megítélésénél ísmernftak kell a mii megtflktrtá:áfiak előzményeit. a megalkotás körülményeit, a finánciális lehetőségéket, esetleges kényszerítő, magasabb befolyásokat, akár gazdasági, politikai, vagy, egyéni elfogultság szempontjából,. — mert az építészet, majdnem mindig, a gyakorlati élet és gyakorlati célok szolgálatában áll és nem szabadmüvészet, mint a festőművészet, vagy a szobrászat. \ szegedi közönség érdeklődéséhez, mint epitömüvészeti kérdés, a templomtéri építkezés áll most legközelebb és igy nem lesz talán érdektelen, ha egyetmást az építés ' műhelyéből kifecsegek . 'Az egyik kérdés, amit sokan felvetnék, hogy a fogadalmi templom a térrel való körülépitéssel nem-e. fosztatott meg egy nagyobb távlatból való megtekint hetes lehetőségétől és vájjon a fogadalmi templomtér nem kicsi-e? A középkor, de a későbbi korok is, templomaikat nem állították be sohasem egy nagyszabású ut tengelyébe, vagy végébe, .vagy egy nagy íér közepébe, hanem mindig kisebb terek egyik oldalára, vagy sarkába. Nézzük meg csak a világ egyik legszebb templomát, a bécsi Szent István-templomot, van-e tér egyáltalában körülötte ? A prágai Thein Kirche, a veronai Dóm, a strassburgí Münster, a lübecki Dóm, a müncheni Frauenkirche, az ulmi Münster, mind kör ülepített helyen vagy kis tereken állanak. Budapest legszebh templomainak egyike, az egyetemi templom.a belső restaurálása által, sajnos, művészi szempontból nagyon értékevesztett Ferenciek temploma., a Jézus szive-templom, a győri székesegyház, egyik sem áll valamely nagy ut tengelyében, vagy végében. Sőt a legtöbb templom még szabadon sem áll, hanem bs van epitve a térnek valamely oldalába. Rómában, az örökvárosban, 255 templom között egyoldalán 41, kétoldalt 96 háromoldalt 110 és négy oldalt ket templom van körulspitve és csak 6 áll teljesen szabadon, Camilío Sitté adatai szerint. A templomoknak nagy terek közepére, vagy utvonalak végébe, vagy tengelyébe állítása csak a barokk-korszak után, a nagy barokk-paloták környékének térkép\ 7000 fealériás pécsi tojásszén teljesen uóloha s kokszot, oorosz-síienet. ft pírsi ÍJánvAU képviselete: A E& ru S rr* S Kölcsey 'ícca 11. glWI fi •"fon '1 01