Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-01 / 274. szám

1929 december 1. Aa: olvasó rovata levél a munkanéküliség fronífáról Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Legyen szíves néhány soromat nagybecsű lapjában közzétenni. Tél közeledik és itt van a sok munkanélküli ember, aki kétségbe esve néz a sötét jövő elé, jómagamat is közéjük számítva: Iparos vagyok, azonban mesterségemet nem folytatom már régídő óta, mert nem tudtam belőle megélni. Most már 8 hete nem dolgozom. Mért? Azért, mert nincsenek hatalmas pártfogóim a hátam mögött. Ennyit legyen szabad rólam, most rámutatok azokra a lehetőségekre, amelyekkel ezen a nagy munkanélküliségen gyökeresen lehet, sőt muszáj segíteni azoknak, akik erre hivatva vannak. Ha pedig nem tudnak segíteni, nem éreznek magukban anayi erőt, akkor vonják le a konzekvenciákat és adjanak helyet olyan embereknek, akik ezt megtudják csinálni illetve keresztül tudják hajtani. Az állam megtette a saját hatáskörében, hogy nyugdíja&t nem alkalmaz. De nézzünk csak szét a magánkereskedelembe, iparba, vállalatba, vagy bárhova: mindenütt megtaláljuk az állami, vagy városi nyugdíjast, aki £ap az államtól, illetve a várostól 100—200 pengő nyugdijat, ugyanakkor a magánvállalattól ICO—120 pengő havifizetést. Hallottam nagyon sok igazgatótól, kereskedőtől olyan kijelentéseket, hogy a nyugdíjas megbízható egyén és olcsóbb is, mint a nem nyugdíjas. Megnyugtatom az aggodalmaskodó urakat, hogy van megbízható, jó munkaerő a nem nyugdíjasok között is nagyon sok, aki eltnegy ugyanannyiért dolgozni, csak azért, hogy a családjának tudjon valamit enni adni. Napilap után tárgyalnak a munkanélküliségről, de nem tudnak olyan egészséges megoldást találni, ami gyökeresen segítene ezen az állapoton. Nincs olyan munkanélküli törvényünk, amely kimondaná, hogy az az ember, aki akár az államtól, akár a várostól nyugdijat kap, más vállalatnál munkát nem vállalhat, csak akkor, ha nincsen már munkanélküli abban a szakmában. Legelőször kezdje el ezt a város, ahonnan legalább 50—60 ember elmenne, akiknek amúgy is megvan a megélhetésük. Tisztelettel K, M. Máriaföldy Márton nyilatkozata Tekintetes Szerkesztőség! F. évi november hó 24-i lapjukban 'Emlékezzünk régiekről».c. rovatban H. P. aláírással megjelent levéllel kapcsolatban arra kérem a tekintetes Szerkesztőséget, hogy a sajtótörvény értelmében a lap ugyanazon helyén és ugyanolyan betűvel az alábbi helyreigazítást közölni szíveskedjék sHelyreigazítás. A Délmagyarország f. évi iiov. 24-i számában megjelent cikk azon állítása, hogy én elemi iskolai .tanulmányaimat a 6zegedi zsidó népiskolában végeztem, nem felel meg a valóságnak. Tisztelettel: vitéz Máriaföldy Márton.« katonazene 633 a Prófétában!! -Hs™. LICHTMAN CIPőK 538 Szeged. Széchenyi '¿rlí.Váronlhérhit Vanishinq g-Cold Oreams A női szépség ápolására és megőrzésére! Kapható drogériákban, gyógyízertéraJtbau és Ulais/eríárakban va gy a főraktárban Neruda Nándor, Budapest, IV„ Kossuth Lafos u. 10. B.12 VASÁRNAPI KONFERANSZ Szegedi ilri Kaszinó Étterme №§¡111 276 Legkényesebb igények is kielégítve, Tisztelt Nézőtér, az elmúlt hét a szinházban a beugrások hete volt Mint ilyenkor mindig, most is nagy izgalmak dúltak és rekordteljesitmények jelezték a színészek munkáját Szerencsére azonban az izgalmak és a beugrások elmultak minden baj nélkül, mire a szinházi rosszmajuak rögtőn kész voltak a bemondással: Kár ide a rendező urak minden erőlködése, a legnagyobb sikerek ugy is akkor vannak, ha a színész beugrik — próba nélkül... Az első irgalmat a Karinthy—Lengyel komédia harmadik előadása hozta meg. Egyed Lenkének ugyanis jelentős szerepe van a Főldnélküly Jánosban és már a premiert is rekedten abszolválta végig. A kurázás mit sem használt és a második előadás után teljesen elkészült a hangjával, reggelre egyetlen szót sem tudott kiejteni. Nagy hirtelenében azután Sümeginél hívták elő, aki egyetlen olvasópróba izgalmával vállalta a harmadik előadást A másik beugrás is Egyed Lenke, betegségebői következett. A színésznő képtelen volt résztvenni a Volga bár próbáin és már-már a legnagyobb veszélyek fenyegettek. Először már az a hír is járta, hogy el kell halasztani a premiert, mert a terjedelmes, énekes, sőt táncos szerepre nem igen akad vállalkozó 24 óra alatt, még külön honorárium ellenében sem. Táragy direktor ekkor telefonon érintkezésbe lépett Pesttel és Góthné Kertész Ellát invitálta kényszervendégszereplésre, aki a Vígszínházban is alakította Picottené szerepét Góthné azonban éppen főpróbázik az egyik pesti kabaréban, ezért nem fogadhatta el a meghívást Ujabb hajtépések következtek és az izgalom csak fokozódott, amikor az énekes színésznők között senki sem akadt, aki vállalkozott volua a beugrásra. Már-már lemondtak mindenről, amikor jelentkezett — egg prózai színésznő. alá még soha sem lépett fel énekes és táncos szerepbea: Peéry Piri! Éjjel betanulta a melódiákat hajnalban táncleckéket vett és a délelőtti főpróbán már olyan j fölénnyel alakította a bártulaj humorát, mintha j nem is lett volna olyan nagy ut Shaw Johannájától < — Picottené bárjáig... ) Hozzájárul még a különös beugrás történetéhez az is, hogy Peéry a hét. elején egy kisebb fogoperáción is keresztülesett, ez azoöban nem gátolta abban, hogy vigan énekeljen.. A heten boldog ember is volt a színháznál: Nagy György, aki külön képességekkel játszotta Főldnélküly János egyik betörőjét. Ő volt az a szenvedő alany, akit egy vastagszőnyegbe csavarva honiak be a színpadra és ebben a kényelmes, főúri lakásban mozdulatlanul kell virrasztania jó félórán keresztül. A színészek vannak olyan jó kollégák, hogy mérlegelték az igazán kényelmes lakást és addig húzták ki a felvonást, ameddig lehetett. Az igazgatóság méltányolta Nagy György összegyűrt csontjait, jajgatásnélküli fájdalmait és fájdalomdíjul kiutalt számára ötven pengő szőngegbecsavarásipótlékot... Ezért azonban köteles annyiszor lefeküdni a kényelmes vagánlakásban — pardon, nem vagonlakás! —, ahányszor csak Főldnélküly János akarja.* * Nem lehetetlen, hogy a szegedi színháznak a kész megállapodás ellenére le kell mondani a pesti vendégszereplésről, mert Vincze Zsigmond előrehaladott tárgyalásokat folytat az egyik pesti operettszínházzal, amelynek értelraeben Az aranyszőrű bárány-i önálló előadásban mutatják be Pesten.. Fridi karnagy ur nagy elánnal készül a legközelebbi opera bemutatóra, ami a jelek szerint a jövő héten meg is lesz. A következő opera a Heggek alján lesz... A drámai társulat az Aranyember reprizére készül, de sző van a molnári Hattga felújításáról is. Az Aranyember szereposztása a következő: Tímár Mihály: Táray, Noémi: Pártos Klári, Timea: Könyves Tóth Erzsi, Athalia: Peéry Piri, Brazovics: Herczeg, Krisztyán Tódor: Szilassy.,« A legközelebbi operett minden valószínűség szerint a Tommg és társa lesz, de előtte két érdekes reprizről is szó van:.a Lepgyelvérről és a CasauováróL.. Hétfőtől kezdve uj tagja is van 9 színháznak; Sólyom Győző, a kolozsvári szinház fiatal bonvivánja. Tolnay mellett ő is részt fog kérni a bonviváni dicsőségből... Szórád Ferencet a Városi Szinház vendégszereplésre hivta meg a Cigánybáróba. A kitűnő tenorista kénytelen volt elhárítani a meghívást a Hegyek alján fokozott próbái miatta És mert hogy az énekesekről van szó, be kell számolni a Szegedről Rostockba került Bőhm Endre legújabb sikereiről. A nagyszerű ívben fejlődő fiatal baritonista legutóbb a kritikák egyhangú megállapításai szerint nagy sikerrel énekelte Wolfram és Luna gróf szerepét és meghívást kapott Brémába, több vendégszereplésre». A közeljövőben a szegedi szinházban is lesz vendégszereplés: dr. Pártos István, aki a Bajazzókat fogja énekelni... Jövő vasárnap délelőtt meg lesz a£ idei első gyermekélőadás mikulási ajándékul virgács heKass étterem j Kávéházi árak! Tánc! v Ténc! Jazz-Band