Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-07 / 279. szám

•ZBGED, MerkesstfiMa: Somogyi ucco 3»a. L em. Teleion: 13—33. - Kiadóhivatal, kaie*Onk«nyrtAr (egyiroda - Aradi ueca 8. Teleion: 306. - Nyomda ; MJw LlpAI ncca 19. Telefon 10-34. Távlrall é» levélcím: Délmagyaromág Szeged. Szombat, 1929 december 7 Ara tö HHér V. évfolyam, 2.71. sas-áto* WHIIHUII IMWII>'MIIIIINIII| I ¡JI ÜDH ¡I N •. n m I|IIIIII>IHIIIIIIIHI—I ELŐFIZETÉS! Havonta helyhen 3-2(1 vidéken 6» Dudapeíten 3-ÖO. kttUSIdan 6'40 pengd. - Egye» >zAm é;a hélkBz» non l©, vaiér- és Ünnepnap mi. Hirdetések felvétele tarffa szerlot Megje« lenik hélWkívéleléve! naporaía ragget •spk^ Tisztújítás Jókai Mór s talán még inkább Vas Gereben regényeit kellene előszednünk, ha fel akarnánk idézni a régi magyar tisztujitószékek hangulatát. Akkor volt még tisztújítás, melyre felvonult a megye nemessége, vagy a városok szabad polgársága s a szembenálló pártok összemérték erejüket, hogy kit ültetnek az alispáni székbe s ki lesz első polgára a városnak. Akinek a regi magyar életben kedve tellik, örömet lelhet-e a mai tisztujitásban. Ki lesz a segédnyilvántartó és ki lesz a másodosztályú adótiszt, ki lesz a végrehajtó, vagy akár: ki lesz az ötödik aljegyző — mind ez a kérdés természetesen a legélénkebben és legközvetlenebbül érdekelheti a pályázókat, érdekelheti a feleségeket, a szülőket, jegyeseket, talán már a gyerekeket is, de alig érdekli magát a törvényhatóságot, magát az önkormányzatot. Csodálatosan megalkotott törvény ez a törvényhatóságokról szóló jogalkotás. A törvényhatóság közgyűlésének megadja azt a jogot, hogy válassza meg a másodosztályú adótisztet, a segédnyiivántartót és a végrehajtókat, de azt a jogot nem adja meg, hogy a város ügyeit közvetlenül intézze. Itt már a képviselők képviselete: a kisgyűlés kerül »üzembe*. A törvényhatóság tagjainak olyan tisztviselők munkabeosztását, hivatali hatáskörét, fizetési osztályát kell megszabniok, akiket sem személyében, sem hivatali működésűkben nem ismer. A lelkiismeretnek fokozott teherbíró képessége kell a fisztujitáshoz, a választáshoz, olyan férfiak sorsába yalp beavatkozáshoz, akiket nem ismernek s akikről még csak azt sem tudják, hogy kit kell közülük büntetni és kit kell jutalmazni. Szegény kistisztviselők lótnak-futnak egvik •városi képviselő urától a másikig s nincs senki, aki észrevegye s — rajtunk kívül — nincs senki, aki figyelmeztesse őket: a hivatali állás tekintélyét rongálják, rongyolják el ebben a fáradhatatlan lótás-futásban. De mégsem lehet fennakadni azon a fáradozáson és tevékenységen, amit megválasztásuk érdekében kifejtenek. Végtére is: a közgyűlésnek sok olyan tagja van, aki szinte a tisztújítóizéken kezd el közügyekkel foglalkozni. Honnan szerezte volna meg azt a tájékozottságot, hol szerezte volna meg azokat az ismereteket, melyek csorbítatlan birtoka nélkül lelkiismeretesen nem lehet választani a jelöltek között. A jelöltek tehát kénytelenek megismertetni magukat s ha nincs alkalmuk megismertetni munkásságukat, képességeiket, szorgalmukat, munkaszeretetüket, legalább a személyi szimpátiákat akariák mozgósítani maguk mellett Az egész tisztújítás ilymódon a jelöltek küzdelmévé alakul át. Pedig talán lehetnének s talán vannak is szempontok, melyek azt tanácsolnák, hogy a tisztújítás a várospolitika ujitása legyen, melyek azt hangsúlyozzák, hogy a tisztújítás legyen megújhodása azoknak a gondolatoknak s azoknak a törekvéseknek is, melyek a város életében s a város vezetésében érvényesülnek. Az ujitás reformot jelent, de ez a tisztújítás, ami a mai napon megy végbe, csak a segédnyilvántartók és másodosztályú adótisztek küzdelmét, keserves, sajnáíatramélfó élethajszáját jelenti, de nem a város igazgatásának, a város gazdálkodásának, a város vezetésének megújhodását Ahogy sor a dl el az önkormányzat, éuD ugy sorvadt el a tisztujitőszéknek jelentősége is. Szőnyeget teríthetnek a lépcsőkre s pálmákkal díszíthetik fel a folyosókat, üdvözölhetnek kegyelmes urat a tekintetes közgyűlés padsorában, megkondíthatják a városháza nagyharangját a polgármester választásakor, — mindez már üres külsőség, puszta forma, lélektelen cicoma. Az önkormányzatból kiszállt a lélek, az autonómia lélektelen apparátussá vált, hiába tisztujitanak, hiába újítják fel a segédnyilvántartói és végrehajtói státust, ha maga a szellem marad a régi s csonkák maradnak a törekvések. Már csak a verseny izgalma fűti a kedélyeket. Az érdeklődést is csak az fogja m?gí ki kerül ki győztesként egyes exponáltabb megindult versengésből. Ki törődik azzal, hogy a város érdekével is kellene törődni s talár» mégis csak az lenne a legfontosabb, hogy tul pártszempontokon s tul az elfogultságok szemellenzőin: a város érdeke kerüljön ki győztesként a választási küzdelemből. A legméltóbb és leghivatottabb kapja meg a legtöbb szavazatot! Dehát ilyen naivitásokkal talán nem is illik előhozakodni akkor, amikor a pártvezér urak diktálnak élet és halál felett. Ébredő fiatalemberek meg akarták zavarul a demokratikus magántisztviselők gyűlését CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.') A Magántisztviselők Demokratikus Blokkja a Vigadóban ma nagygyűlést tartott, amelyet ébredő fiatalemberek meg akartak zavarni. Az első zajongás akkor tört ki, amikor Bányai Gyula közölte a megjelentekkel Garami Ernő üdvözletét. A zajongókat rövidesen kiemelték a tömegből és kivezették a folyosóra. A lépcsőházban azután csoportosulni kezdtek és összetűztek a gyűlésre későn érkezőkkel. A rendőrség beleavatkozott és a zavargókat — közöttük Rákóczy Bélát, a volt É\IE elnökét — eltávolította. A gyűlés azután zavartalanul folyt tovább, majd Peyer Károly beszéde alatt ismét zajongani kezdtek és az elszórva helyet foglaló ébredők igy akarták megzavarni a rendet. Ezeket is eltávolították és most már zavartalanul folyt tovább a lelkes hangulatú gyűlés. Toinimió ¥ih®rolc* botrányok és puccsok a képviselőház pénteki ülésén Vad Izgalmak a fővárosi javaslat körül — Egy fehér papírlap, mini bizottság! jelenlés Példátlan események után — sz@ciaSista javaslatot tűitek napirendre Budapest, december 6. Viharos jelenetek adódtak a parlament mai ülésén Az ülés megnyitása utáu az eluök beterjeszti az összeférhetetlenségi bizottságnak Görgey József ügyében hozott ítéletét, amely szerint kimondták, hogy tíörgey nem összeférhetítkn, Györki Imre: Szabad a tyuksegély! (Zaj a baloldalon.) Megszavazták, hogy a Ház nyolcórás ülésiksn tárgyalja a mandátummeghosszabbitó javaslatot. Napirend szerint következett a főváros törvényhalósági bizottsági tagjainak mandátumának meghosszabbításáról szóló javaslat. Pakots József az első felszólaló Ezt a kormányt az jellemzi, hogy rendeletekkel és kétszakaszos törvényjavaslatokkal kormányoz. Ez nem más, mint a kormány teheter.t?nségém',k a bevallása. A kormány ezzel a javaslatával a jogfolytonosság elvét töri meg, jogokat konfiskál és tagokat nevez ki. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Pukv elnök Pakots Józsefet rendreutasítja. Pakots József: Ez a javaslat nem egyéb, mint annak a megnyilvánulása, hogyan akarják mesterségesen kisebb' séggé csökken Mi a választási többséget, ezért kell ezzél a javaslattal most másodszor foglalkozni. Ez a javaslat nem más. mint egy előre megfontolt szándéku intellektuális bűncselekmény-kiRérlet, Ha elfogadják ezt a javaslatot, tigy segítséget nyújtanak a kormánynak arra, hogy bevonuljon a városházára Is az a szellem^ amely tiz év alatt fdpjuKatía az országol. Hegjmegl-Klss Pál szólal fel ezután. Ennek a javaslatnak — úgymond — semmi alapja nincs, mert ezeket a kérdéseket ugyanez a kormány öt esztendővel ezelőtt már rendezto. semmi akadálya sincs tehát annak, hogy az őt évvel ezelőtt hozott törvény rendelkezéseinek érvényt szerezzenek és a székesfővárosban a választást meg. tartsuk. Rassav Károly: Nem mernek a választók elé menni, ezért van az egész. Hegymegi-Kiss Pál: Pártkülönbség nélkül figyelmeztetem a parlamentárizmus hiveit, hogy ez ellen a parlament ellen a közvéleményben egy nagy merénylet készül és a parlament tekintélyének lejárásához hozzájárul, hogy a mai Időkben Ilyen törvényjavaslattal és szükségtelen közigazgatási kérdésének rendezésével foglalkozunk. Ezekben a rettenetes válságos időkben egyedül a parlamentből vaunak kizárva a gazdasági problémák. Rassay Károly: Nem tudnak hozni semmit! Nincs egy javaslatuk sem! Négy hónapig vakációztak és egy javaslatot nem hoztak! Szégyclném magam, ha miniszter lennék, ilyen munkátlanság mellett. Hegymegi-Klss Pál: öt évvel ezelőtt rendezte a parlament ezeket a kérdéseket és nem tartom helyesnek, hogy a választóközönség számára ugy kerületekben, mint a választás módjában és rendszerében ujabb és ujabb szabályokat állítsunk. Hassav Károly: Nem uierark a választók elé menni! Két évig törték a fejüket, hogy csapják be a választókat! (Helyeslés a baloldalon.) Farkas István támadja a belügyminiszter javaslatait, amelyek szerinte kést döfnek a főváros szivébe l'ropper Sándor gúnyosan szóváteszi, hög\ egyetlen olyan felszólalás se hangzott el, mely a javaslatot védi. de pártfegyelem hatása alatt meg focl'tk szapaznL