Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-05 / 277. szám

9ZEOED. Vrerkeísífíséq: Somogyi ucca 22. I. em. Telelőn: 13-33.^KlttdöMvetol, )sQlc«(Snk№yTt6r «s Jegyiroda : Aradi ucca 8. Teteton: 306. — Nyomd« • töw lipól ucca 1!>. Xeietoci 16-34. Távirati és levélcím: BÉImagyororíség Szeged. Csütörtök, 1929 december 5 Ara te fillér V. évfolyam, 270. szám Városi Mm a hipvSseilfházban 'A képviselőház közigazgatási bizottsága leszavazta a miniszLereluököt és a belügyminisztert. A miniszterelnök is s a belügyminiszter is amellett kardoskodtak, hogy a főváros iskoláiban működő s a főváros által fizetett tanárok csak a kultuszminiszter engedélyével legyenek kinevezhetők, a közigazgatási bizottság azonban ellenszegült a kormány akaratának s a törvényjavaslat eredeti szövegéi módosította. Ez a tény számunkra nagyobb jelentőségű s tanulságosabb, mint annak a kérdésnek egész komplexuma, ami felett csatáztak. A miniszterelnökkel szembehelyezkedett — Wolff Károly, Kozma Jenő, Bródy Ernő és Peyer Károly, valamennyi politikai párt képviselője. Amit mi, távoli szemlélők fájlalni tudunk, az nem ez a határozat s nem a törvénytervezet eredeti szövegének leszavazása, hanem annak a ténynek egyedülállósága, hogy akkor, amikor a főváros érdekeiről van szó, megtalálják egymást a főváros pártjai s a legkormányhübb^és leglojálisabb csatlósok is uruk ellen szavaznak. Fájdalom, a vidéki magyar városok képviselőiben nincs mag az a szolidaritás, ami Budapest képvi. ?', A'if összetalálkozásra készteti minden, a fővárost érdeklő nem politikai természetű kérdésben. A vidéki magyar városok képviselőit csak a pártszempontok vezetik s tekintet nélkül arra, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a vidéki városokra kedvező-e, vagy nem: a kormánytámogató képviselő esetleg bírálja, de elfogadja s az ellenzéki képviselő esetleg magasztalja, de nem fogadja el. Ha a vidéki városok képviselői függetleníteni tudták volna magukat a pártszempontoktól, kétségtelenül sok törvényalkotással szemben meg tudták volna védeni a magyar városokat. A kereseti adó egy részének átengedése kérdésében bizonyára rnas lenne a magyar városok helyzete, ha ebben a kérdésben egyetértésre juthattak volna pártállásra való tekintet nélkül a képviselőháznak városok által küldött tagjai, a rendőrség fentartási költségeibea való részeltetés sem akadályozná a városok fejlődését, ha a városok szeretete a városok képviselőiben nagyobb lenne, mint a párthüség kötelezése s — ezt kellett volna legelőször említeni, — az úgynevezett közigazgatási reformtörvény sem sújtotta volna agyon a városok önkormányzatát, ha a városi lakosság választottjai tekintet nélkül kormány támogató, vágy ellenzéki voltukra, kollektív védelmét vállalták volna a városok önkormányzatának. A képviselőház tagjai nem egy esetben alakítottak már blokkot. Volt ljlokkja a határszéli városok képviselőinek. Készítettek egy memorandumot a kormány számára s azután feloszlott a blokk. Volt agrárblokk és volt iparosblokk, ez a két blokk csak korteskedett a kormánypolitika számára, de még a memorandumkészités munkájáig sem jutott el. Miért nem alakítják meg a magyar vidéki városok képviselőinek blokkját is, hogy a pártkeretek által nem feszélyezetten s a pártpolitika által nem okkupáltan tudnának részlvenni minden olyan kérdés tárgyalásán, mely a magyar városok sorsát érinti s olyan egységesen tudnának felvonulni a magyar városok védelmében, mint ahogy Budapest képviselői vonulnak fel partálíásra való tekintet nélkül 9 kormányjavaslat ellen. A kormány leghnbb támaszai szegülnek a kormány tervének ellene, — milyen vigasztaló jelenség lenne ez, ha egyetlen precedens^ vagy egyetlen következmény hangsúlyozhatná ennek a jelenségnek példaadó voltát. Nem tudjuk, nem is hisszük, hogy ennek a tnzottsági állásfoglalásnak kihatása lesz a plénumban történő tárgyalásra, kell azonban, hogy más irányban éreztesse hatását. Ha a fővárosban megválasztott kormánytámogató országgyűlési képviselők a fővárosi törvény tárgyalásakor nem a kormányzatnak, hanem a fővárosnak kívánságait szolgálják, akkor miuden olyan törvényjavaslat tárgyalásán, ; mely a magyar városok életét szabályozza. I ELŐFIZETÉS: Hnvonto helyben 3-2 O vidéken és Dudapesten 3-eo, kUUSldön fi-40 pengő. - Egye* szám Ara hélköe« nap 16, vaWir- és Ünnepnap 24 «¡111. Hirdetéseit felvétele terlla szerint. Megt».lenlk héMdkivélr.lével nnponta reggel a képviselőház városok által kuldótt képviselőinek is meg kell találniok azt a függetlenséget és szabadságot, mely őket párttekintetek nélkül a magyar városok érdekeinek védelmére képesiti. A magyar városok már nem adhatnak képviselőiknek követi utasítást, de követi utasítást tartalmaz minden mandátum, mellyel a városok népe köpeteit a tőrvényhozásba küldi. S ez a követi utasítás pártállásra való tekintet nélkül azt követeli tőlük, hogy védjék a városok érdekeit, ne engedjék csorbítani életfeltételeiket s az önkormányzat kincseit ne engedjék eltékozolni. A magyar városok képviselőinek legelső kötelességük az, hogy megalakítsák a városi képviselők blokkját. Viharos Jelenetek a német birodalmi Ölés szerdal tárgyalásán A renitens kommucisfa képviselőket kizár lék az ülésről (Budapesti tudósítónk felefonjdentése.) Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés mai ülésén viharos jelenetek voltak a köztársaság hatályo*a.bb védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalása során. A kommunista képviselők állandó közbekiáltásokkal zavariák a szónokokat, sértegették őket, vadul lármáztak, úgyhogy Loebe elnök felfüggesztette az ülést, majd javasolta az egyik kommunista képviselőnek az ülésből való kizárását. A kizárt képviselő nem volt hajlandó elmozdulni a helyéről, mire az elnök újból felfüggesztette az ülést. Nyomban összeült 3 vének tanácsa, amely az összes renitens kommunista képviselőket kizárta az ülésről. A kommunista képviselők nem akarták elhagyni az üléstermet és csak akkor távoztak, amikor látták, hogy az elnök erőszakos rendszabályokat akar foganatosítani eltávolításukra. Erre kivonultak és velük tartolt a kommuuisU frakció valamennyi tagja. Szegednek január eleién felsőházi tagot keli választania Budapest, december 4. A MTI. jelenti: Az ujjáalakuló törvényhatósági bizottságoknak a felsőházról szóló törvény értelmében uj felsöI

házi tagokat kell választaniuk. A belügyminiszter ennélfogva elrendelte, hogy a törvényhatóságok részéről a felsőházba küldendő uj felsőházi tagok, illetve póttagok választását január 7. és 15. közbeeső időben kell meg*. tartani. Január 3~ára hivják össze a II. hágai konferenciái Paris, december 4. Az átengedett javak és a keleti jóvátételek bizottsága ma délelőtt vég. leg befejezte munkálatait. A mai ülésen véglegesen jóváhagyták azt a jelentést, amelyet Jaspar belga miniszterelnökhöz, a hágai értekezlet elnökéhez intéznek. A hágai értekezlet elnöke értesítette a holland kormányt, hogy a II. hágai értekezletet január 3-ára óhaitia eavbehívni. Nyolc Interpelláció a román kamarában a Itipényi vérfürdő ügyében (Budapesti tudósi'ónk tclejonjelcnlósc.; Bukarestből jelentik: A kamarának holnap viharos ülése lesz annak a nyele interpellációnak során, amelyeket a lupfnyi .vérfürdő ügyében jegyeztek elő. A kormány nevében Maniu miniszterelnök fog válaszolni az interpellációkra.