Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-04 / 276. szám

4 DÉLM.UIY AHÍ)ÜS/-4(J 192il december l. sabb hőmérsék mellett az idő jobbára ködös. Prognózis: Az időjárásban lénueges változás nem várhaló. Szeged: 3.1 C 'A szegedi egyetem földrajzi intézetének meden, Szegeden, a hőmérő legmagasabb állása 9.8 fok Celsius, legalacsonyabb 3.1 fok Celsius, a barometer adata nullfokra és tengerszinre redukálva reggel 762.8 mm., este 765.6 mm., a levegő relatív páratartalma reggel 100 százalék, délben 100 százalék. A szél leorológiai obszervatóriuma jelenti, hogy ked- » iránya nyugati, erőssége 1—2. Kői téli kabátok már 28 psngötfi! részletre is kaphatók Làmz Jenénél 277 Szened, Széchenyi tér 13 íBarcsay-patika mellett) Kél hónap óla nem adott hirl magáról egy Indiai óceáni sziget Páris, október 3. A lapok fokvárosi jelentést közölnek, mely szerint az Indiai Óceánon fekvő és francia birtokban lévő Saint Paul szigetről október 9. óla nincs semmi hir. A Fokvárosból elindult Euripides gőzös, amely Ausztrália felé tart, utasitást kapott, hogy változtassa meg útirányát és keresse fel a szigetet annak megállapítása végett, mi a: oka a már kéthónapos hallgatásnak. A berlini Erdélyi-eset Guiimann fogorvos megfojtotta feleségét Boriin, december 3. Berlintől nem messze, az oderaparti Schwedt városban évek hosszú sora óta praktizált dr. Fritz Guümunu, aki jó ideig a város legkeresettebb fogorvosa volt. 1919-ben telepedett le Guttmann doktor a csendes városkában és megjelenésével, jó modorával, szaktudásával csakhamar az első helyet vivta ki a schwedti orvosok közölt. A bíróság lesz hivatva kiderítem, hogy milyen Körülmények idézték elő a most gyilkossággal vádol! doktor életében a meglepő változást. Tény az, hogy körülbelül két esztendővel ezelőtt Guttmann életmódja teljesen megváltozott. A kis városban csodálkozva látták, hogy a fogorvos éjs'zakár ól-éj szakára a szoniszéáos nagyobb városokba oson, egyre jobban elhanyagolja a prukszisál, a kezelésnél a legnagyobb hibák»! kövjl el és végül már egymásután küldözgeti el még el nem maradt betegeit. Mindennek következtében pár hónap leforgása alatt a doktorfamilia anyagi helyzete teljesen megváltozott és bár a fiatal asszony mindent megtett, hogy leplezze szomorú helyzetüket, nem maradt titok, hogy Guttmannék a legnagyobb anyagi gondokkal küzdenek. Történt aztán, hogy a fogorvos halálos izgafomban felhívta a rendőrséget és közölte, hogy feleségéi a fürdőszoba padlóján holtan találta. Az orvos szaggatott előadásából kiderült, hogy felesége rosszul érezte magát, csak tizenegy órakor kelt fel és ekkor fürödni akart. A gázkályhával azonban valami baj volt és Guttmanné, hogy meglazíthassa a gázcsapot, felszállt a létrára, de elszédült. . — Csak így magyarázhatom" — ismételgette kétségbeesetten doktor Guttmann —, fenn a létrán tatán elvesztette eszméletét és lezuhant. A rendőrbizottságnak már az első pillanatban valószínűtlennek látszott az eset és különösen feltűnt, hogy az állítólag lezuhant asszony nyakán fojtogass nyomai mutatkoznak. Kedden esett le állítólag a létráról Guttmanné. Az előző szombaton pedig a most már teljesen vagyontalan, nagy anyagi zavarokkal küzködő orvos, akinél, egy fillér sem volt, nagy életbiztosítást kötött, ötvenezer márkára biztosította kölcsönösen a házastársak életéi, tehát az egyik házastárs elhalálozása esetén 50.800 márkát kap a biztosilótársaságtól a másik. Most már kutatni kezdték Guttmann első felesége halálának körülményeit is és egyszerre csak egész más színben tünt fel a nemrég még népszerű és közkedvelt orvos előélete. Schweldbe való költözése előtt vesztette el Gultmann első feleségét. Az asszony ágyban feküdt, morfiumfecskendőt szorongatott kezében. Guttmann pedig mindenkinek mesélte: — »Mindig feltem a katasztrófától, szegény már évek óta morfinista volt.« Erről azonban a legközelebbi rokonok és ismerősök sem tudtak semmit, de vájjon ki mert volna kétkedni a feddhetlen orvos szavaiban. Most már azonban kétségtelennek látszik, hogy a schweidti fürdőszobában a negyvenéves dr. Guttmann már a második feleségét gyilkolta meg. Poszthumus Interviu Clemenceauval ,4 békeszerződés nem tökéletes. (A Délmagyarország párisi levelezőjétől.') A l'Illustration jövő héten megjelenő számában poszthumus intervjut közöl Clemenceauval, amelyet az elhunyt államférfiú magánütkára folytatott a »tigrissel« és amely Clemenceau utolsó politikai kijelentéseit tartalmazza. Az intervjuból kitűnik, hogy Clemeuceau álláspontja a békekötés óta mitsem változott és ha tőle fügőtt volna, ugy a gyűlölet egy-e nagyobb mértékben tombolt volna. A Illustration szerkesztőségének előzékenysége folytán a N «g*——raii 111— 1 • minim következőkben már ma módjában van köf zölnie a poszthumus iutervju lényegesebb I

részeit: — Azért tartjuk megszállva a Rajna-vidékét, . mondotta többek között Clemenceau, hogy őrköd! jünk a békeszerződés betartásán. Ha a »bochc«-ok teljesitik kötelezettségeiket, akkor kivonulunk. Ha nem teljesitik, ugy ott maradunk, még 15 éven tul is, akár 100 évig is, ha ez szükséges, egész addig, áruig mindent megfizetnek, amivel a versaillesi szerződés értelmében tartoznak. Ki olvasta azonban el a versaillesi szerződés szövegét? Ha a Gá-ef>hé Bemberjselyem harisiyák VI MV kékróka, acél. füst, kék, kreol uj, dlvalszinckben érkeztek, gyári lerakat 366 iPollák Testvérek Uék®mu y> és Széchenyi fér. 18 havi részletfizetésre Philips Rádió DÉÜY gépáruhézto&Bi Gramofonok, Pfaíf varrOgepeh, heréhperoh. - Nagy javító miihely. hálózati készülékek, anódpótlók, hangszórók 60 Rajna-vidékét kiürítettük €s a »boche«ok ujbó! megszegik kötelezettségeiket, akkor ismét megszálljuk a Rajna-vidékét a békeszerződés idevágó rendelkezéseinek értelmében. Szóval a Rajna a mienk. Mit akarunk még? Szálljuk meg végleg a Rajnavidékét? Ez annexió lenne. Az annexió szó azonban nem időszerű. A Rajna-vidékének annektálása azt jelentené, hogy tönkretesszük azt, amiért küzdöttünk. Meg kellett volna mondanunk az angoloknak és amerikaiaknak, hogy a Rajna-vidékét magunknak követeljük. Az angolok és amerikaiak azonban azt felelték volna, hogy olgasvalamit akarunk elvenni, ami nem a mienk. Utóvégre hárman voltunk, akik a vadállatot leterítettük. A beszélgetés további folyamán a titkár megemlítette, hogy a szélsőséges francia nacionalisták szemére vcük Clcmenceaunak, hogy nem kísérelte meg Németország egységét megbontani. Erre a »tigris« igy. válaszolt i — Könnyű ilyesmivel előhozakodni. Miként bonthattam volna meg Németország egységét? A győztesek közül egyedül én képviseltem a kontinentális érdekeket. Anglia és Amerika szemben állottak velem. Németország pedig szilárd egységet mutatott. Az egyik német városban, amely francia megszállás alatt volt, a »bochei-ok katonáink és tisztjeink szemükláttára legyűrték azokat a Rajna-vidékieket, akik önálló politikába kezdtek és fel akarták venni a diplomáciai kapcsolatokat a franciákkal. Megfojtották őket, felmetszették hasaikat. Bémes A szemrehányás tehát épp olyan jogosult mintha azt hoznánk fel, hogy miért elégedtem meg az 1870. évi határokkal ? Miért nem valósítottam meg Nagy Károly birodalmát ? Még a Saar-vidékét is csak nehezen tudtam megszerezni. Mi lett azonban a Saar-vidékéből? A francia nép erre Poincarétól és Briandtól kérjen választ — A versaillesi szerződés értéke alkalmazásától függ. Ki kellett volna tartani az én szellememben. Mit teltek azonban utódaim? Semmit. Beszédeket tartottak, szónokoltak. — Mások azt mondják, hogy a béketárgyalások idején szakitanom kellett volna a szövetségesekkel. Majdnem meg is tettem. A versaillesi szerződés nyilvánosságra hozatala előtt 48 órával Lloyd George csupán kétévi megszállásba akart belemenni. Többről tudni sem akart. Szerencsére Wilson rendbehozta a dolgot. — A békeszerződés nem tökéletes. Ezt készséggel elismerem. Tökéletes dolog volt azonban a háború? Négy évig tartott, amíg tudj" Isten hány nemzetnek sikerült Németországgal elkészülni. Az egész földkerekségről kelleti összeszednünk szövetségeseinket, még négereket is kellett toboroznunk. A háború alatt már húszszor azt hittük, hogy végünk van. Ezekulán mondottunk volna le szenvedéseink és munkánk eredményeiről? Két hétre, hogy visszavonultam a kormány vezetésétől, utódaim azonban már lemondottak II. Vilmos kiszolgáltatásáról és mindazoknak kiadatásáról, akik gyilkoltak, raboltak és gyújtogattak. Az én békeszerződésem szerint Németországot le kellett volna fegyverezni. Utódaim azonban Spaban és másutt állandóan kitolták a lefegyverzési határidőt, megszabadították ellenőrző bizottságainktól és a »bochc«-hadsereg most már újra fegyverkezik, a »boche«-gyárak újból ágyukat és gépfegyvereket gyártanak és — az egész világ ezt rendbenlevőnek találja.. . Eddig szól a tigris utolsó inlervjuja. Az első rakéía Horstfürdő (Keleti-tenger) december 3. A legközelebbi napokban végbemenő első rakétakísérletekre minden előkészület megtörtént. Amint kilátás lesz derült időre, a tenger partján erre a célra elkészített területen egy két méter hosszú kisérleli rakétát lőnek ki. A rakétát iv alakban lövik a levegőbe. Tulajdpnkép az Oberth-féle nagy rakéta elméleti számításai érdekében történik a kilövés, mert a nagy rakétát néhány hét múlva Amerika felé szándékoznak útnak indítani. A kisérleii rakéta kilövésének eredményétől függ, hogy milyen változtatásokat' végeznek az amerikai rakétán. Ugyancsak ennek eredményétől függ az Oberth-féle rakéta kilövésének időpontja is. •'.wwijjijav '«MwaimngMi.