Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-31 / 297. szám

m?m£j№ te&maasifiM ­1ÏBOED. Sssarueisl0*«a> Somogyi utca J2. i. err>. Teleion >3-33.-KladOhlTnlol, KOlosOokUnjrWAr 6» legyiroda Aradi itcca S. Teleton: 306. - >yom(lfli • I8w llpól ucfB 19. Teleion 16-34. TAvIrall lcv«lclm! O«lraaayaronz&g Sieged. iBiKBBam Kedd, 1929 december 31 Ara 16 fillér V. évfolyam, 2S9. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben >ÎO vidéken «» Budapetlen 3-60, KUimidün 6'40 pengő. - foye« »Am Ara héthör» nap la, vaMr> llnnrpnrn £4 Uli. Bír« deMsek (elvMele tarifa »leilnt Menje« len'k -№lv«telével nnn >n(o reqqel Szllveszíer Jobbágy-hétköznapok szelid öreg királya, sikoltozó gondok elnyugtatója és kacagó örö­mek osztogalója, szép fehérsapkás Szilveszter, eljőssz-e még valaha erre a világra? Havas "rnyődet, amelyik alatt elférnek e világ min­den népei, fölnyitod-é mégegyszer, hogy szi­vünkben megvidámodva nézegessünk föl alóla isten-atyánkhoz, aki elviszi az elmúlt rosz­szat és" ránk hasadtatja hajnalát a boldog újnak? Fogunk-e még valaha örülni nyüzsgő reggelednek, a számadásokat rendbeszedő, az óesztendőt lezáró, az újév borítékait nyitogató óráidnak és muzsikaszós éjszakádnak, amely mosolyogva megy meghalni, mint a dolga­végzett öregember és puha kezét áldón teszi a fejünkre: gazdagabban jövök vissza hozzá­tok, mint ahogy elmegyek, mit féltek, szegény­kéim? Szilveszter, drága jó öreg Szilveszter, ds megcsaltál bennünket, mikor tizenhat évvel ezelőtt utoljára tettél le az öledből, ahol gyer­meki bizalommal játszadozhattunk és azt ígér­ted, hogy egy esztendő múlva megint talál­kozunk! Azóta nagyon megsokasodtak a na­pok, de Te nem voltál többet köztük. Azóta nincs Szilveszter a világon, csak hétköznapok vannak, amelyeknek se kezdetűk, se végük. Voltak rettenetes hétköznapok, amilyenek azok lehettek, mikor a vajúdó mindenség az egek ropogása KOzfcen megszülte a földet; vannak senyvedt és süket hétköznapok, amelyek lassú percegéssel őrlik a világot; vannak szőrkám­zsában vánszorgó hétköznapok és vannak hó­hér hétköznapok, amazok büntetnek éhséggel és hideggel, emezek vérét veszik a megosto­rozott, a megtöviskoronázott, az ecettel és epével itatott igazságnak; vannak fanyar ka­lendáriumi ünnepek, de egyik se hozta el se a Messiást, se a föltámadást, se a megvi­lágosító lelket és soha se jött vissza többé a régi Szilveszter, az esztendő utolsó napjának régi derűje és bája, amikor a hálaadás ha­rangszavával az angyalok fölnyalábolták a levetett emberi nyomoruságokat az Ur ir­galmas szine elé és a mennyek puha pihéibe öltöztették bele a földet. A pátriárka hiány­zik a napok bomlott családjából és a dus­koronáju terebélyfa hiányzik a napok elvadult kertjéből. Szilveszter, drága jő öreg Szilveszter, aki magad is hősi halottá váltál a lövészárkokban és azóta csak árnyképed jár vissza közénk, tudod-e, hogy amióta elhagytál benünnket, azóta olyan ez a föld, mintha más csillagra költözött volna a Bárány, aki magára vette a világ bűneit és mintha föltámadtak volna a régi sötét istenek, akiket a világ teremtése óta terem lett az ember a maga képére és hasonlatosságára! Mintha mind kiszabadultak volna a poklok mélységeiből a régi rémek s átvették volna az impériumot az emberek fiainak sokadalma fölött. Újra köztünk ter­peszkedik Moloch, a tüzes gyomrú, akinek a sziriai forró éjszakák hallották vérfagvasztó bőgését; itt száguld éjszin lovain Cserni Bog, a szlávok fekete istene; aranypikkelj-el.be öl­tözve fölénk emelkedett Ammon, a rézkígyó, oltárra ült a potyka-.zemü Dágon, aki szüzek fehér húsával löltözölt, erőre kapott Ahrjman, az éjszaka sötélben tisztelendő fejedelme; és különféle rítusok szerint üzet magából kul­tuszt ökolonkulu, akit fagyökérből faragtak és embervérrel festettek pirosra valaha a né­gerek az afrikai nagy tavak partján. És ez a sok rés. elmúlt és újra föltámadt isten, ha piros, ha sárga, ha fehér, ha fekete, ha már­vány, ha fagyökér, mind azt hirdeti magáról, hogy ő az egy igaz isten s mind elkárhoztatja azokat, akiknek más színű az istene. S mintha az igazán Egyedülvaló, akinek egyetlen tör­vénye a szeretet, örökre elfordította volna szemeit a megválthatatlan világtól, mert ha letekint rá, nem lát mást, mint a vértengert a bitorló istenek lábai körül, amit mind, mind emberek ontottak emberekből, mind-mind az ő nevében és az ő dicsőségére, mind-mind az ő lényegének meggyalázására. Szilveszter, drága jó öreg Szilveszter, akit nem tudtunk érdemed szerint megbecsülni, mikor még igazi voltál, találkozunk-e még veled valaha? Hálaadó harangjaid szólnak-e még ugy, mint soha más napokon, hogy kész imádság maga a hallgatásuk? Napsugárnak, békének, gyerekek haján, asszonyok szemé­ben, csillagok tüzében, hópelyhek szikrázá­sában, ragyogó szépségnek őrülve fogjuk-e még a jókedv tarka léggömbocbüéit eregetni esztendő szombatján? Dologtevő napok mag­vető fáradalmai után zenében, költészetben, művészetben találunk-e még egyszer édes eny­hülést? Meghitt kávéházunkban, fidélis cim­borák közt polgári életünk ünneplő örömeit, pajzán tréfáit megtaláltatod-e még velünk? Baráti asztalnál összeülünk-e még ugy, mint régen, nem azt keresve embertestvéreinkben, ami elválaszt, hanem ami összeköt? Szilvesz­ter, drága jó öreg Szilveszter, hogy fognak szeretni a szegény, fáradt hitűi, fagyvette re­ményű emberek, ha még egyszer igazán vissza­jössz, olyannak, amilyennek tizenhat évvel ez­előtt láttunk! Hogy fogunk ujjongani és hogy fogjuk áldani Isten-atyánkat, aki kibékült gyerekeivel és téged küldött vissza szeretete követe gyanánt! Hogy fogunk imádkozni, da­lolni és tombolni! Vagy csak sírni az öröm­könnyeit a föld egyik sarkától a másikig, hogy még egyszer Szilveszter lett a világon! H számkivetésben élő Leon Daudet amnesztiát kapott (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Párisbő! jelentik: A köztársaság elnöke ma aláirta az újévi amnesztiarendeletet. Állam­fői kegyelemben részesült a royalisták szám­kivetésben élő vezére, Leon Daudet, aki leg­utóbb Brüsszelben telepedett meg. Az elítélt kommunista képviselők közül senki sem kapott amnesztiát, Bukarestben arról írnak, hím mégis meg lesz a megegyezés a jóvátétel ügyében (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Az Adeverul a második hágai konferencia előkészületeiről párisi je­lentést közöl, amely szerint »Magyarország most már a nagyhatalmak tanácsára meg­értőbb magatartást tanusit.« Párisban azt hi­szik, hogy mégis létre fog jönni a megegyez ét a jóvátétel ügyében. ítélet a Tlíán-ügyben Efjész napi tárgyalás után, este 9 órakor hirdették kl az ítéletet - A Tőreky-tanács fogházbüntetés helyett 2000 pengőre Ítélte a hírlapírót, Scltovszky belügymi­niszter pőrében Budapest, december 30. A budapesti büntetőtör­vényszéken ma folytatták annak a rágahr.atási pörnek tárgyalását, amelyet Sctovszky Béla bel­ügyminiszter indított a Magyarság cimü lap ellen a Ttíán Fakereskedelmi rt. és a Dagály-uccai rendőri lakótelep építkezésével kapcsolatban. A cikkért Szokoli Endre hirlapiró vállalta a felelős­séget A mai tárgyaláson az iratok ismertetése után dr. Sciíovszby belügyminisztert hallgatta ki a tör­vényszék, aldt a kormányzó a hivatali titoktartás alól felmentett. A belügyminiszter tanuvallomásá. ban elmondotta, hogy amikor kinevezték belügy­miniszterré, a Titánnál viselt igazgatósági tagsá­gáról lemondott és a céggel minden kapcsolatot megszakított. A Titán rt. ajánlata volt a legolcsóbb, azért az árajánlatok közül azt fogadta el. A belügyminiszter további vallomása során han­goztatta, hogy kizárólag a közérdekei tartotta szem előtt, amikor a Titán rt. ajánlatát fogadta el. Vallomása után Halász Lajos védő intézett kér­déseket a belügyminiszterhez. A kővetkező tanú báró Paj»p Géza felsőházi tag, a Stabil rt. igazgatója volt, aki azt vallotta, hogy nem tudott a belügyminisztérium és a Titán rt. kőzött folyó tárgyalásokról. Btekmaon Jenő, a Titán rt, vezérigazgatója, ki­jelentette, hogy a Titán olcsón adta el a teltet a belügyminisztériumnak, mert ugyanakkor a mel­lette fekvő telkeket jóval drágább áron értékesít tették. Baróthy Pál főügyész több kérdést intézett a tanúhoz, majd dr Ladányi Jenő, a Titán rt. jog­tanácsosa azt vallotta, hogy a leghevesebben el­lenezte a teleknek olyan olcsó áron való értékesí­tését. Darvasi Jenő mérnők elmondotta, hogy a Titánnak nem nyeresége, sőt valószínű, hogy na. gyobb vesztesége lesz. Ezután ugy a főügyész, mint a védő kérték a bizonyítás kiegészítését, amelyet a törvényszék részben el is rendelt Délutón egynegyed 5 órakor nyitotta meg Töreky elnök a folytatólagos főtárgyalást. Ismertette a telekérték, nyilvántartó hivatal véleményét amely szerint a szóbanforgó telek négyszögölenkénti értéke 80 pen­gőre tehető. Ezután Vay Kázmér miniszteri tanácsost hall­gatta ki a bíróság. Töreky: A belügyminisztertől kapott-« utasítást, hogy hogyan kezelje a Titán rt. ajánlatát? Vay: Nem kaptam semmiféle utasítást > Töreky Í Hogyan került a Titán kombinációba* i

Next

/
Oldalképek
Tartalom