Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-28 / 295. szám

1920 december 29. DFJ mfITATfnnS7Afí 3 Eny&ülés a Járvány-fronton A Karácsonyi szünet után ismét megnyltfák az összes iskolákat (A Délmagyarország munkatársától.) December közepén a szegedi járványfrontről meglehetősen komoly jelentések érkeztek. rA megbetegedések száma napról-napra nőtt, a kanyaró, a difteritisz egyre jobban terjedt, úgyhogy az elemi iskolákat, amelyeknek osztályaiban már feltűnően sok volt a hiányzó gyerek, egymásután zárták be bizonytalan időre. Szerencsére közbejött a karácsony, amely minden iskolában tiz-tizennégynapos vakációt jelentett és igy a tanitás kényszerszüneteltetése nélkül is elkülönülhetlek a gyerekek egymástól. Ez az elkülönülés kedvező hatású volt a járványelleni küzdelem sikerére. A főorvosi hivataltól nyert értesülésünk szerint a helyzet karácsonyra örvendetesen javult. A ragályos megbetegedések járványszerüsége megszűntnek tekinthető, mar csak szórványos megbetegedésekről érkeznek jelentések. Eleinte két hét alatt körülbelül háromszáz megbetegedés történt, naponta tiz-tizenőt uj beteget jelentettek a tiszti orvosok, most már alig érkezik egy-két jelentés. A főorvosi hivatal ezért ugy határozott, hogy a karácsonyi vakáció után engedélyt ad minden iskola megnyitására, azokéra is, amelyeket karácsony előtt bizonytalan időre bezáratott A járványos megbetegedések számának örvendetes csökkenését kétségtelenül elősegítette a megjavult, megtisztult és fagyosra fordult időjárás, de — a szakértők megítélése szerint — a veszedelem még nem mult el teljesen, még könnyen visszatérhet, ezért a legnagyobb óvatosságra, körültekintésre van szükség és ajánlatos, ha minden megbetegedés esetén a szülők azonnal orvost hivnak. Január elsején ex~lex~be kerül a város? A belügyminisztérium Szegeden vizsgáltatja I0I0I a jövő évi költségvetést (A Délmagyarország munkatársától.) A mult évben ilyenkor, karácsony után, már megérkezett a város idei költségvetésének kormányhatósági jóváhagyása és az uj esztendőt már szabályszerűen jóváhagyott, tehát jogerős költségvetéssel kezdhette meg a város. A vidéki városok közül Szeged költségvetését tárgyalta le és hagyta jóvá először a belügyminiszter, mivel Szeged számvevősége presztízskérdést csinált abból, hogy a szegedi költségvetés kerüljön föl jóváhagyás végett legelőször. Ugyanezt a bravúrt ebben az évben is megcsinálta a számvevőség, de azért már több, mint bizonyos^ hogy január elsején mégis ex-lexbe kerül Szeged. Ennek a tőrvényenkivüliségnek ugyan nincs semmi komolyabb jelentősége, mert bizonyos, hogy küld toajd a belügyminiszter az utolsó pillanatban valami ideiglenes fölhatalmazást a pénzbeszedésre és a pénzkiadásra, de azért mégsem a legkellemesebb állapot a mai pénzügyi bizonytalanság idején. Eddig az volt a rend, hogy az év negyedik negyedében a belügyminiszter meghívta Budapestre a város polgármesterét és főszámvevőjét és a költségvetést az ő jelenlétükben és részvételükkel tárgyaltatta le a minisztérium illetékes osztályával. Ennek az volt az előnye, hogy a város képviselői minden vitás tételhez megadhatták a szükséges felvilágosításokat, megtehették észrevételeiket, tehát megszabadultak a sok levelezés időrablásaitól. A belügyminisztérium ebben az évben karácsonyig még csak azt sem jelezte, hogy megkapta a költségvetést, még kevésbé azt, hogy mikor szándékozik letárgyalni. Már-már ugy látszott, hogy ebben az évben nem is kíváncsi a minisztérium a város észrevételeire és felvilágosításaira, hanem saját hatáskörében intézi el a jóváhagyás kérdését Az ünnepek után azonban kiderült, hogy nem egészen igy lesz a dolog, bár a régi rendszert megváltoztatták. Most nem hívják föl Budapestre a város képviselőit, nem Budapesten tárgyalja le a minisztérium számvevősége a szegedi költségvetést, hanem Szegeden. Minden városba kiküldtek egy minisztériumi számvevőt, aki a helyszínen szerzi be a szükséges adatokat és azután részletes jelentést tesz a minisztériumnak. Szegedre a szegedi származású dr. Cserzy Istvánt küldték ki, aki pénteken jelentkezett a polgármesternél és azonnal meg is kezdte munkáját, amelyben Scultéty Sándor főszámvevő a segítőtársa és informátora. A költségvetés tételeinek átvizsgálása néhány napig eltart, akkor dr. Cserzy István visszautazik Budapestre és meeteszi jelentését a minisztériumnak. II tiszazugi arzénpör egyik vádlottját pénteken felmentette, a másikat 15 évi fegyházra ítélte a szolnoki törvényszék flz elitélt Csabainé a biréság előtt visszavonta beismerő vallomását Szolnok, december 27. A tiszazugi arzénmérgezések ügyében ma ujabb gyilkossági bűnügyben kezdte meg a főtárgyaíást a szolnoki törvényszék Fuchs.tanácsa. Elsőnek a fekete fejkendős és barna pulloveres Takács Sándornét vezetik be. aki sirva áll meg az elnöki emelvény előtt. Az elnök ismerteti a vádiratot. Az ügyészség gyilkosság bűntettével vádolja Takács Sándorné Szántó Esztert, mert 1922 decemberében apósának, Takács Lászlónak ételben és italban arzént adott és Takács László 1922 december végén arzénmérgezésben meghalt. — Bűnösnek érzi-e. magát? — kérdezi Fuchs elnök. — Nem érzem magamat bűnösnek. — válaszolja 5Z asszony határozottan. — Hát nem ismeri be, hogy mérget adott az apósának? — Nem ismerem be, kérem, mert én nem adtam sem ételben, sem italban mérget — Hogy élt maga az apósával? lövünk a Perzsává LSár-ról december 29, január l-ig Belvárosiban Zoro és Huru — Az ipam szeretett viszonyságban akart velem élni, — válaszolja Takácsné. — Mindig azt akarta, hogy szeressem, hogy legyünk jóba. Nem leszek én magával jóba — mondtam az ipamnak —, van más asszony is a világon. Ezért nagyon megharagudott rám és nem elte meg a főztemet se. — Az orvosok igen sok arzént talállak a maga apósa testében. Maga ápolta ugye az öreget! — Ápoltam, ápoltam, de eljárt az öreg a kedveséhez. Szegedi Kálmán nagyrévi járásorvos elmondotta, hogy annakidején meglátogatta Takács Lászlót és vesegyulladást állapított meg nála. Az orvosszakértőknek az a véleménye, hogy Takács László halálát kétségtelenül arzenmérgezés okozta. Dr. Kronberg János ügyész kezdte meg ezután a vádbeszédét. — Ebben a pörben — mondotta az ügyész — igen nehéz a bizonyítás. A következtetések alapján kell megállapítania azt, hogy Takács Sándorné követte el a gyilkosságot. Dr. Kovács Gábor védő tartotta meg ezután védőbeszédét. Szerinte nincs bizonyíték arra, hogy Takácsné a vádiratban emiitett bűncselekményt elkövette volna, felmentő Ítéletet kér. A törvényszék ezután ítélethozatalra vonul vissza. Alig negyedóráig tartó tanácskozás után újra bevonult a bíróság és Fuchs elnök kihirdette az ítéletet, amely szerint a törvényszék (elmentette Takács sándornét az ellene gyilkosság büntette cimén emelt vád alól. Az ítélet Indokolása szerint a törvényszék nem látta bizonyítottnak, hogy a gyilkosságot Takácsné követte volna el. A törvényszék egyben elrendelte Takács Sáö« dorné azonnali szabadlábrahelyezését, özvegy Csabai Gyuláné Szabó Krisztinát állítja msot a fogházőr a birói emelvény elé. A negyvenkétéves, vékonyka kis asszony keservesen zokogva ad választ "az elnök kérdéseire. Gyilkosság bűntettével van vádolva, mert a vád szerint 1923 október 6-án térje, • Csabai Gyula ivóvizébe arzénoxidot bevert és a méreg következtében Csabai Gyula meghalt. — Nem érzem magam bűnösnek, — mondja sírva Csabainé az elnök kérdésére. — Egy hónapig magam voltam egy zárkában és ezért vállottam magamra. Nem vagyok bűnös és jobban szerettem az uramat, semhogy megöltem volna. Ezután Csabainé gyermekeit hallgatták ki, akik anyjuk mellett vallottak. Dr. Orsós Imre törvényszéki orvosszakértő véleménye szerint a halált fellétlenül arzénmérgeié« okoztaDélután háromnegyed 4 őrakor nyitotta meg újra a tárgyalást Fuchs elnök. Kronberg ügyész bejelentette azt az értesülését, hogy a vádiolt kél fogházőr előtt Szintén beismerő vallomást tett. Kérte, hogy tanúként hallgassa ki a tőrvényszék a két fogházőrt. A törvényszék az ügyész kérelmének helyt adott <s elrendelte a két fogházőr kihallgatását. Bárány Pál fogházőrmester elmondotta, hogy Ondok fogházőr utján Csabainé kérte, látogassa meg, mert valamll el akar neki mondani. Bement hozzá és Csabainé a kővetkezőket mondotta neki könnyek között: — Kedves fogházőrmester ur! Mind ül megmondtam a vizsgálóbírónak. Jól tettem? — Hogyne, jól tette — feleltem én —, legalább könnyített a lelkiismeretén. — Mtt gondol, őrmester ur, mennyit kapok érte — kérdezte Csabainé. — Én — folytatta az őrmester — csak egy ével mondottam neki, mire Csabainé azt válaszolta, hogy nem hiszi, hogy csak egy évet szabjanak ki büntetésül rá. Gombos Sándor fogházőr hasonló értelmű vallomása után Kronberg ügyész tartotta meg vádbeszédét. Minden tekintetben bizonyítva látja a bűncselekmény elkövetését, a vádlott bűnössége kétségtelen. Enyhítő körülményeket nem lát fennforogni, viszont súlyosbító körülménynek kell venni, hogy a vádlott a gyilkosságot hitves társán követte el. A vádlottra halálbüntetést kért. Dr. KovScS Gábor védő állott fel ezután szólásra. A vádlott szerinte azért tett beismerő vallomást, mert a magánfogság gyötrelmeit nem tudta elviselni. Beismerő vallomását semmiféle bizonyíték nem támasztja alá és az orvosszakértők megállapították, hogy a hulla részeiben volt ugyan arzén, de nem elegendő egy emberélet kiállásához. Felmentést kér Utána Kronberg ügyész reflektált, majd a védő mondott újra pár szót az ügyész felszólalására, Az elnök ekkor megkérdezte Csabainét - hogy az utolsó szó jogán q kíván-e valamit mondani. — Nem tudom, — feleli az asszony. Elnök: Az utolsó szó magát illeti,, ha valamit mondani akar, mondja csak el. Csabainé: Kérem én nem tudok beszélni, nincsen az eszem sem a helyén. Ezzel visszaült a helyére és hangos zokogásba fakadt. A bíróság ekkor Ítélethozatalra vonult vissza. öt óra után hirdette ki ítéletét a törvényszék, amely szerint bűnösnek mondja kl Csabai Gyulánét hitvestársa meggyilkolásában s ezért őt J!í v évi fegyházbüntetésre és 10 évi hivatalvesztésre Ítéli. A vizsgálati fogsággal a büntetésből négy hónapot vett kitöltöttnek a bíróság. A Columbia filmgyár legszebb drámája: Névtelen hősök Betty Gompson «. Jack Holt,., hétfőtől szerdáig a Korzóben