Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-25 / 294. szám

1929 december 25. 45 Beszélnek a ft! Délmagyarország munkatársától.) A Bástya közönsége jólismeri a csapat valamennyi játékosát — a pályán, de keveset tud polgári, rendes életükről, bajukról, keservükről, kevés örömükről és sok munkájukról. Nem olyan tulkönnyü dolog az, profinak lenni és sok minden történt addig, m^g ezek a fiuk magukra ölthették a piros-fekete profidresszt. Beszéljék el ők majmk. hocy is volt a futballéletük. Beneda István: — Az MTK diákcsapatában védtem először, majd rövidesen a nagy ifi-be kerültem. A kék-fehéreknél azonban csak rövid ideig maradtam. Uj csapatom az Ékszerészek voltak, majd mikor a vesztegetési vádak folytán kreccselték őket, az UTE-hoz mentem. A professzionizmus bevezetésével Újpest csapatához szerződtem és onnan kerültem a Bástyához. Sajnos, az utóbbi időben kézsérüléseim miatt gyengébb formát játszottam, de remélem, tavasszal teljesen fitt leszek. Mérkőzéseink közül legszívesebben emlékszem vissza az l:l-es prágai Újpest—Slávia meccsre és az l:0-ás Bástya—Ferencváros mérkőzésre. Emmerling Rezső: — Azt hiszem, talán az én futballpályám a legváltozatosabb. Az UTE ifjúsági csapatátában kezdtem a játékot, tiz egynéhányszor voltam ifjúsági válogatott és amikor az UTE spanyol túrára menő csapatából kimaradtam, vándorbotot vettem kezembe és Olmützbe mentem. Itt egy tiszta magyar csapatot alakítottam, de már ekkor átjártam Brünnbe, a Makkabit kisegíteni. 1924 elején aztán végleg a Makkabihoz kerültem. Közben kitudódott, hogy a csapat 13 játékosa közül 5 nem zsidó, mire a csapatnak nevet kellett változtatni. Blue Star nevet vette fel, de rövidesen szétbomlott. Innen Siklóssyval Ausztriába mentem és a Wackerbez szerződtem. A honvágy azonban haza hozott, itthon a Bástyához kerültem, ahol nagyszerűen érzem magam. Az elmúlt időkből a legszívesebben emlékszem vissza a prágai Makkabi—Slávia és a becsi Bástya—Rapid meccsekre. Korony József: — Temesváron, a TAC-ban kezdtem játszani. Három évig játszottam az ifi-ben, majd az első csapatba kerültem Possák mellé öszszekötönek, azután utána jöttem Szegedre a Bástyához. Fiatal vagyok még, legnagyobb örömömet egy ujságkritika hozta, amikor a TAC—Bánátul meccset az utolsó percben lőtt gólommal megnyertük és azt írták rólam, hogy feledtetem nagy centerelödöm. Kronenberger Lajos: — Szegeden, a Belvárosi 3E gyermekcsapatában rúgtam először komolyan a labdát. Nemsokára átmentem az UTC-be, amelynek hosszú időn át voltam standard játékosa. A Bástya is az UTC-ből szerződtetett le. Szerződtetésem után csak rövid ideig voltam Szegeden, mert a szegediek kölcsönadtak a békéscsabai ElőreCsabának, ahol négy hónapig játszottam. Itt kitűnő formába jöttem és itthon balszélsőt, majd halfot játszattak velem. Mostani posztom sem a régi, mert igazán csak a balhátvéd helyén érzem jól magam. Sok győzelmünk közül legszivesebben emlékszem vissza a bécsi Bástya—Rapid mérkőzésre, valamint az l:l-es prágai magyar—cseh válogatott mecsre, mert azt sem felejtem el, hogy már többször játszottam a magyar válogatottban is, Péter József: — Futballéveim történetének filmje igen változatos képet ad. Tizenhárom éves gyermekember voltam, amikor az MTE-ben kezdtem futballozni. 1920-ban kerültem az első csapatba és legboldogabb voltam, amikor ménpiros-feketék nyertük a harmadik osztály bajnokságát. Közben voltam munkásválogatott, majd 1926-ban Újpesthez szerződtem és itt centerhalfot játszottam. Kétszer sérültem meg és sérüléseim lassan gyógyultak, amiért mellőztek a lilafehéreknél. Én pedig játszani akartam és 4—5 próbajáték után szerződtetett a Bástya. Azt hiszem, én vagyok az egyedüli profijatékos, akit annyi próbajáték után szerződtettek le.Possák Vilmos: — Még fiatal futballista vagyok. 1920-ban Kezdtem játszani Budapesten a Vasasban, ahol Fronz Döme trénerünk nagy jövőt jósolt, sajnos... Négy év múlva már a TAC színeiben rúgtam a labdát Temesvárott és itt rövid egymásután négyszer voltam román válogatott. Ujabb négy év telt el, míg mostani állomásomhoz eljutottam. Ez idő alatt Zsombolyán olyan gólt rúgtam, amit sose fogok elfelejteni. A kapus a gólvonalon fogott egy labdát, én gólt reklamáltam és a biró anélkül, hogy fujt volna, megkérdezte a kapust, hol fogta a iabdát, mire az a gólvonalra tette, én pedig innen a hálóba rúgtam. És a biró megítélte... Ríesz Lajos: — A szegedi Munkásoknál Kezdődött Mballkarriérem ¡és először jobbszélsőt játszottam. Feloszlása után a KAC-ba kerültem, hol már a hátvéd posztjára kerültem és ez maradt állandó helyem a fúzió után a Zrinyi-KAC-ban is. örülök, hogy leszerződtetett a Bástya és minden óhajom ós legnagyobb örömem lenne, hogy standard tagja lehessek a csapatnak. Ennek a vágynak megvalósrulása lenne Intballéveim legkedvesebb emléke. Simóka Sándor: A Szombathelyi AK-ban játszottam először, már itt nagyszerű győzelmek részese voltam, majd mikor Szegedre kerültem, rögtön kerületi válogatott voltam Békéscsabán. A Szombathelyi AK-kal spanyol túrán voltam, majd az olimpiai válogatottal jártam a külföldet. Egy évig voltam Olaszországban, majd végleg hazajöttem és a Bástyához szerződtem. Feledhetetlen marad előttem a két SzAK külföldi túrája. Stemler István: — Mint szegedi fiu, a Stefánia futballistái közé tartoztam. Játszottam a SzAK ifi. majd minden posztján. Két évig Kisosz játékos is voltam és a felsőkereskedelmi iskola iskola csapatában játszottam. Az SzTK-val voltam jugoszláv túrán, majd a SzAK első csapatában játszottam. Innen szerződtem a Bástyához. Emlékezetes marad számomra a Bástya—Sabária meccs, hol 3:0-ra győztünk. Kitűnő formát játszottam ki, mint centercsatár és egy gólt is lőttem. Solti Mihály: — Az állami gimnázium diákcsapatában kezdtem játszani ötödikes gimnazista koromban. Középiskolai tanulmányaim végeztével két hétjg voltam a SzTK-ban. 1915-ben megalakítottuk a háborús SzAK-ot és Plichta igazolt le bennünket a SzAK részére. Először a SzAK II-ben játszottam, 1915 októberében kerültem az első csapatba. Első bajnoki mérkő*érem a szabadkai Sport ellen volt és azután sorban jöttek a többiek: AAC, AMTE, ATE stb. — A háború vihara engem is harcba vitt és rövid hadifogságom után, 1919-ben kerültem vissza Szegedre. Újra intenzív játékos lettem a mai napig. Voltam válogatott játékos 1922-ben a lengyelek ellen, majd 1923-ban kétszer, mint vidéki és mint orsrágos válogatott a svédek ellen, legutóbb két év előtt az osztrák B-garnitura ellen Szegeden. Futballéveim emlékei közül a legkedvesebb az a íü'őzelem, amikor Debrecenben a DVTK-val •j szemben megnyertük a Corínthián-dájat. K mérkőzés utolsó perceiben én lőttem az első gólt, egy perc múlva Wahl a másodikat Győztünk 2:0-ra. Micsoda kimondhatatlan örömet jelentelt nekünk ez a győzelem L. •n ' ' ' 3 Schwarcz Sándor: — Mint fiatal gyermek, Gyulafehérváron kezdtem játszani, ötödik gimnazista voltam, mikor már az Unireá-ban játszottam és hetedikes voltam, amikor Aradra jártam elsőosztályu bajnoki meccsekre. Aradról kerültem azután a Bástyához, ahol igen sokat fejlődtem. Futballidőm legkedvesebb emléke a Bástya—Rapid bécsi mérkőzéséhez fűződik, ahol 4:2-re győztünk és én bárom gólt ragtanu. Tóth Lajos; — 1917-ben kezdtem játszani a MAC ifiben, rövidesen az első csapatba kerültem, majd a Kispesti AC volt a másik állomásom. Kispesti meccseim után vándorbotot vettem kezembe és külföldre mentem. Aussigban más fél évig játszottam egy csapatban Weiglhofferrel, majd Olaszországban, Nápolyban játszottam. A professzionizmus bevezetésével tértem vissza Magyarországba és azonnal a Bástyához szerződtem. Sose fogom elfelejteni a legutóbbi Bástya—Ferencváros mérkőzést, ahol gólommal én is hozzájárultam a csapat pompás győzelméhez. Varga György: — Az MTK diákcsapatában kezdtem játszani, ahol 7 évig szerepeltem. 17 éves koromban, 1925-ben az FTC-be léptem át és az MTK ellen debütáltam. Nagyjelentőségű volt ez a meccs és 1:1 arányban végződött. Jó játékomon kivül még én rúgtam a zöld-fehérek gólját. Innen Kispesthez kerültem s onnan a Bástyához. Külön megemlítem, hogy volt csapataim ellen mindig nagyszerű formát mutat csapatom és magam is... Wáhl Ernő: — Mint lelkes futballista, először a gimnázium csapatában játszottam, majd rövidesen a SzAK ifibe kerültem, ahonnan pár meccs után a távozó Hapa helyébe, jobbszélsőnek avanzsáltam a nagy SzAK hires első csapatában. Kétszer játszottam a szélen, azután a jobbösszekötő posztja lett a helyem. Innen a legkedvesebb emlékek Mészároshoz fűznek, akinek lerobban köszönhetem fejlődésem, — A professzionizmus bevezetésével valahogy önbizalmam vesztettem és két évig tétlenkedtem, végül halfjátékost fedeztek fel bennem és azóta a fedezetsorban játszom. Mérkőzéseink közül legszivesebben a BástyaKinizsi szegedi találkozására gondolok vissza, ahol egymagám, mint jobbösszekötő, négy gólt rúgtam, de nagy meccseim közé számítom a SzAK—MTK 2:2-es eredményű ayönyörü meccset is. TarfésoiMálás! manikür, hajvágás, hajfestés, hajmunkák, arcápolás. IDA niifodrász szalon Oroszlán ucca 4. sz., uf palota. Elismeri elsőrendű munka. Telefon: 15-59. Pezsgő KT0" Törley, Talysman.... 1 üveg P 6Í0 Törley, Reservé .... 1 „ , 6'80 Palugyay, Demi sec . , 1 „ , 4'80 Palugyay, Crem. Imper. . 1 „ , 5'20 L. Francois, Transylvania. 1 „ ,6*10 L. Francois, Crem. Rosé . 1 „ „ 6'80 Heg. Schaumburg, vörös . 1 „ , 6*80 Kocsis Ferencnél. Telefon 452.