Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-25 / 294. szám

DÉLMAGYARORSZÁG lí;2H <lr taekklinika felépítése követkerteben és a polgár­mester továbbra is ar. ecetem kezén kívánta hagyni. Ez ellen azonban a társadalom is, a nép­jóléti miniszter is felemelte tiltakozó szavát és így történt, hogy a gyermekkórházat mégis csak visszakapta a város, dc azóta sem adta meg át rendeltetésének. Mosl u poloskairtásnál tartanai;. Január utolsó napjai érdekesek voltak. A ta­nács 23-én osztotta ki az uj Szent György uccai bérház lakásait. Tizenkét szabad lakásra 227 igényid jelentkezelt. A közgyűlés 30-án volt. Nevezetessége, hogy ezen vettek részt először az uj virilisták és ezen nem veitek részt azok, akik kimaradtak, köztük Balogh Lajos is. A közgyűlés Fodor Jenő polgármesterlielyeltes visszatartása mellett foglalt állást és elhatározta a Kossuth Lajos sugáruli, va­lamint a Kálvária uti uj városi bérházak felépít­tetését is. A második ülésnapon pedig hozzájárult a városi téglagyárnak hetvenezer pengőért való eladásához^ Februárban az emberek már türelmetlenül vár. ják az idő enyhülését llogy ellensúlyozzák va­lahogy a kegyetlen fagyhullámokat, a városházán ismét fölvetik a városi strand már régebbcu bafagyolt tervét. Közbea megálla­pítják, hogy a Tiszán ötnegyed méteres a jég és a földek Szeged határában hetven oentirnéternvire lefagytak. Ilyen hidegre a legöregebbek sem em­lékeznek. 12.-én megalakítják az árvízvédelmi bi­zottságot nert attól félnek az óvatosak, hogy a nagy hidegek miatt töméntelen jég és hó halmo­zódott föl a Tisza mentén és az olvadás majd egyszerre következik be. Dc megállapítják az ár­víz ötvenedik évfordulóján reudezendő ünnepsé­gek programját is. 23.-án fizetésemelést kérnek a városi tisztviselők, akik ismét a kemény télre hivatkoznak. Ebben az időben bukkan föl a Sze­geden létesítendő cellulózt gyár terve, amely azonban a legmelegebb nyáron fagy be véglegesen. A közgyűlés 26-án ült össze és annak Pásztor József interpellációja ad érdekes­séget. Pásztor a sevillai kirándulás kilencezer pengős költségeit sokallja és kimutatja, hogy ilyeu nagy képviselete egyetlen másik magyar városnak sem lesz szép Sevillában. Március elsejéu iij fagyhulláin 'érkezését jósolja a meteorológia, ötödikén eny­hülést vár, hetedikén pedig a véglelenuek Ígér­kező télre való tekintettel a belügyminiszter ér­tesít? a várost, hogy a költségvetésből kiradí­rozta az ujszegedi pálmaházra beillesztett har­mincezer pengőt. Tizenegyedikén látogat el az uj esztendőben először Klebelsberg miniszter Sze­gedre, ugyanaznap a szegedi munkanélküliek néma tüntetést rendeztek a városháza előli, tizenkettedikén pe­dig a város parádés uiódou. de kevés költséggel megünnepelte az arviz félszázados fordulóját. Díszközgyűlést tartott a törvényhatósági bizott­ság, amelyen megjelent Klebelsbcrg és Peidl Gyu­la is, mint Szeged képviselői. Pcidl ¡el is akart szólalni, azonban a főispán az ügyrendre való tekintettel felszólalását nem engedélyezte. Gaál Endre ny. tanácsnok, aki az ünnepi beszédei tar­totta, felhívta a tanácsi figyelmet arra, hogy szép és udvarias dolog lenne, ha a város most, az öt­venéves fordulón, köszönőlevelet intézne azokhoz a külföldi városokhoz, amelyek segítségére siet­tek a hullámsírba zuhant városnak. Nem tudunk arról, hogy ezt az ötletet később valóra váltot­ta-e a nemes magisztrátus? Április elején élőkéig vendége volt Szegednek, Silf Wahlin svéd pénzügyminisz­ter, aki megnézte Röszke mellett a trianoni ha­lárt és hitetlenkedve csóválta meg a határsorom­pónál a fejét. Sokat vitatkoztak ebben a hónapban a városi urak a vizmütelep clektri/ikálásá-ívdk a kérdésé­ről, végül is elhatározta a közgyűlés az öreg gőzüzem kicserélését, de — mint a legutóbbi na­pok híranyagából kiderül, ezt a közgyűlési hatá­rozatot még mindig nem hagyta jóvá a szorgalmas bel ügy minisz terlum. De erre a hónapra esik a sevillai kirándulás is, négy városi főtisztviselő hathetes tanulmány­útja, amely sok tréfálkodásra és bosszankodás­ra adott alkalmat A kirándulásnak azért volt gyakorlati eredménye is, az a megállapítás, hogy a spanyol donnák szörnyen büszkék és erköl­csösek és hogy a spanyol borok egészen elő­kelő helyet foglalhatnak el Bacchus asztalán. Sokat foglalkoztatta a várost a Társadalombiz­tosító intézet is ebben az időben. Nagy ambíció­val fogott hozzá az OTI az épitkezésí tervezés­hez, elhatározta, hogy a Gizella téren építi föl uj székházát és bár a város előleget is adott rá, az építkezést a tetthelyen még ma is csak téglahe­gyek szimbolizálják. Szegeden járt Huszár Ká­roly is, az intézet elnöke, aki nem kevesebb, mint száz kislakás építését igérto meg a városnak. Most már körülbelül meg is van a magyarázat erre a nagy jóakaratra. Ak­kortájt kezdődlek meg az előkészületek a válasz­tásokra.... Még javában tartott a tél, dc már fel-felbukkant a kérdés, hogy mi lesz a nyári vizmizériákkal. A viz különben sok bajt okozott, mert megjelent az uj lakásrendelet, amely a vízdíjakat a lakókra hárította és a nemes város nagyhevesen külön vízdíjat sózott ar. uj lakások nagy béreket fizető szabad lakóira is minden jogászi tiltakozás elle­nére is. Május eleje arról nevezetes, nogy a város kasszája pillanatnyi pénzzavar­ba jutott. A Fogadalmi templom előlegként fölemésztette a készpénzt ugy, hogy a város kölcsönre kénysze­rült, mert különben nem fizethette volna ki a tisztviselők járandóságait. Elseje körül ismét meg­mozdultak a cseugelei bérlők is, a hónap derekán pedig a Magyar Könyvhét kínos problémája fog­lalkoztatta a közvéleményt. Először senki sem akart vállalkozni a könyvhét megrendezésére, vég­re is a könyvkereskedők csinadrattás népünne­pély keretében közős sátrat állítottak fel a korzón és gramofonszóval csábították könyvvásárlásra a szegedi nemzetet igen szegényes eredménnyel. Má­jus tizenötödikén a tűzoltók fölgyújtották a városházát — bengáli tűzzel, hogy gyönyörködtessék művé­szetükben német kollégáikat. A májusi közgyűlés pedig arról nevezetes, hogy kétszer egymásután leszavazta a város tanácsát Juníus a s rálátás« hónapja. Akkor érkezett meg Klebelsberg leirata, amely­ben azt kívánta, hogy a város sajátítsa ki és bon­tassa le azokat a lakóházakat, amelyek a Leszá­moló-palotát eltakarják és igy megakadályozzák a rálátást. A lanács először nem találta teljesít­hetőnek ezt a kultuszminiszteri kívánságot, sokal­lotta a szükséges kétszázezer pengőt ezért a rá­látásért, de a polgármester később, amikor az uj törvény diktátori hatalommal ruházta föl, első diktátori ténykedésével megváltoztatta ezt az illojális tanácsi határozatot. Volt azért ebben a hónapban gázgyár-ügy is, kenyérdrágaság is, sok bizottsági üléssel, sok an­kéttal, de kevés eredménnyel. A tanács pedig vi­tába szállt Foerk professzorral, a Fogadalmi templom építőjével, aki még oz orgona vétel­ára után is fel akarta számítani a maga jutalé­kát. Péter-Pál napjára hagyta jóvá a belügymi­niszter a külvárosrészek világítására hozott, még pedig két esztendővel korábban hozott és akkor végre is hajtott közgyűlési határozatot. Juniussal "" -» lezáródoll a régi közigazgatási lörténe­lem és megkezdődött az egyre lázasabb készülődés a képviselőház állal közben megszavazott reform végrehajtására. Megjött a belügyminiszteri rende­let, hogy tizenöt nap alatt össze kell írni az uj vi­riliseket, amiből mindenki tudta, hogy az év ve­géig nemcsak a törvényhatósági választásokat ej­tik meg, de az általános tisztújítást. Megjelent a belügyminiszter végrehajtási rendelete is és annak alapján szép szavakkal, kegyeletes emlékezéssel elparentáltuk a halálra ilélt városi tanácsot, amely­nek hatásköre a polgármesterre hárult át és amely már csak kisérteui ült össze néha, hogy a rend­kívüli közgyűléseket előkészítse. Az uj közigaz­gatási rendszernek julius negyedikén volt a fő­próbája, egy tanácsülésesuek szánt csütörtöki dél­előtt, amikor már a tanácstagok csak referáltak, de a határozatot az egyedülvaló polgármesteri akarat hozta meg. Ezzel halt meg a közigazgatás nyilvá^" no&sága, amely azóta sem támadt fel, hiábavaló volt min­den harc érte, minden erőlködés. A városházán megkezdődtek a bizalmas tanácskozások, a válasz­tási előkészületek, a korteskedés, a taktikázás, tizedikén pedig összeült a rendkívüli közgyűlés, a polgármester kívánságára megszavazta a rálátást. és elfogadta a választásokkal kapcsolatos körzeti beosztás tervezetét. Közzétették az uj virilisták jegyzékét, amelyből kiderült, hogy nagyon sok régi városatya végérvényesen kínnreked meg a virilisjogu választók közül is. Megérkezett a jó hir, hogy a minisztertanács hozzájárult Fodor polgármesterhelyetles szolgá­lati idejének egy évvel való meghosszabbításához, de megérkezett Klebelsberg Kunó is, aki Alsó­tanya templomkertjében kibontotta a Nagyszered párt harci lubo« góját. Az egész városházi apparátus lassankint a vá­lasztásokra állítódott bc. A gyanakodók már min­denben korteslögást láttak, mindent a választások igéretszámlájára irtak. Többek között azt a pol­gármesteri megnyilatkozást is, amely állást fog­lalt a telqkértékadó és » kisvasúti hozzájárulá­sok behajtása ellen, de amely hozzájárult a köz­úti hid gyalogvárnjaínak eltörléséhez. A polgár­mester igen nagy úrrá nőtt — az egcsz tanács hatalmát magában egyesítette — és igy könnyen meglehette, hogy egyetlen tollvonással visszalielgezete a Rudolf térre az onnan köztisz­tasági, esztétikai és gazdasági okokból elhelyezeti piacot. Az események mx>st már gyors ütemben követik egymást. Augusztus tizenharmadikán megalakul a Szövetkezett Városi Balpárt, harmincadikán pedig a Virilisták Gazdasági Párt­ja bontott zászlót. A választási harcok hevében el­törpüllek a hátlérbcszorult közigazgatási esemé­Kimérve a legjobb borokat, gytiurölcsp&llnlcáfcaLi, rumokat, Hkőiöket, finom szeszt Slgmond Testvérek Fekeüesas u. és Kígyó u. sarok. [! Szegediek találkozó helye az | István Király szálloda sa f, (Nyugati pályaudvar melleit.) Telefon (Interurbán) 202—45., 294—34. Sürgönyeim: Hotelist. — Minden modern kényelemmel berendezett elsőrangú családi szálloda. I? Minden szobában közponll íillés, hideg meleg folyóvíz és telefon. Lift. Szállodában í* kávéház, cukrászda és fodrász ferem. — A keleti pályaudvartól közvetlen villamos összeköttetés 2. és 46-os kocsikkal. K. 54 «1

Next

/
Oldalképek
Tartalom