Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-25 / 294. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1929 december 25. вел szép volt, több saerzfldési ajánlatot kaptam Pestre is. A Vörös malom után, közvetlen férjhezmenetelem előtt a Nemzeti Színházhoz hivtak, de akkor még a Nemzeti Színháznál is jobb ajánlatot kaptam... férjhezmentem... — 'A' vigszinhizi iskolában tanultam, ott statisztáltam a nagyok között, Góthéktól, Gombától, Tanaytöl tanultam a színészetet, mindegyiktől van egy-egy szép emlékem, egy-egy biztató, szép mondás, arait nem felejtek el soha... Állomásaim: Miskolc, Pécs, Szeged és Utána — a legjobb szerződés: a házassúg és a legjobb igazgató: a férjem! Legyünk őszinték... . — Visszaemlékezem a Vörös malom szegedi premierjére, amikor a nagy izgalomban a malom is összedűlt és a tengerben sötét árnyékok táncoltak... nem tudnám mégyegyszer azokat az izgalmas perceket végigizgulni... És nem felejtem el a Süt a nap.ot sem, mindig itt van a fülemben az a fergeteges taps, amikor Szűcs Mari kendőjében kiléptem a színpadra... Most előveszi a Szűcs Mari fotográfiáját és elnézi a fehérkötős paraszt asszonyt. — Nem akartam eljátszani ezt a szerepet a Vörös malom Mimája után és a végén kiderült, hogy ez volt a leghangosabb sikerem... És visszaemlékezem arra a vásárhelyi nyári előadásra is, amikor a Trónörököst játszottuk és eljutottunk addig, hogy nekem a legfeszültebb drámai percben meg kellett mérgeznem Rubinyi Tibort. Feszült csönd volt a nézőtéren, én fölvettem a poharat, beleöntöttem a mérget... és ebben a túlfűtött pillanatban a néüő érről fölkiáltott egy tanyai magyar: Nézd, a: a bestia, mégis beadja a mérget!.,. Ott álltunk a bzinpadon a legdrámaibb jelenetben és a nézőtér harsogott!... — Л mai életem — a privátélet, ahogy a színházban mondják — nyugodtabb és kellemesebb. harmonikusabb; a színésznő élete tatán több változatosságot jelent, mert a meleg, tapsos esték mégis csak szépek, amikor a színész együtt van, egészen közel a nézőtérhez... A Tüzek-ben például olyan csend volt в nézőtéren, hogy még я leheletemet is harsogva lehetett hallani... De azért egyről mégis le szeretnék szokni, hogy kevesebbet beszéljek a színházról, — mert az élet így mégis csak jobb és harmonikusabb! Ti Révy Emma 'Schwartz Béláné. A becsukott ajtó mögött két erős és keracny fiu hegedül, aztán beszaladnak ide a szalonba, átölelik az anya nyakát és megostromolják: Ugy-e anyuska, már elég volt a hegedülésből!... Aztán a boldog engedelemre az indiánok csatakiáltása a válasz... Ez a két erős és kemény fiu vezeti most az interjút is: — A legjobb és a legszebb szerepkörön vagyok most — mondja —, az anyai szerepkörön! És ez a szerep egészen és teljesen lefoglal, egészen és teljesen betölti az élelem. Az idén még csak egyszer voltam színházban, amikor a fiaimat vittem el az Aranyszőrű bárányhoz... Nem érzek semmi visszavágyást a színpadra. Tíz éve múlt már, hogy eljöttem onnan. Olyan nagy a differencia a privát élet és a színház között, hogy azt nem is lehet leírni! Mind a kettő más, más emberek, más hang, más környezet, más célok... — Husz évig éltem a színház világában, három éves voltam, araikor odakerültem. 'Anyám, apám színészek voltak, én mint gyerekszinész, illetve, mint szinészgverek kezdtem. Kassáról Szegedre kerültem és itt révbe jutottam. Elvállaltam az anyaszerepkört és uj szerződést nem kötöttem... Hiszen mindnyájunk álma ez... így emlékeztek a nagyságos asszonyok a művésznőről, akik a színpadok és szerepek izgalmas szépségét elcserélték a polgári otthon biztos és kedves nyugalmává {»érj._ • Látogatás egy aktív királynőnél, aki békét hirdet, kézimunkázik és a háztartási vezeti Beszélgetés Atexondrina dán királynővel Kopcnhága december havában. Napsütéses dscemberi napon utaztam autón Sorgenfriba, a »gondmentesség« kastélyába. Előző nap értesítést kaptam, hogy Alexandrina, dán királynő fogad. A Lyngby felé vezető országúton egy másik automobillal 'találkoztunk, amelyet egy fiatal ember vezetett: Knud herceg, a dán királyi pár legfiatalabb fia. Az öreg fasor végén, amely az utat szegélyezte, messziről látszik Sorgenfri kastélya. Letérünk a széles országútról és belépünk a kastély parkjába, amelyet nem zár el sem kerítés, sem kapu a kornyéktől. A kedves, falusias épület előtt egy medvebőr-süveges katona áll. A barátságos udvarmester elibénk siet. megkér, hogy kövessem a kastélyba és egy régi lépcsőn felvezet az épület két szárnyát összekötő üvegtetós terembe. Vezetőm, aki előttem lépkedett, hirtelen lányit egy magas üvegajtót és váratlanul Dánia királynőjével állok szemben. A magas, karcsú királynő világos fogadószobájában fogad. Egyszerű borvörös atlasz-ruhát visel, amely igen jól illik sötét hajához, kék szemeihez és barátságos mosolyához. A fogadóterem egyik sarkában foglalunk helyet és a királyné közvetlenség azonnal megindít í a a társalgást. Sorra szóba kerülnek a gyermeknevelés, a háziasszony kötelességei, a zene, az irodalom és a legnagyobb európai probléma: a béke. — Minden javaslatot, amelynek az a célja, hogy a népeket közelebb hozza egymáshoz, melegen támogatok, — mondja Alesandrina királynő. — Minden, ami elősegíti a szomszédos népek megértését és minden, ami növeli kulturájukat és bol dogságukat, engem is boldoggá tesz és minden ilyen mozgalmat a legnagyobb rokonszenvvel kisérek. Önmagáról nem szívesen beszél. Nagy virágkedvelő, azonban örömét leli a kézimunkában és a háíztarlási teendőkben is. A kopenhágai iparművészeti muzeum őszi kiállításán a királynő két csodaszép gobelinfüggönnyel szerepelt. A minta a 18. századból származott — Ez volt a legszebb munka, amit életemben csináltam, — meséli a királynő. — Az első függöny mintájának szépsége annyira fellelkesített, hogy nyolchónapi munka után nyomban belekezdtem a másodikba. Ez azonban több, mint egy évig tartott, mert tavaly igen sok egyéb dolgom is volt. A királynő minden évben egy csomó babát öltöztet fel a jótékonysági baba-tombola számára. Azonkivül harisnyákat kőt a szegényelmek, ruhákat varr az árvák karácsonyfája számára és családjának karácsonyi ajándékait is maga készíti. A nagy elfoglaltság mellett azonban időt szakit a hivatalos kötelezettségek teljesítésére Is. Alexandrina királynő szenvedélyes sportoló, !o' vagol, tennlszezik és vitorlázik. A vitorla-sport elvezette a királynét Izlandba és Grönlandba is. A zene is nagy szerepet játszik Alexandrina királyné életében. Muzikalitását legidősebb fia, Eredének trónörökös is örökölte, aki ép olyan kiválóan zongorázik, mint anyja. A zongorázás egyébként ősi családi tulajdonság. I. Frederick Ferenc dán királyról beszélik, hogy amikor a dán hadsesereg visszavonult Napoleon hadserege elől, ő környezete előtt a következő kijelentést tette: »Ha a dolgok rosszra fordulnak, ugy még mindig megélhetek. mipt zongoraművész.« A. Quj divaíárut t F©ctes* Швтж&Ш Aruhéxban SStíltSSSt 1 Kérjük kirakataink megtekintését, w Szab. Winter—Vörös-fóje TilAn" még ez eem árt! t! Kizárólagos készítője: WÍNTER kárpitos Korona ucea 3. Meg!ербolcsó! Tél. 18-66. Sefso! olcsábban! £J| Q|Q 6s iieUekelt gazdag v<Uasz!6Kban 522 hálózati és ffitő készülékek legutabb modellekben 18 tjaui részletre nálam kaphatók. Szániú Sándor gépkereskeMnél Szeded. Rfss ucca 2. PHILIPS KURUCSEV SÁNDOR divaíáruháza az „Arany Haranghoz" Szeged, Széchenyi tér 14. ^ Telefon: 90. Legolcsóbb naptárait melleit: angol férfi és nöi szöveteit, bársonyok, sima és mintás crep áe cetnek, georgettek, crep de satinok, magyar gyártmányú sima és mintás mllselymek. Agy- és asztalgarniturák, áiveíök, futó- és nagy szőnyegek. "Damasztok, vásznak, zepQlrek nagy választékban kaphatók. szigonmn szaftolt árak! Szlgom&ii ш&оИ arah! ЕИИЯ