Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-25 / 294. szám

4 BfóLMAGVABíTRsZíG isrza december 25. hűséggel következtethetnek arra, hogy ha felvárosiak, akkor legrégibb elődeik kalmárok, iparosok, hajósok, halászok, vagy fuvarosok .voltak, — az alsővárosiak elődei földmivesek; a palánkiak elődei katonák, kereskedők, iparosok, vagy hivatalnokok voltak. A palánki •»görög« csak macedonia görög volt, például fryuricza; — a valódi görögök a Maros ucca környékén, az általuk alapított régi görög templom mellett telepedtek le; pl. a Zsótérok. A rókusiak jövevények, a móra-városiak pedig szegény zsellérek voltak, egy, telek-parceljázási spekuláció áldozatai. A még élő szegedi polgári családok' közül a legrégibbek a következők: Palánk. Egri, Fodor, Miller, Kocsis, Lantos, Lippai, Temesváry, Wagner, Zombory. Felsőváros. Bitó, Baka, Babarczy, Becsey, Rereczk, Bába, Balogh, Bartos, Csukonyi (eredetileg: Csokonyi), Cseh, Csanádi, Dékány, Gera, Hódi, Kis, Kopasz, Kormányos, Lippai, Mónus (eredetileg: Mónos), Márton, Martonossy, Parragi, Szőri, Szabó, Szanka, Szűcs, Szél, Tóth, Tápai, Török, Varga, Vékes, Vastag. Alsóváros: Ábrahám, Bite, Borosok', Berta, Bödő, Borbola, Bénák, Bertalan, Csamangó, Csúcs, Dóczy, Dobó, Eördög, Farkas, Fekete, Hajdú, Juhász, Kószó, Katona, Kéri, Koto* gány, Kovács, Király, Lajkó, Móra, Nagy, Dált is alkalmi ruhákra káprázatos színekben a párisi újdonságok megérkeztek. Selyem Transparent, Moirek, ezüst- és aranykelmék, csipkeszövetek, selyem Ttíllök0 selyem Resil és Pompadur selymek. Szabó Társa Nagyiván, Négyökrü, ónozó, Pap, Pálfy, Puskás, Papdi, Rózsa, Szécsi, Sebők, Szögi, Tóth, vér. ' Aminf látnivaló: a r'^el csaladokból nem sok maradt. „Az uj esztendő enyhülést ígér a gazdasági életben Kozma Ferenc nyilatkozata A határvárossá lett Szegedet a csonka ország többi részénél is súlyosabban érintette az elmúlt esztendőben keletkezett általános gazdasági és pénzügyi válság. Ennak okairól és a jövő esztendő pénzügyi politikájának kialakulásáról kérdeztük meg Kozma Ferenc kormányfőtanácsost, a SzegedCsongrádi Takarékpénztár vezérúüu&ilóiát aki a kővetkezőket mondotta: — Gazdaságilag nagyon szomorú esztendő van Inőgöttünk. Az 1928. évben áthúzódó európai pénzválság 1929-ben folytatódott és elmélyült. A pénz. válságot Európában az a hallhatatlan tőzsdei konjunktúra idézte elő, amely 1928-ban Newyorkban keletkezett. 1928 folyamán az amerikai értékpapi. rok iránt olyan hatalmas érdeklődés indult meg nemcsak az amerikai, de az egész világ nagytőkései részéről, amely a newyorki értékpapírokat soha nem sejtett magaslatra kergette fel. Kétségtelen az, hogy az Egyesült Államok példátlan gazdagsága és prosperitása jórészt Indokolta is az amerikai papírok iránti nagy érdeklődést és azokat az árfolyamokat, amelyek ott kialakultak. Igaz, hogy a tőzsdei hossz folytonos fokozódása állandóan szélesebb néprétegeket vont be R tőzsdei életbe és megkezdődött a tőzsdén a papírok jövedelmezőségét figyelmen kívül hagyó tőzsdei játék, amely már 1929-ben teljes mértékben kiélte magát. Ez a nagy tőzsdei élet minden tőkét és minden figyelmet lefoglalt és egyrészt a játékból előálló nyereségek, másrészt pedig a tőkének ÍJ—16 százalékos kamatoztatása az európai pénzt Newgorkba csábította. Az Európában plaszirozott amerikai tőke visszavonult és ezt nyomon követte a nagy nyereséget hajszoló európai tőke is. Ez a két körülmény idézte elő Európában a pénzszűkét és a vállalkozási kedv hanyatlását. Éhen a pénzügyi nehéz helyzethez járult az év első felében az a gazdasági összeomlás, amely a» amerikai gabonatőzsdéken bekövetkezett és amely összeomlás Európa minden piacán éreztette hatását. 1929 juniusában tehát egy pénzügyi krizis és egy gazdasági krízis bénította meg az egész európai helyzetet és természetszerűleg a hazai gazdasági életet is. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a pénzügyi és gazdasági krizis hatása aiatt sulyosau szenved a hazai mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem. Megszűnt a vállalkozás és a válság következtében nagy gazdasági defétizmus állott elő, a szükséges gazdasági optimizmust pedig csüggedés váltotta fel. — A hazai hitelintézetek az elmúlt esztendőben is feladataik magaslatán állottak, amennyiben minden rendelkezésre álló eszközzzel igyekeztek mindent és mindenkit menteni és tartani, az emberekel é» a vállalatokat, egy jobb jövő reményében, a aAéz helyzeten átsegíteni. A pénzügyi helyz*t határozottan javuló irányzatot vett fel, amióta a newyorki tőzsdén megtörtént az első nagy összeroppanás és Amerika gazdasági élete elvesztette az első nagy marnei csatát. A viszonyok jellemzéséül szolgáljon az, hogy körülbelül 3—4 milliárd dollár európai pénz volt Amerikában, amely most, ha lassan is, de visszaáramlóban van Európa felé s remélhetőleg sikerülni fog majd a visszahullámzó tőkéket újból a termelés, a fogyasztás és a forgalom szolgálatába állítani és a szükséges invesztíciókra felhasználni. — A nagy nemzetkőzi Jegybankok hivatalos kamattételeinek leszállítása biztató jel a jövőre és nekem az az érzésem, hogy az 1929-ik esztendő az európai gazdasági életben a mély pont volt és a most következő újesztendő minden és mindenki számára csak javulást hozhat. Bízom abban, hogy a mezőgazdaság részére sikerülni fog a törlesztését kölcsönöket megszereznünk és ezzel a mezőgazdaság egyik nagy problémáját megoldanunk. Bizom abban, hogy a jóvátételi kérdés tűrhető módon nyer elintézést és ezúttal az európai pénzügyi helyzet végleges stabilizációja befejeződik Meg fog alakulni a nagy jóvátételi bank, amely hivatva lesz az európai jegybankokat egv közős munkára megszervezni és a végleges stabilizációt befejezni. Erre nekünk magyaroknak különösei: szükségünk van, hogy megteremthessük a pengő zálogleveleket és igy a hosszúlejáratú hitelt. — A vezetésem alatt álló intézet 1929-ben is megtette minden tekintetben a kötelességeit; üzleti eredményeinkről a közgyűlésen fogjuk maid a nyilvánosságot tájékoztatni. Goowei* meginterpellálta Henderson! az optánspör ügyében London, december 24. A' MTI. jelenti: Az angol alsóházban Sir Robert Goower azt kérdezte Henderson külügyminisztertől, hogy tett-e fépéseket és ha igen, minőket a népszövetségi tanács szeptember 19-iki javaslatának megvalósítására, amely szerint Magyarország és Románia tényezői az ő vezetése alatt tegyenek lépéseket az optánsügy elintézésére. Henderson írásbeli válaszában utalt arra a válaszra, amelyet ebben az ügyben nemrégiben Mander képviselőnek adott. Ebben azt válaszolta, hogy a külügyi hivatal érinlke•zésbe lépett a két állam kormányával és nem Újévi ajándéknak mellények, legcélszerűbb tiszta gyapfu kötöttáru: férfi, női, gyermek pulóverek, kabátok, melyek az elmúlt szezonból maradlak vissza, 30 százalékkal olcsóbban lesznek kiárusítva. Azonkívül angol harisnyák, kezlyOk, socknik, selyem harisnyák a nálam meg szokott kiváló minőségben, legnagyobb 'választékban, a legolcsóbb árban kerülnek eladásra. LÜSZT|Q [MRE Széüh8nyÍ léf 2. $L 549 ' tartaná helyesnek a mostani nyilatkozattételt. A Magyar Távirati Iroda megjegyzése szerint ez az érintkezés abból állott, hogy Henderson külügyminiszter felhívta a magyar kormányt, hogy vele állásion! iát ismertess^ami meg is történt. Négy évre ítélték az asszonyt aki a kútba akarta ölni férjét Pécs, december 24. A pécsi tábla most tárgyalta Tamás Istvánné bűnügyét. Tamásné és férje között napirenden voltak a veszekedések. Egy alkalommal, amikor férje a kut fölé hajolt, az aszszonv hirtelen bedobta férjét a buíba. Tamás István sirva könyörgött, hogy mentse ki a dermesztő hideg vízből, az asszony azonban mentés helyett a vizes vederrel verte férje fejét, majd pedig amikor látta, hogy a szerencsétlen ember kezdi eszméletét elveszíteni, beszaladt a házba. A szerencsétlen embert a szomszédok a végsó pillanatban mentették ki a kútból. Az asszonv hallva férje megmenekülését, marólúgot holt, d.csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A törvényszék Tamásnét hitvesjárson elköveíei' szándékos emberölés kísérletének büntette címén négyévi fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre ítélte. Most tárgyalta az ügyet a pécsi Ítélőtábla és a törvényszék Ítéletet helybenhagyja.