Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-21 / 291. szám

1929 december 21. Of> MVr.VMíOH^Afí [ i wiiii im ii i ipi II w mm •• iiwiiiiiiii iiiiiiiiwii 111 Ti« i •fimwwim HpHőIőI szerdáig QCSOffrey MOSS mpgynr tároyti film'e 87 ÉDES PAPRIKA n Belvárosiban i Éleifogyíiglani íegyJ&ászra iíélléK Cséfay Péíerí, aHi bestiális Kegyetlenséggel meggyilkolt Rét ass­sxonyt i Fefssével Rét embeit ölt — egy zsák liszt miatt — 14 év előtti gyilkossági pör a szegedi tábla előtt '(A Délmagyarország munkatár sál 61.) A szegedi itélőlábla Skultéty-tanácsa pénteken, egy kettős gyilkosság miatt elitélt ember fe­lebbviteli bünpörét tárgyalta. A gyilkosság, ínely még 1915-ben történt Gyulán, egyike a legbestiálisabb módon elkövetett gyilkosságok­nak. A gyilkos Cséfay Péter valóságos bűn­ügyi regényalak, aki a gyilkosság elkövetéséig részeges malommunkás, utána kalandos és rejtelmes életű szökött fegyenc volt. Bűnügye a háború első éveiben nagy port vert fel. A bűnvádi eljárás, amely 1915-től kezdve egész mostanáig folyt, a legérdekesebb esetek egyike, nemcsak a jogászok, hanem a közönség szá­mára is. Cséfay Péter 1915-ben 24 éves, nős, malommunkás volt. Részeges, megbízhatatlan ember, aki elitta az utolsó falatot. Természete miatt február 3-án a malom elcsapta állásából, ezután abból élt, ami a házkőrül akadt. Rövidesen ez is elfo­gyott, egyik napon felesége az utolsó zsák búzát küldötte vele a malomba, hogy őröltesse meg és a lisztet vigye haza. Cséfay a búzát eladta, az árát pedig elitta. Feleségének azt mon- « dotta, hogy csak másnap lesz kész a liszt. Természetesen másnap sem vitt haza lisztet. Felesége, aki gyanította, hogy mi történt, ki­jelentette, hogy ha a következő napon sem lesz liszt, akkor majd meglátja, mit csinál vele. Másnap reggel, február 5-én, elindult ha­biról azzal az elhatározással, hogyha törik­szakad: lisztet szerez. Betért a szomszéd sza­tócshoz, Krisztenstein Ábrahámnéhoz és pálin­kázni kezdett. A második pohárnál észre­vette, hogy a felesége, akitől félt, elmegy az üzlet előtt. Eszébe jutott a liszt és újra elha­tározta, hogy mindenáron lisztet fog szerezni. Beszélgetésbe keveredett Krisztensteinnével, akitől. megkérdezte, árul-e lisztet. A szatócsné pár perc múlva bement a szobába és egye­dül hagyta a boltban Cséfayt. Körülnézett és megpillantott a sarokban egy fejszét. Fölkapta, az asszony után somfordált, aki a szobában háttal az ajtónak ült. Megrohanta és két irtózatos erejű, fejszecsapással szét­loccsantotta az asszony fejét. Tudta, hogy a lakásban tartózkodik a szatócsné leánya is, azért elindult, a véres fejszével a kezében, megkeresésére. A lánvl a konyhában találta "meg. Vele is ugyanugy vészeit, mini édes­anyjával. Ezután összeszedte a fiókban talált 170 ko­ronát és a kerteken keresztül megszökött. Es­tig bujkált, akkor bement egy fűszereshez és megvásárolta a lisztet. Itt már hallotta, hogy nyomoznak a gyilkos után. A 70 kiló lisztet talicskára tette és hazavitte. 1 ezt a hirdetést, amelynek felmutatásával 10°'o érenoed­ménvt kap Üzletemben a karácsonyra amúgy is 20°/o­kal leszállított árakból. VuHover,Kölöiitcabát. ing, ieHérmemii, fcexlyü, Harisnya, ernyő stb. divaíciJcUele tcaodatólc. 537 Tisza Áruház. PisoffMMizár A nyomozás szálai rövidesen hozzávezették a rendőröket, akik el is fogták Cséfayt. Vizsgálati fogságba helyezték, ahol csakhamar epileptikus roha­mok fogták el, súlyosan megbetegedett, úgy­hogy a gyulai törvényszék, mint esküdtbíró­ság, az 1915 junius 12-én tartott főtárgya­láson nem Ítélkezett fölötte. Az orvosszakér­tők véleménye után zárt intézetben való meg­figyelését rendelték el és beszállították a gyulai elmegyógyintézetbe. Állapota itt súlyosbodott, ugy látszott, agyát is megtámadta valami kór, ezért az ügyészség elejtette ellene a vádat. Éttől a pil­lanattól kezdve állapota rohamosan ja­vult. sőt két izben szökést is megkísérelt. A sikertelen szökések után harmadszorra tény­leg sikerült kijutnia és nyomtalanul elíflnf. A háború, a megszállások, forradalmak for­gatagában sikerült elrejtőznie és ez a 13 év az, amely alatt Cséfay, a szökött fegyenc, rejtelmes életét élte. Tavaly nyáron aztán váratlanul felbuk­kant Aradon, a román hatóságok elfogták és ekfcor kide­rült, hogy azonos a gyulai kétszeres gyilkos­sal. Megindult a kiadatási eljárás, melynek során a románok kiadták, de azzal a kikö­téssé1, ha nem alkalmazzák rejt a a halálbün­tetést. A gyulai törvényszék újból vád alá helyezte Cséfayt kétrendbeli gyilkosság büntette miatt. Junius 18-án tartolla meg ez ügyben a gyulai törvényszék Ungvár ¿/-tanácsa a főtár­gyalást. Cséfay beismerte a gyilkosságokat, de azt tagadta, hogy előre megfontolt szán­dékkal ment a szatócsékhoz. A törvényszék Cséfayt kétrendbeli gyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért életfogytiglani fegyházra Ítélte. Az ügyész az Ítéletben, tekintettel arra, hogy Romániával kötött megegyezés alapjáp halálbüntetést nem lehetett kiszabni, meg­nyugodott az Ítéletben. A védő ellenben feleb­bezett, még pedig azért, mert gyilkosság és nem szándékos emberölés bűntettében mon­dották ki bűnösnek, semmisegi panaszt je­lentett be, ezenkívül azért is, mert a Cséfay, ellen egyszer már eleitett vádat az ügyészség újra felvette. így került ez a rendkívül érdekes ügy pén­teken a szegedi tábla SA-uWéty-tanácsa elé. A vádat Zombory Jenő főügyészhelyettes képviselte, dr. Kálmán Ákos közvédő látta el a védelmet. A tárgyalásra Szegedre kisérték a talpig megvasalt, fegyencruhába öltöztetett Cséfayt is, aki az egész tárgyalás alatt nyugodtan viselkedett. Juhász István táblabirő ismertette az ira­tokat, ezulán az elnök arra vonatkozólag in­tézett kérdéseket Cséfayhoz, hogy mikor szü­letett meg benne a gyilkosság gondolata. Csé­fay most is tagadta az előre megfontoltságot és azt mondotta, hogy a gondolat akkor vil­lant meg az agyában, mikor meglátta (elesé­gét a bolt előtt. A tábla ezután ítéletet hozott, amelyben a tőrvényszék Ítéletét helybenhagyja, a védő felebbezési indokait és semmiségi panaszait elutasította. A tábla szerint is higgadtan, előre megfontoltan gyilkolt Cscfay. Zombory főügyészbelyettes az ítéletben meg­nyugodott, a védő azonban a törvényszékhez is bejelentett okok miatt semmiségi panasszal élt. Az életfogytiglanra elitélt Cséfay — meg­nyugodott az Ítéletben. Bonyodalmak a „rálátás kürUI A belügyminiszter jóváhagyta a közgyűlés határozatát, de a városházán nem tud­ják, hogy mit csináljanak az engedéllyel (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmaggarország, hogy a kultuszminiszter tárcája költségvetésének redukálása következtében redu­kálta jövő évi építési programját és igy a jövő évben neui kerülhet sor a tervezett két kollégium felépítésére. A kollégiumok helyett a miniszter az egyik kollégium számára kisajáütott telektöm- j bön a Tanítók Házát építteti fel a tanítók alap­jából. Valószínűleg szintén költségvetési keretek szű­kítése miatt ejtette el már régebben a minisz­ter a leszámolópalota átalakításával kapcsolatos terveket, illetve ezek megvalósítását a bizonyta­lan jövőre halasztotta Lekerült a napirendről a rálátás ügve is, amely annakidején sok vitára adott alkalmat, bár a polgármester javaslatára a közgyűlés annakidején megszavazta azt az ösz­szeget, amelybe a srálátás« kedvéért lebontandó Petőfi Sándor-sugáruti lakóházak kisajátítása ke­rülne. A közgyűlés akkor azt is elhatározta, hogy a »rálátást« akadályozó lakóházak megszerzése érdekében kisajátítási jogot kér a kereskedelmi minisztertől. Ezt a jogot a város azóta meg is kapta és a közgyűlési határozat végrehajtásához most érkezett meg a belügyminiszteri jóváhagyás is. A belügyminiszter leiratában arról értesítette a város hatóságát, hogy hozzájárul a Petőfi Sán­dorsugárut 28. és 30. számú lakóházainak ki. sajátilásához és engedélyt ad arra is, hogy a kisajá­títás költségeit a város abból a pénzből fedezze, amelyet a püspökségnek eladott régi rókusi iskola épületéért kapott A városházán most kissé zavarban vannak az ügyintézők, mert nem tudják, mit csináljanak ezzel a belüayminiszteri jóváhagyással. A rálátás dolgáról közben kissé megfeledkezett a város is, a miniszter is és ma senki sem tudja, meg van-« még a miniszterbon a hajlandóság a rálátás tervé­nek keresztülvitelére, vagy pedig végképen elej­tette ezt a viharos tervet Belvárosi Moxl December 21, 22, szombat, va«á n?p j Nem reprlx l rel/eaea al feldolgozás j i JEÁN ANGELO LIL DAGOVER fOozerepléaAvel: Gróf Monté Christo 2 rész, 18 lelvonAsbaa. •Kladá«' k kezdete 5. 7 va«ár és "nnepnao 3, 5. 7. 9 Arakor j Korzó Moxl December 1, 22, sz mSat, vasárnapi Verdun ostroma.! A történelem egy darabja ri'men 12 felvonásban Szezeplők: Francia A* német mUvéízek. j Azonkívül: H I r a d ö. El'adiíok kezdete 5. 7, 9. va-ir- ét flnnepn»« 3. 5, 7, 9 4r»kT. \ NE VEGYEN rettkOU, tUattskil és mindennemű MSrtrut vifdiq, míg meo nem gyózcdSII 3s',' IUan>k9#k bOrBndOe, bőrdíszműves aaiét Uészílé»!» VsaillHaCll irulnak 0lesfts4g»ról, KELEMEN ff A 3. ffiP» E hirdetésre hlTnlkozAb 10 szftnüCk engedményt fespesfe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom